Zsilip az erdőben

Régebben négy szigete is volt Ercsinek, mára egy sem maradt. A Csepel-szigethez ragadt, középkorban még Szent Miklós-szigetnek hívott Újfalusi-szigetről volt már szó, most következzenek a balparti Ercsi-szigetek, illetve ami maradt belőlük.

Egy zsilip az erdőben. Gyakorlatilag ennyi maradt a széles Duna mellékágból Ercsiben. Térkép, vagy légifotó nélkül meg nem mondaná senki, hogy itt valaha három sziget partját mosta a folyó. Talán az egykori part szép ívéből lehet még következtetni, no meg a halas- és horgásztóvá alakított holtágból.

 

Az Ercsi-szigetek történetét összefoglaló animáció jó összefoglalója mindannak amit a folyószabályozások hoztak a dunai szigetek életében. 1858-ban, a második katonai felmérés idején még három sziget emelkedett ki a Dunából Ercsitől délre. A dunántúli partba élesen bevágó Duna alakította ki a legnagyobb Ercsi-szigetet, míg a mellette fekvő két kisebb sziget inkább csak zátonynak volt nevezhető. A főágban és mellékágban álló zátonyok a maga korukban igencsak rossz hírnek örvendtek, a rajtuk 1838. március 17-én éjjelig feltorlódott óriási jégtömeg duzzasztotta fel a Dunát olyannyira, hogy a Csepel-sziget összes települése romba dőlt. A szándék tehát már ekkor megfogalmazódott a vízépítő mérnökökben, a szigeteket el kell tüntetni a jég útjából! A harmadik katonai felmérés térképein (Magyarországon 1872-1884 között zajlott) már egy keresztgát szeli ketté a mellékág vizét. Hiányzik a főmeder zátonya is, ezt valószínűleg nem a lezárt Soroksári-Dunából kapott plusz vízhozam mosta el hanem kotróhajó áldozatául esett. A keresztgát megépülése megpecsételte az Ercsi szigetek sorsát. A felső szakasz feltöltődött, itt ma nyárfaültetvény található, míg a déli részt halastóvá alakították. A torkolati részeken felnőtt erdőket ma már szinte csak a fafaj alapján lehet elkülöníteni a sziget magjától.

A főági oldalon három sarkantyú épült. 1985-ben még teljes hosszukban pompáznak a térképen, 2005-re már teljesen feliszapolódott köztük a Duna és kiterjedt fűzerdők nőttek fel a megkötött hordalékon. Mostanában már alig lehet észrevenni a sarkantyúkat.

A városból egy töltés vezet át az egykori mellékág medrén a tulajdonképpeni szigetre. A sűrű növényzettel benőtt egykori Duna medret csupán a domborzat enyhe lejtéséből lehet kikövetkeztetni. A sziget egykori partján futó ösvény mindkét oldalán erdőt látni. A folyó felé fűzfák, a sziget felé juhar és nyár fák alkotják az erdőt, a különbséget szépen kirajzolja az avar eltérő színe. Egykor itt fürdőzött a város apraja-nagyja, a strandra már csak az erdő közepén váratlanul felbukkanó focipálya emlékeztet.

Egészen elképesztő látvány (sehol máshol nem láttam még csak hasonlót sem) az erdei sarkantyú. Jó 40 évvel korábban a kőszórás mindkét oldalán ólomszürke Duna víz höpolygött volna így télen. Most itt avart söpör a szél.

Ha kiballagunk a sarkantyú végére még meglepőbb a látvány. Világrekord, ennél rövidebb sarkantyú azt hiszem nem létezik.

Az erdei sarkantyúk két oldala két külön világ. A folyásirány szerinti alsó részen még megmaradt néhány mélyedés ahol felgyűlik az árvízből, csapadékból származó víz. Ezek az ártéri tisztások utolsó menedékei az itt élő kétéltűeknek, hüllőknek. Körülöttük sudár fiatal füzek nőnek, egyben jelzik, hogy a Duna csak nemrég húzódott vissza innen.

A felszámolt Ercsi-szigetnek jelképe lehetne ez a tönkretett erdei zsilip. Régen itt tért vissza a mellékág a főmederbe. Fém részei már régen tönkrementek, a hozzá vezető csatornába beomlottak a beton elemek. Hol van már a félszáz méter széles Dunameder?

A sziget déli része honvédségi terület, egykor az utászok gyakorlatoztak errefelé. Néhány elhagyatottnak tűnő raktár és szerelőcsarnok miatt nem lehet a régi mellékág partjára lejutni, így hát meg kell kerülni az egészet.

A sziget sorsát megpecsételő keresztgát egyik oldalán telepített nyárfaültetvény, a másikon szerencsére nyílt vízfelület csillog. A keresztgát olyan széles, mint egy négysávos autóút. A közeli fákon az ercsi Kinizsi Horgászegylet figyelmeztető jelzései fogadnak; amennyiben a véletlenül a Dunába került lénai vizát fognék itt vissza kell engednem őket. Beljebb sétálva megtalálhatjuk még a mellékág kicsiny zátonyát, amely félszigetté nőtt, északi részével kapcsolódva a záráshoz.

Az 1858-as (természetes) állapotokhoz képest az Ercsi-sziget mellett a Duna mederben felnőtt 41 hektár (!) erdő, ez a sziget területének (22,8 ha) majdnem kétszerese. A kisebb Ercsi-sziget öt és fél hektáros területét hozzászámolva ez már egy igen jelentős érték. A szigetet a fákon látott iszaprétegek szerint a legnagyobb árvizek elborítják, így kaphat friss vízet időnként a Kinizsi HE horgásztava is. De az biztos, hogy a felesleg az erdőn át távozik, és nem a megrongált erdei zsilipen keressztül.