A "linzi kacsa" - A legnagyobb dunai árvíz legidősebb árvíztáblája

IN ENGLISH

Bécs városában még emlékeznek a vízépítők az egyik legnagyobb dunai árvízre, mely a történelmi időkben pusztított a Duna egész hosszán Regensburgtól Magyarországig. Emlékeznek annak ellenére is, hogy több mint 500 éve történt és annak valószínűsége, hogy az ekkora árvíz újra bekövetkezzen igen kicsi. Az Alpok előterében, 1501. júliusban és augusztusban lehullott hatalmas mennyiségű csapadék révén soha nem látott mértékben áradtak ki a folyók. És nem csak a Duna vízgyűjtőben, hanem északabbra az Elba, sőt az Odera mentén is végeláthatatlan vizek lepték el a földeket.

Összegző "árvíztábla" Passauban kép: cruises.about.com

 

Passau városában a Rathausplatz (régen: Fischmarkt) egyik árkádos épületén szinte elérhetetlen magasságban látszódik az a vízállást jelző vonal, amelyet a kiáradt Duna és az ugyancsak hatalmasra duzzadt Inn együttesen rajzolt 1501-ben az épület falára. Az aratás idején érkező árvíz következtében elárasztott szántóföldekről sok helyen nem tudták betakarítani a termést, ez pedig éhínséghez vezetett.

Magyarországon ugyancsak hatalmas károkat okozott az 1501-es árvíz. Számos parton, szigeten álló kolostor is víz alá került. Az írástudó szerzetesek évkönyveiben öröklődött meg ez a katasztrofális esemény. Pozsony városában egyetlen éjszaka lépett ki a folyó annyira a medréből, hogy víz alá kerültek az alsóbb városrészek, a Főtérrel együtt. Egyedül ebben a városban 53 ember halt meg. Amikor ilyen hirtelen emelkedik meg a vízszint, feltételezhető, hogy a villámárvíz jelensége játszódott le. Villámárvizek akkor jelentkeznek, ha nagyon rövid idő alatt nagyon nagy mennyiségű csapadék hull a földre, amely azonnal áradást okoznak a folyókon.

Ez a hatalmas áradás egy új korszak kezdetét jelzi. A fokozatosan hűvösebbé, csapadékosabbá váló időjárás véget vet a X. század óta tartó középkori kis klímaoptimumnak. Megkezdődött az ún. kis jégkorszak. 

  

Linzi árvíztábla, 1501 ooegeschichte.at

„Hiermit disen stain beczaichene stat 

 wie hoch die Dunaw geraichet hat 

 Das ist beschehen im Monet Augusti 

 bey Regirung Römischen Künig Maximiliani 

 Da von Cristi gepurde erganngen war 

 Tawsennt Funfhundert und ain Jar“

SUM NOTA QUANTA FUIT UNDARUM CONSPICE MOLES 

PALUSTRIS VATES CUIUS AVIS FUERAT 

QUE TANTO SEDIT MESTISSIMA TEMPORE TECTIS

 DILVIUM QUANTO TEMPORE TRISTE FUIT

A linzi "kacsa" fotó: H. Strecker

Feltehetően az árvízek magasságának feljegyzése egyidős az emberiséggel. A Duna mentén fennmaradt árvíztáblák közül azonban ezek nem csupán a legmagasabb elöntést jelzik, de életkoruk alapján is a legek közé tartoznak. Persze nem elég lerajzolni a tetőzés szintjét, abból tanulni is kell!

A bécsi szigetekből és ártérből nem sok maradt.

Bécs városában az 1501-es árvíz tapasztalatait hasznosították a nemrég befejeződött Duna-szabályozásnál. Ekkor alakult ki a 21,1 km hosszú és 70-210 méter széles Donauinsel végleges formája. A két ágra bontott Duna alkalmassá vált arra, hogy akár 14000 köbméter/sec vízhozamot is biztonságosan le tudjon vezetni. Miért pont 14000 köbmétert? Hidrológusok kiszámolták, hogy Bécsben az 1501. augusztusi árvíz átszámítva 10,3 méter magasan tetőzött, körülbelül a jelenlegi átlagos bécsi vízhozam hétszeresével vonult le. Összehasonlításképpen a 2002. évi árvíz maximális vízhozama "csak" 10000 köbméter volt másodpercenként.

Budapesten jelenleg az 1876. évi jeges árvíz jelöli ki a mértékadó árvízszintet (MÁSZ). Ezt veszik figyelembe az árvízvédelmi beruházásoknál, természetesen egy plusz biztonsági szint belekalkulálásával. Azt, hogy a bécsiek, vagy a budapestiek előrelátóbbak, az idő fogja eldönteni.