Öt éve változatlan a gödi mellékág északi küszöbszintje

2013. február 24-én, vasárnap reggel 134 cm-es vízállást mutatott a váci vízmérce. Ekkor már két napja figyeltem a www.hydroinfo.hu-t. A szokatlanul csapadékos tél miatt december óta viszonylag magas volt a Duna vízszintje. Mivel télen a fagyás miatt viszonylag kevés víz jut el a folyóba, ezt az időszakot inkább kisvizek szokták jellemezni. Ezért volt meglepő, hogy ezen a télen nem egy szakaszon el kellett rendelni az első fokú árvízvédelmi készültséget. Azóta jelentősen apadt a folyó, megközelítette a Gödi-sziget esetében szó szerint vízválasztó váci vízmércén mért 125 cm-es értéket.

Az északi kavicszátony - víz alatt

Annak idején, 2008-ban megfigyeléseim alapján ez volt az a kritikus szint, melynél áradáskor megindult a mellékág vízáramlása, apadáskor pedig megszakadt. Mivel a vízállás kezdte megközelíteni ezt a küszöbértéket, ideje volt felkerekedni és megvizsgálni, öt év alatt változott-e a Gödi-sziget északi küszöbszintjének magassága. A változás dokumentálása már csak azért is fontos, hogy választ kapjunk arra a kérdésre feltöltődés, avagy medersüllyedés várható a Gödi-sziget mellékágában.

Leginkább a stagnáló vízállás, valamint a 125 cm-t némiképpen meghaladó vízszint kedvez a mérésnek. Ilyen esetben elég begázolni a vízbe és egy mérőszalaggal megmérni a vízmélységet. A kapott értéket elegendő kivonni a váci vízállásból, és a vízmérce 0 pontjának magassága ismeretében már meg is kapjuk az abszolút (tengerszint feletti) magasságot. Amennyiben 125 cm-nél alacsonyabb a vízállás a mérés nagyon megnehezül, bár nem lehetetlen. Ebben az esetben a mellékág betorkollásánál épült kavicszátony szárazra kerül, ezért a legalacsonyabb ponton egy gödröt kell ásni, ahol a "talajvíz" tükrének mélységétz kell lemérni és az értéket hozzáadni a vízállás adathoz.

Február 22-én délelőtt, a fényképek készítésekor, Vácott mért 146 cm-es vízállásnál még úgy gondoltam, hogy a Gödi-sziget északi csúcsánál várt 21 cm mély vízre elegendő lesz egy térdig érő gumicsizma. Sajnos nem lett igazam, így a mérést meg kellett ismételni két nappal később 24-én vasárnap délután. A reggel mért 134 cm és az esti  136 cm között 1 órakor mértem meg a mellékági küszöb legsekélyebb pontját. Ez ekkor 11 cm volt. A mérést valószínűleg kismértékben befolyásolhatta a délben leesett nagy mennyiségű csapadék, ugyanis az előrejelzett további apadás másnap reggelre átcsapott mérsékelt vízszintemelkedésbe.

 

A vasárnap reggeli és az esti vízállás-mérés időpontja között pontosan "félidőben" 135 centiméterre interpoláltam a két adatot. A két adat különbségéből adódik a 135-11 cm=124 cm egyenlet, azaz a Gödi-sziget mellékágának küszöbszintje az elmúlt öt évben gyakorlatilag nem változott. Maradt 98,86 méter a Balti-tenger szintje fölött.

A magasságérték változatlansága egyfelől tűnhet pozitív fejleménynek, hiszen nem lett magasabb a küszöbszint, azaz a tálként jellemezhető gödi mellékágba ugyanakkora vízállásnál jut be a főág vize. Azonban ha a főági medermélyülést és a mellékág beslőbb részeinek feliszapolódását is figyelembe vesszük, a helyzet nem túl rózsás.

 

A Gödi-sziget északi csúcsa, jobbra a főág

A feliszapolódott parton egy fattyúág emlékeztet arra, hogy itt egykor nyílt vízfelület húzódott

A Gödi-sziget pusztulásáért felelős zárás maradványai.

 

A zárást először a fagy, majd a helyiek bontották meg

A gödi magaspart és fűzfái

Gödi zen kapu. Felirata: Duna-Ipoly Nemzeti Park

A mellékág déli szakasza

 

Magányos kacsa a visszatorkollás közelében

50 éve még nyílt Duna medret láttunk volna itt

Vízbedőlő fák jelzik az instabil, laza üledékű partot

Viszont még mindig jobb a helyzet Gödön, ahol a megbontott zárás miatt újjáéledt a mellékág, mint akár az Égető-, akár a Kismarosi, vagy a váci ág jobbparti szigeteinél.