Oldalak

2014. március 9., vasárnap

Igényli-e Paks II. a Duna felduzzasztását?


Sokan kérték már tőlem, hogy írjak valamit a paksi atomerőmű bővítése kapcsán felmerült vízlépcsőépítésről. Talán ennyi olvasói levelet még egy témában sem kaptam ezelőtt. Az olvasói levelekre csak annyit reagáltam, hogy mivel sem a tervek, sem pedig a hatástanulmány nem létezik/hozzáférhető, nincs sok értelme bármiről is írni. Azonban a héten lezajlott telefonbeszélgetés kapcsán úgy éreztem valamit írnom kell. Mert amikor már konkrétan a Dunával foglalkozó kutatók is írásra ösztönöznek, majd megerősítik, hogy igenis létezik hatástanulmány el lehet kezdeni foglalkozni a témával. 
 
 A paksi atomerőmű építése (wikipedia.hu)

Ebben a bejegyzésben nem kívánunk foglalkozni a konkrét paksi munkálatokkal, ehelyett azt vizsgáljuk, hogy szükség lesz-e a fajszi vízlépcsőre ahhoz, hogy ez a beruházás megvalósulhasson. Mivel kevés a konkrétum egyelőre csak következtetésekre tudunk hagyatkozni.

Idei hír volt, hogy az Energia Klub és a TASZ beperelte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy hozzák nyilvánosságra a Paks II.-vel kapcsolatos terveket, megegyezéseket és hatástanulmányt. Egyfelől megértem, hogy a tervek nyilvánosságra hozása felvet bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot, egy biztos, az NFM tíz évre titkosított minden ezzel kapcsolatos dokumentumot. Többekben felmerült a kérdés, hogy egyáltalán minek hatásvizsgálat, amennyiben azt titkosítják, hiszen ennek a dokumentumnak legfontosabb szerepe a nagyközönség tájékoztatása a beruházás lehetséges veszélyeiről. Elképzelhető, hogy nem is létezik?

De bizony létezik hatástanulmány! A tavalyi év folyamán Duna kutató tudósok végeztek méréseket a Duna paksi szakaszán, az összegyűjtött mintákat megvizsgálták és az eredményt beküldték a hatásvizsgálatot végző céghez (konkrét neveket nem fogok írni). Egy egészen biztos, a kutatók nem tudták, hogy munkájuk a paksi bővítésével, avagy az esetleges vízlépcső építésével kapcsolatos. A kutatott szelvények elhelyezkedéséből viszont arra lehet következtetni, hogy az előbbiről lehet csak szó.
  Paksi atomerőmű külső melegvíz csatornája (forrás)

Rövid keresgélés után rábukkantam egy paksi bővítéssel kapcsolatos dokumentumra, dátuma 2012.10.26, azaz körülbelül másfél éves anyag:


A dokumentumot mindenképpen érdemes végigolvasni, akit érdekel a téma. Rengeteg adatot tartalmaz a Dunáról is. Első ránézésre (CTRL+F) a szöveg nem tartalmazza a vízlépcső kifejezést. Kétszer tartalmazza viszont a vízerőműt. Először azért, mert a paksi blokkok felépülése utáni energiabőséget kétféleképpen lehet kezelni, egyfelől lehet exportálni, másfelől pedig megoldható ún. szivattyús tározós vízerőművekkel. Ilyet semmiképpen nem lehet a Dunára építeni, elsősorban meredek hegyeken érdemes létesíteni őket. A másik említés sem a Dunához kapcsolódik, az új melegvízkifolyón épülne rekuperációs vízerőmű (a témáról bővebben: itt). Ez a kiáramló hűtővíz energiáját hasznosítaná körülbelül 8-9 MW beépített teljesítménnyel. Az erőműnél jelenleg ilyen nem működik, bár az ötlet már a '60-as években felmerült, de akkor az atomerőművi 1760 MW kapacitás mellett ez az érték nagyon eltörpült, így nem építették meg. Elképzelhető tehát, hogy ez a "vízerőmű" meg fog épülni a bővítés esetén.

Paks hűtővízellátását jelenleg a Dunából biztosítják. A Duna-szabályozás következtében bekövetkezett medermélyülés jelentősen kihat a vízutánpótlásra. Évről évre egyre kisebb LKV (legkisebb mért vízállás; jelenleg Paksnál -24 cm) értékek jelentkeznek a magyar Duna-szakaszon. Ezért kisvíz esetén előfordulhat, hogy gravitációs úton nem jut elég víz a hidegvíz csatornába tahát szivattyúzni kell.

Maximális és minimális éves vízállások alakulása Vácnál 1900-2008 között
 
E probléma egyik lehetséges megoldása a duzzasztás. Fajsz Pakstól 20 kilométerre délre helyezkedik el. Ide álmodták meg még Nagymarossal és Adonnyal együtt a harmadik magyar vízlépcsőt. Ha megépülne a duzzasztómű, Paksnál megszűnnének az extrém kisvízi helyzetek, kiszámíthatóvá válna a hűtővízutánpótlás. Feltéve, ha az új blokkok terveiben a hűtővizes megoldás szerepel, nem például a gázhűtés. Ugyanis nem kötelező vízzel hűteni az atomreaktort, léteznek alternatív megoldások is. Mindenesetre józan ésszel belátható, ha már ott folyik a Duna, valószínűleg azt fogják használni. 

De szükség van-e mindenképpen a vízlépcsőre Fajsznál? Másik fontos kérdés, hogy a Paks II. bővítés költségvetésében van-e erre félretéve forrás? Ha már Fajsz megépül, megépül-e Adony és Nagymaros is? Ha ugyanis elkezdik vízlépcsőzni a folyót, félúton nem lehet megállni. Két atomerőművi blokkért megéri-e az egész magyar Duna-szakaszt drasztikusan átalakítani, amikor létezik egy ésszerűbb, költséghatékonyabb megoldás? Mert létezik. Egyszerűen ki kell mélyíteni és szélesíteni a hidegvízcsatornát addig a szintig, ahonnan már biztonságossá válik a megnövekedő hűtővízigény utánpótlása. Erre nagyszerű alkalom nyílik majd a két új blokk felépítésekor. Másrészt lehetne mérsékelni a medermélyülést a szabályozási művek átalakításával, vagy lehetne mesterségesen több hordalékot juttatni a folyóba. Utolsó megoldásnak pedig még mindig ott van a szivattyúzás lehetősége.
Összefoglalva mindazt amit tudunk, egyelőre nincsen szó Pakssal kapcsolatban a fajszi vízlépcső megépítéséről. Egy esetleges bővítés sem teszi szükségessé a duzzasztást. Hatástanulmány ugyan van, de sajnos titkos, a tervekről még keveseb információ áll rendelkezésünkre. Éppen ezért a témában írt legtöbb cikk pusztán fikció egyelőre. Talán az a legegyszerűbb megoldás, ha bejelentkezünk a paksi látogatóközpontba egy hétköznapi napon, munkaidőben körülvezettetjük magunkat a létesítményben, miközben előre összeszedett kérdéseinkkel bombázzuk kísérőinket. Bizonyára ott többet tudnak. 

14 megjegyzés:

  1. Gombhoz ne varrjunk kabátot! Ahogy a poszt is írja, a hűtővízellátás sokkal olcsóbb és kisebb beavatkozást jelentő eszközökkel is megoldható.

    (Ahogy az 1998-as Fidesz-tüntetés egyik transzparense írta: Stop Nemcokovo! :) )

    VálaszTörlés
  2. Nagyon kéne az a négy vízlépcső. Dunakanyar, Adony, Fajsz, Mohács. Rendkívül sok egyéb szempontból. Fontosabb mint Paks szerintem. Paks hűtése csak extra előny lenne. Persze ha már azok is termelnének, ha nem is annyit, de lehet hogy PaksII nem is lenne olyan sürgős.

    VálaszTörlés
  3. Úgy hallottam règebben, hogy hűtőtornyokkal képzelték el az új blokkokat. Kérdés: a 4000MW-os atomerőművi teljesítmény honnan jött ki?

    VálaszTörlés
  4. Ha Magyarország is elkezd vízlépcsőket építeni, akkor azt hiszem veszek egy tonna jó száraz borsót és keresek valami üres falat, mert azt falrahányni sokkal értelmesebb dolog lesz, mint itt gyűjtögetni és másokkal megosztani azt a rengeteg Dunaparti csodás tájat, értéket, legendát amit a tározók elöntenek majd.

    Blog jobb oldala >>> Címkék >>> Ada Kaleh.

    VálaszTörlés
  5. Kedves Szávost-Vass Dániel!

    Az előző "borsós" mondatod hatalmas öngól. Elvégre a blogodon a fejléc is duzzasztott víz. Elrettentő példának tetted ki talán eme otromba lepusztult tájat? (Ráckeve-RSD)

    Üdvözlettel: Streszi

    VálaszTörlés
  6. A 4 tervezett, és hála az égnek fel nem épült vízlépcsők elsősorban a (teher és személy) hajózás szempontjából lennének fontosak. A vízlépcsőrendszerrel lehetne biztosítani egy állandó hajózható vízszintet, valamint a még eddigieknél is nagyobb vízkiszorítású hajók közlekedését. Az, hogy a jelenlegi hajóforgalom is mekkora károkat okoz, arra most itt nem térnék ki. De a vízlépcsőrendszer megépítése visszafordíthatatlan ökológiai és gazdasági károkat okozna, valamint óriási összegeket emésztene fel. Nem csak szigetek és biologiai életterek kerülnének víz alá, hanem az összes folyóparti településnek megváltozna a vízháztartása. A megemelkedett és állandósult Dunai vízszint következtében a csatornázástól kezdve a nagyüzemi ivóvízkutakig mindent és mindenhol át kellene építeni. A teljes hazai Dunamenti ivóvízbázis megváltozna, iszonyatos költségeket emésztve fel. Az ökológiai oldalról is hatalmas lenne a katasztrófa. Az eddigi folyóvíz helyett gyakorlatilag duzzasztott állóvizes és gyengén áramló medencék lennének. A Dunai folyóvízi halfauna túlnyomórészt megváltozna. A tipikus folyóvízi halfajok eltűnnének (márna, kecsege, stb), helyüket a gyorsan feliszapolódó állóvizet kedvelő halfajok (ezüstkárász, törpeharcsa, stb.) vennék át. Vízimadarak élettere és költőhelyei... Ívóterületek... Folyóvízi egyéb élőlények, kagylók, csigák... Sorolhatnám a végtelenségig. Európában ezeket a vízlépcsőépítéses agyrémeket már régen lezongorázták, elég ha francia, német, vagy angol példákra gondolunk. A legtöbb helyen az óriási károkat okozó vízlépcsőket már régen visszabontották, és az érintett területeken újabb milliárdok beáldozásával visszaállították az eredeti (vízlépcsőrendszer elötti) állapotot. Már amennyire visszaállítható... Hiszen évtizedeknek kell eltelnie, amíg az eredti élővilág újra kialakul. Miért kellene nekünk is ezt végigjátszanunk? Miért nem vesszük alapul a külföldi példákat, ahol már bebizonyosodott a vízlépcsőrendszerek felbecsülhetetlen károkozása? Hála az égnek, hogy hazánkban ennél fontosabb és olcsóbb dolgokra sincs pénz...

    VálaszTörlés
  7. Kedves Streszi, nemrég olvashatod a blogot ha nem ismered az álláspontomat a Ráckevei-Dunáról. :) De ide is leírom, hogy meglegyen: semmiképpen nem szeretném, ha még négy Fertő-tavat csinálnánk Magyarországra. Egy is elég belőle, attól olyan értékes. Ugyanis, ha elkészülne a 4 új Fertő-tavunk nem maradna Dunánk.
    Üdvözlettel: SzVD.

    VálaszTörlés
  8. Kedves Szerző!

    Valóban nem ismerem a véleményed az RSD-ről. Igyekszem felzárkózni a remek blogodon a témáidhoz. Csak annyit kérek, hogy ne általánosíts/unk!

    Véleményem szerint sokkal jobb lehetőségek vannak egy belépcsőzőtt Dunának nem csak a hajózásra és áramtermelésre gondolva. Tudatosan lehetne a vizet ívási időszakban a hullámtéren tartani. A medersüllyedés és a gyorsan levonuló áradások korában megfontolandó véleményem szerint.

    Az idegen fajok jönnek anélkül is: békafejű géb, szőrös rák...

    Az meg hogy Nyugat-Európában elbontanák a vízlépcsőket: Rheinfelden.

    Streszi

    VálaszTörlés
  9. Nem értek sem az atomerőművekhez, sem a folyókhoz, de az azért gyanús, hogy vízerőművet lehet úgy is építeni, hogy környezet ne, vagy alig lássa kárát. Esetleg kisebb teljesítménnyel, de ettől rákot még sehol a világon nem kaptak. A Duna mai és 100évvel ezelőtti képét megnézve, mintha nem is ugyan az a folyó lenne. Nem lenne mégis jobb megoldás ezt hasznosítani, mint olyan erőmű építése, melynek a hulladéka is potenciális veszély és hihetetlen költséget jelent több száz évig biztonságosan tárolni? Magáról az erőműről már nem is beszélve, melyben egy baleset után nézegethetjük a Dunában a világító halakt?

    VálaszTörlés
  10. Kedves Laja, talán az lenne a legmegfelelőbb megoldás, ha takarékoskodnánk az energiával, nem menne egész nap a tévé, nem töltenénk egyfolytában a telefont, kikapcsolnánk a szükségtelen árampocsékoló technológiákat és akkor egyik féle új erőműre sem lenne szükség.

    VálaszTörlés
  11. A vízesésre, duzzasztás nélkül épült vízerőművek is ennyire(vagy legalábbis nagyon)károsak? Illetve hogy jött ki a ma meglévő 4 db egyenként 500 MW-os blokk együttes teljesítményére 4000 MW?

    VálaszTörlés
  12. Régebben elgondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha hajómalom formájú mikroerőműveket építenének a Dunára. :) A duzzasztás pedig valószínűleg elkerülhetetlen lenne egy erőmű építésekor, ezt elsősorban a hajósok erőltetik, meg ezt indokolná az öntözővíz igény is. Kijavítottam a teljesítményt, a 4000 MW az nagyjából Paks1 és Paks 2 együttesen.

    VálaszTörlés
  13. Az előző kommentem megírása után találtam rá hogy a Paksi építési területet eredetileg úgy tervezték, hogy bővíteni lehessen 4000 MW-ra, ha kell. Egy hajómalom kb. mennyi energiát tudna termelni?

    VálaszTörlés
  14. Nem túl sokat. Itt egy egész különös példa: https://thefunambulist.net/editorials/bosnia-gorazdes-mini-centrales-self-sufficiency-in-war-time

    VálaszTörlés