Egy hónapja kaptam azt az olvasói levelet, melyből először hallhattam arról, hogy Százhalombattán is van egy dunai sziget; a Kácsás-sziget. Rövid leírást is mellékeltek, aminek úgy megörültem, hogy megkértem a szerzőt, Nagy Attilát, írjon egy bővebb bejegyzést erről a szigetről, ugyanis ki tudja mikor jutok el Százhalombatta Dunafüred nevű nyaralótelepére.
Pedig öreg ez a Kácsás-sziget, már az első katonai felmérés is kiterjedt földdarabként ábrázolta. A Ráckevei-Duna lezárása után megnövekvő vízhozam mintha elmosott volna belőle egy részt. 1929-ben már a parthoz csatolt szigetként ábrázolták. A kácsás-szigeti beszámoló tehát rövid rábeszélés után elkészült, alább olvasható, és én örömmel veszem, ha majd mások is kedvet kapnak az íráshoz!
írta: Nagy Attila
A Kácsás-sziget Százhalombatta dunafüredi részénél, a hajókikötőtől délre található. A szigetről használható információkat, egy régi battai halászcsalád képviselőjétől, Dubecz Tivadar bácsitól sikerült kapnom. Külön köszönet neki a segítségért.
„Eredetileg a grófi birtok része volt a sziget is. Aztán 1945-ben a földosztáskor, egy csere ügylet során került a családunk tulajdonába. Mivel mi halászok voltunk, mi meg tudtuk közelíteni, és használatba tudtuk venni. Akkor még nagyobb volt a mostani állapotához képest, és szélesebb víz választotta el a parttól, mint most. Volt egy helyi gazda, aki vállalta, hogy beúsztatja a lovát és ő rendszeresen felszántotta a sziget közepét. 3,5 hektárnyi területet műveltünk, káposztát termeltünk rajta. A jó gazdag, ártéri talajon, lavórnyi káposzták teremtek. A Duna ugye rendszeresen elöntötte, olyan 680 cm-es vízállásnál lepte el teljesen. Ezzel biztosítva a tápanyagban gazdag termőföldet. Aztán a 60-as években elkezdődött az iparosítás Százhalombattán. Egyre több ember jelent meg a parton, fürödtek, egyre többen horgásztak, és a veteménynek sajnos egyre többször lábakélt. Így aztán felhagytunk a termeléssel és hagytuk, hogy benőjék a fák és ezután erdőként hasznosítottuk tovább. Aztán amikor a 90-es években kárpótlási jegyekért meg lehetett volna vásárolni, végül is lemondtunk róla, mert már nem olyan, mint régen volt. Aztán egy helyi vállalkozó vásárolta meg, és azóta magántulajdonban van. Még egy kis érdekesség: A sziget déli vége alatti parton található az egykori római tábor és a Napóleoni időkből megmaradt védelmi sáncok maradványa. A területen halásztunk egyszer, mikor a hálóba egy hatalmas kőtömb akadt. Mikor jobban átvizsgáltuk akkor derült ki, hogy domborművek, feliratok vannak rajta. Aztán értesítettük az illetékeseket, akik megállapították, hogy egy római szarkofág fedőlapja. A lelet a helyi múzeumban megtekinthető. Egyszer érdemes lenne itt átkutatni a medret, mert biztos sok értékes dolgot lehetne még találni. Lehet, hogy még a régi tábor egy része, a víz alatt van.”
Nem nagy sziget, nincs rajta semmi az ártéri erdőn kívül. A főág felőli oldalán van talán két rugany, ami kedvelt horgászhely. Sok battainak viszont kellemes emlékei vannak róla, mert a déli szigetcsúcsnál volt anno a városi strand a 60'-70'-es években. Tiszta, sóderos, partja volt, amíg valaki ki nem találta, hogy az északi részt zárják le egy gáttal. Azután a holtág szépen feliszapolódott, benőtte a bozót, aztán a fák, és majdnem el is tűnt, mikor észbe kaptak, hogy talán még megmenthető a Kácsás-sziget a feltöltődéstől. 2006-ban déli végétől kikotorták a mellékág kb. 2/3-át. Annyiból jobb lett, hogy most már újból horgászható a holtág ezen része. Viszont az eleje, még mindig le van zárva, nincs állandó vízátfolyás, csak nagy áradások alkalmával. Így viszont az újabb iszaplerakódás veszélye továbbra is fenn áll.
 |
| A '30-as években még Páva szigetként szerepelt az ingatlanhirdetésen |
Az erőmű építése során a hűtővizet belevezették a Benta patakba. Ennek hatására jelentősen megnőtt a vízhozama, és ez elkezdte kimosni a nyugati partot és a szigetet is. Ezért a gát védelmére a sziget északi csúcsától felfelé, egy kőszórást csináltak. Ez viszont meg is pecsételte a sziget sorsát. A lezárt ág vizének áramlása teljesen lelassult, az áradások után egyre több hordalék, iszap rakódott le és lassan elkezdődött a feltöltődése. Rövid időn belül a szigetből, félsziget lett. Egyrészt a horgászok örültek ennek, mert így a szigetet száraz lábbal is el lehetett érni. A másik haszonélvezői a kajakosok és a helyi flottillások voltak, akik a déli csúccsal szemben lévő partoldalon található Csónakházból kiindulva, itt tartották, és tartják mai is edzéseiket. A dunai mederrekonstrukciók során, a sziget főmeder felöli oldalán, két rugany került kialakításra. Érdekességük, hogy folyásirányra felfelé lettek kialakítva. A csepeli szabadkikötő építésekor elbontott hatalmas betontömböket, köveket hozták ide. A kialakításból adódóan viszont a két rugany között kisebb szigetecskék alakultak ki. Az alsó rész alatti feltöltődés viszont már akkora, hogy most már szervesen kapcsolódik a szigethez. Ez a műholdképeken nagyon jól látszik. 2006-ban elkezdődött a sziget holtágának rekultivációja, a régi kedvelt horgász és kirándulóhely felélesztése. A holtág medret a déli végétől indulva, kb. 2/3-ad részig tudták kikotorni, az északi sűrű, fás bokros terület miatt. Az egykori felső szigetcsúcs környékén – talán magán akció keretében - 2 helyen is megbontották az kövezést. Ennek eredményeként két új vízfolyás alakult ki, ami összeköttetésben áll a régi-új partoldali ággal. Közepes vízállásnál is az egyik ágban folyamatos vízáramlás van, aminek hatására fokozatosan szélesedik, mélyül, az új csatorna, sok helyen előhozva az eredeti sóderes talapzatot. Az állandó összeköttetés nyomán, újból kezd kialakulni az egykori sziget, és kezd visszatérni az élet a „holtágba”.
 |
| A hajdani északi szigetcsúcs a bozótban, a kikötőnél |
 |
| Vízmosások a kikötő után |
 |
| 1. megbontás |
 |
| Az 1. megbontás csatornája |
 |
| 2. megbontás, talán az új északi szigetcsúcs, kb. 1,5m mély ! |
 |
| A kotrás feletti mellékág délre |
 |
| 2. csatorna, a mellékág felé |
 |
| 2. csatorna torkolata a mellékágba, a kotrás és az az fölötti mellékág határa is |
 |
| Az újjáéledő mellékág, délre (kotrás fölötti rész) |
 |
| A kotrás feletti mellékág és a 2. csatorna torkolata a partról, a fák között a főág |
 |
| A déli szigetcsúcs |
A mellékág medrét, kb. 2/3-ig sikerült először kikotorni. Nekem úgy tűnik, hogy azóta tovább kotorták északnak, de az adottságok miatt, nyilván nem olyan szélességben mint az első szakaszt. De az is lehet, hogy a nagyobb áradások mélyítették tovább a mellékág felső részét. Erre utaló biztos információkat nem hallottam. Egy tény van, hogy a kotróhajó még mindig a sziget déli végénél, a Csónakház alatt áll és ott dolgozik. A még feltöltődött részen található az 1. és a 2. "csatorna" is. Ezeknél úgy vélem, hogy csak a kőgátak megbontása az emberi kéz munkája, a többit már a Duna intézi a saját erejéből, és alakítja ki, az új Kácsás-szigetet!
 |
| A kotrás és párhuzammű-megbontás helye egy 2011-es google felvételen |
Fényképezte: Nagy Attila
Régi képek: Buzay József gyűjteményéből valók, ő bocsájtotta a városi Archívum részére.
Dunafüredi ingatlanhirdetés: Pozsgainé Szabó Éva adománya a százhalombattai Városi Archívum javára.
Tegnap jártam arra. A sziget északi részén a fákat kidöntötték. Nem vagyok szakértő, így nem tudhatom, de nekem úgy tűnt, hogy a kivágásnak nem a fakitermelés volt az oka: a törzsek minden irányba döntve, néha még vízbe is. Nem szép látvány, az biztos.
VálaszTörlésMindenesetre az a szóbeszéd járja, hogy ez az előkészítése annak, hogy hamarosan átvágják/kikotorják az északi részt, és ezzel a jelenlegi félsziget-ideiglenes sziget helyett állandó sziget válik a Kácsásból.
A fákat bizonyosan nem szakemberek vágták ki a Kácsás felső végénél, a sok törés és több méteres felhasadás a döntött törzseken mind erre utal. A faanyagot kihordó jármű méteres talajsebeket okozott. Azt pedig végképp nehéz elhinni, hogy a hajdani mellékág helyreállítását komolyabb tanulmányok és előzetes társadalmi egyeztetés nélkül kezdték volna meg. Talán egyszerűen önkényes természetkárosítás zajlik a területen.
VálaszTörlésA sziget mostani állapotát kevésbé ismerem, de ott nőttem fel, gyerekkoromban sokat jártam arra. A sziget déli irányba folyamatosan nőtt, gondolom a volt DKV csónakház előtti part (amire városi strandként hivatkoznak) sorsát is ez pecsételte meg. Úgy emlékszem, a hetvenes években a sziget déli csúcsa még viszonylag messze volt északi irányban a csónakház vonalától, ami nyilván az áramlási viszonyokat is befolyásolta. A sziget északi végénél a lezárt holtág elején több nagyméretű, szabályos kör alakú mélyedés van, amit én világháborús bombatölcsérnek gondolok. A holtágba magasabb vízállásnál már azelőtt is átfolyt a víz, hogy a cikkben említett megbontások megtörténtek volna, de tény, hogy általában pangó vizes, sekély, feliszapolódott állapotát láttuk. Újdonság volt nekem, hogy a sziget az állami időkben magántulajdonban volt. Én soha, semmilyen jelét nem láttam a tulajdonosoknak, nem próbált minket senki a belépésben akadályozni (tiltó táblára sem emlékszem).
VálaszTörlésEgyébként a Kácsás szigettel majdnem szemben, attól kissé északi irányban,a Csepel sziget oldalánál is egy feltöltődött sziget van, amit én gyerekkoromban Urbanovica szigetként ismertem (valami szovjet katonanőről elnevezve), de a hőerőmű sportegyesületében (DESE) hajózó osztálytársak DESE-szigetként emlegettek. A Kácsás szigettel szemben őrtoronyszerű építmények álltak a túlparton, amiről úgy tudtuk, orosz katonai építmények.
VálaszTörlésMost láttam, hogy erről Urbanica sziget néven külön bejegyzés van.
VálaszTörléshttp://dunaiszigetek.blogspot.hu/2013_04_01_archive.html
Még annyi, hogy a Benta patakba vezetett hűtővíz hatása a szigetre szerintem kérdéses. Egyrészt a vízhozam ettől nem nőhetett, hiszen a Dunába a csatornán keresztül az a víz került vissza, amit egy másik csatornán keresztül onnan kivettek. De a méretarányok miatt se lehetett egy ilyen kis vízhozamú csatornának számottevő hatása a Duna áramlására. A csatorna torkolata a sziget északi csúcsától kb. egy kilométerre van. Az tény, hogy a csatorna vize alacsonyabb vízállásnál nagy eséssel, egy zuhogón keresztül jutott vissza a Dunába, ami helyileg felgyorsította a Duna áramlását, de egy kilométer távolságból ez már nem volt érzékelhető. Egyébként a tököli Urbanicza szigetről szóló posztban a Kácsás sziget északi végének lezárását a XIX. századra datálják, szóval az egyik infó biztosan téves.
VálaszTörlés