Hazánk legszebb folyókanyarulat-maradványa

A magyar Duna egyik legcsodálatosabb kanyarulatát rejti a Mohácsi-sziget. Szó szerint rejti, ugyanis a folyókanyarulatból mindössze egy kifli alakú tó maradt, melyet fokozatosan minden oldalról a szárazföld igyekszik birtokba venni. A növényzet térhódítása és a környékbeli földmunkák elől szinte az utolsó pillanatban sikerült megmenteni a tavat és a tóban rejlő egykori dunai szigetet.

A Riha-tó egy lefűződött Duna holtág, a mohácsi-szigeti Homorúd község szomszédságában található, közigazgatásilag hozzá tartozik bár északi partja már Mohács város birtokában van. 1945-ig a pécsi püspökségé volt. Hidrológiai szempontból ma egy kisebb belvízgyűjtő tó. Ez azt jelenti, hogy a Dunáról  fokozatosan lefűződő víztest még sokáig tartotta a kapcsolatot a főmederrel fokokon keresztül. Mára ezek a fokok belvíz és talajvízlevezető csatornák vizét továbbítják a tóba. A 90 hektáros élőhely együttes természeti gazdagsága a horvátországi Kopácsi-rétéhez mérhető, a Duna-Dráva Nemzeti Park része.

A tó dunai eredetéről a helyszínen is könnyen meg lehet győződni, a holtágat kísérő nyárfaerdő íve, valamint a tó szélessége és egyéb hidromorfológiai jellemzők alapján. A tó lefűződése nem ma történt, már az első katonai felmérés (XVIII. sz. vége) idején sem volt már élő Duna meder. A fokozatos eutrofizáció és a bemosódó hordalék következtében 2004-re a nyílt vízfelület összefüggéstelenné vált, nádasok zsombékosok nőttek a tómeder közepén is.

2004-ben a Holland PIN-MATRA pályázaton elnyert 68000 euróból sikerült rendbetenni a Riha-tavat. A munkálatok második szakaszában 13000 köbméter földmunkával kikotoroták a medret és vezérárkot ástak a Kis-Rihán. Mivel a tavat az idők során két helyen is áttöltötték így három tóegység jött létre, a morotva egy része feltöltődött. A rehabilitációs tevékenység során a talajvizet a tóba vezető csatorna kitisztításra került, így a Mohácsi-szigeten összegyűlő vizek fel tudják tölteni a tavat. Ezáltal újra friss vízhez juthat a tó. Az egyik áttöltést elbontották, hogy újra egységes vízfelület jöhessen létre, a vízre úszó fészekszigeteket telepítettek. A munkálatokat az alábbi ábra részletezi:

A Riha-tó a Duna egykori kanyarulatából alakult ki. Bizonyos szakaszokon nyomozható az egykori meder, azonban ahogy távolodunk a tómedencétől egyre nehézkesebbé válik, majd eltűnnek az éles domborzati elemek. Az utolsó ábrán körülbelül a szaggatott vonalak elvégződésénél következhetett be a kanyarulat leszakadása. Valószínűleg egy nagyobb árvíz egyszerűen átbukott a túlfejlett kanyarulat földnyelvén és a megnövekedett vízhozam új, rövidebb medret alakított ki magának. Az árvizek által az új part mentén lerakódott hordalék pedig lassan feltöltötte az egykori kanyarulat Dunához közeli részeit, míg a távolabb eső részen megmaradt a nyílt víztükör, a holtágból tóvá változó Riha.

A kanyarulat bal partja viszonylag könnyen nyomozható térképen, köszönhetően annak, hogy az eróziós tevékenység folyásirányban erősebben fejtette ki a hatását. Érdekes, félhold-szerű mintázatokat figyelhetünk meg a Riha és a Duna közötti területen. Domborulat követ mélyedést, és ez a mintázat ismétlődik egészen a Riha kanyarulatáig. Olyan ez, mintha a folyó évgyűrűit látnánk a tájon. Évről-évre a vándorló kanyarulat újabb zátonyokat épített a hordalékból a domború oldalon, miközben a szemközti oldalon bontotta a partfalat. Ezeket a domborulatokat övzátonyoknak hívjuk, míg a két övzátony közötti mélyedést sarlólaposnak. Ha egérrel követjük az íveket a térképen kirajzolódik előttünk a folyókanyarulat egész története az átszakadásig!
 

Ne feledkezzünk meg a Riha-tóban található egykori dunai szigetről sem! Neve szerencsére fennmaradt, és az idők folyamán nem is változott. 1827-ben, a Dunai Mappáció idején is Por-szigetnek hívták, melyet a Pál zátonya (ma Kis-Riha) választott el a parttól. Szerencsére a tórehabilitáció során nem feledkeztek meg erről a részről, így visszakaphatta e terület a sziget jellegét.

A Riha-tó a Duna Dráva Nemzeti Park része, a Béda-Karapancsa ramsari területhez tartozik a különlegesen értékes az itt fészkelő kis kócsag, bakcsó és üstökösréce állomány miatt.  

Képek forrása: theoldmohacs.blogspot.com, http://www.ddnp.hu/_user/oldal_images/termeszetvedelem/