Ártéri mintázatok

Egy árvíz olyan munkát végez az ártér arculatán, mint amikor egy kisgyerek lehúzza a mágnestábláról az előző rajzát. Olyan egy árvíz mint egy pihentető alvás, eltünteti a homokvárakat, gödröket, lábnyomokat és vaddisznótúrásokat a felszínről. A letisztult felszínen a víz pedig új, természetes formákat alkot. Mintázatot alkotnak a friss üledék alól előbújó növények, a magasabb térszínen száradó agyag, az elmosott kőgát részei. S aztán majd érkezik a következő árvíz mely letörli újra a korábbi mintázatokat. 

 
Szervesanyag-törmelékből formázott apró hullámfodrok homokon.

Wass Albert tévedett: a víz szalad, de a kő sem marad. A jég, a víz, a nap együttes munkája során a legerősebb kőzet is porrá válik idővel. A masszív kőépítmény repedéseiben fák nőnek, terebélyesednek, aztán egy viharban a gyökereivel együtt a kövek is kifordulnak.

Elmosás ellen védő kőszórás tömbjei közül is elhabolja a finomabb szemcséket a sodrás. A jég pedig még ezeket az andezit sziklákat is megrepeszti.

Fűzfagyökér, amely még a mozgó, durvaszemcsés kavics között is táplálékra lel. Egyúttal meg is köti a mozgó hordalékot. A kavicsok még izegnek-mozognak egy darabig, de aztán a gyökerek behálózzák őket.

Van, hogy a hullámzás elhalt kagylók héjából épít torlatot. És van, hogy ez évmilliókkal később tömör kőzetté alakul.

Nem is a hónapos vízborítás alól feléledő fűcsomó itt a lényeg, sokkal inkább a hordalék lerakódásra gyakorolt hatása. Mögötte homok, előtte kavics.

Nem hullámfodrok, bár nagyon hasonlítanak rá. Nem is szél által keletkezett formák. Homokos aljzatú fattyúágra rajzolt áramlási nyomok, ahol a víz jobbról balra mozgott.

 

Nagyobb hullámzás által rajzolt apró folyóágacskák. Különösen apadásnál jelentkeznek, amikor az újabb hullámok már nem tudják felülírni ezeket a formákat. Sivatagos területeken ugyancsak megtalálhatók ezek a felszínformák, igaz ott nagyban.

  

Apró, egybeolvadó hullámfodrok jelölik a legutóbbi hullámok legnagyobb kiterjedését.

Átázott, megdagadt agyag, ilyen helyeken lehet térdig elsüllyedni.

Kiszáradt agyag és iszap a legutóbbi áradás hordaléka, alatta megtalálható a korábbi térszín az elhalt növényi maradványokkal. Vastagsága esetenként a 4 centimétert is meghaladja. Így emelkedik az ártér szintje évről-évre. Sajnos ez a jelenség a mellékágakban is zajlik.

A szervesanyagban gazdag üledéken hamar szárba szökken a vegetáció, és van ahol az évelő növények képesek áttörni a friss üledékrétegeket.

 

Szellemerdő. A fűzfagyökerek az árterek terjeszkedésének fő felelősei. Képesek bármilyen üledéket megkötni, és ezáltal felhalmozódásra kényszeríteni.

A felvételek egy dunai szigeten készültek, vajon melyiken?