Az Elátkozott-hegység vizei

Albánia nem az a tipikus dunai táj, ahogy mi általában elképzeljük a dunai tájakat. Egy gemenci embernek az Alpok Duna-vízgyűjtője sem ismerős Duna-táj és egy Dunakanyarban élő számára a delta is idegen vidék. Mégis a Dunához tartoznak, melynek mellékfolyói keresztül-kasul behálózzák a Balkán-félszigetet is. Egy apró darab Duna-vízgyűjtő még Albániának is jutott. Annak ellenére, hogy az ország folyói három tengerbe ömlenek és közülük 99% jutott az Adriának, az Elátkozott-hegység néhány völgye mégis a Dunába szállítják vizüket.

A Vermosh folyó völgye Albániában

Elsőként Macedóniába követtük végig a Duna mellékfolyóit azon apropóból, hogy van néhány igencsak egzotikus állam, ahová Európa második legnagyobb folyója elér. Ilyen Macedónia, Lengyelország, Svájc, Olaszország és Albánia. Ezek az országok részesednek a legkisebb arányban a vízgyűjtőből. 

Albánia domborzati térképe

Albániában a Macedón helyzettel szemben egyetlen összefüggő vízgyűjtőről beszélünk, mely a Drina folyó felsző szakaszához tartozik. A Balkán-félsziget egyik legmagasabb hegysége az Elátkozott-hegység (Prokletije, Проклетије), melyet az albánok Albán-Alpoknak is neveznek. A jura és kréta korú mészkőből és dolomitból felépülő csipkézett hegyormok, a gleccserek és a hegyek magassága méltó is az elnevezésre. A hegység körülbelül 60 kilométer hosszan húzódik kelet-nyugati, és 50 kilométer észak-déli irányban.
Mindenképpen fontos megjegyeznünk, hogy Európa egyik legcsapadékosabb hegységében járunk, ahol a 3000 milliméter feletti csapadék hullik évente. Ez több mint négyszerese a magyarországi átlagnak. A csapadék egy része hó formájában hullik a 2600 méteres hegyormok között. A hónak egy része felgyűlik az árnyékban fekvő meredek északi lejtőkön Európa legdélebbi gleccsereit, firnmezőit alkotva.
Itt található Montenegró és az egykori Szerbia legmagasabb pontja, utóbbi már inkább a félig független  Koszovóhóz tartozik. Albániában ellenben nem ez a legmagasabb hegység, a  Maja Jezercë, csupán a hetedik csúcs Albániában.

Albánia vízgyűjtő területei

Ebből a rengeteg csapadékból és a hómezőkből bővizű hegyi patakok táplálkoznak. Az Elátkozott-hegység vízválasztó, lejtői két tengert táplálnak. A déli hegyoldal a Drin folyó és az Adria vízgyűjtőjéhez tartozik, míg az északi oldal a hasonló nevű Drina folyó mellékvizeihez tartozik. Az alsó szakaszán szép zátonyszigetekkel pettyezett Drin a montenegrói-albán határon ömlik az Adriába, miután majdnem belefolyt a Skhodrai-tóba. Albániának még van egy apró szeglete a Preszpa-tótól délre, amely az Aliakmonasz folyó révén az Égei-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik.

Prokletije - Fotó: Ribo Raicevic - panoramio.com

Az Elátkozott-hegység északi lejtői A Dunát táplálják több áttételen keresztül. A Drina egyik forrásága, a Vermosh Montenegró területén ered Vrmoša néven, a Maglič csúcs tövében, közel az albán határhoz. Ez a hegyi patak később egy 11 kilométeres szakaszon átfolyik Albánián. A Vermosh-völgy ki és bejáratát a hidegháborúból ittmaradt katonai betonbunkerek kísérik. Itt található Albánia legészakibb települése, ahol a katolikus geg népcsoport él. 

Amikor a Vermosh újból Montenegró területére lép már a Grnčar nevet viseli, egészen a néhány kilométerre lévő Guci faluig, ahol jobb oldalról felveszi az ugyancsak Albániából érkező Vruje patakot. Innentől a Ljuča folyó nevet viseli és ezen a néven kanyarog el a közeli, 10 kilométerre lévő Plav tóba, ahol egy hosszú deltát épít, mely a végleges feltöltődéssel fenyegeti ezt a jégkorszakból ittmaradt tavacskát. Itt újból megváltozik a folyó neve; Lim folyóként kanyarog végig Montenegró hegyei között át a Szandzsákba, onnan Bosznia-Hercegovinába 197 kilométeren át. Végül a Višegrádnál felduzzasztott Drinába ömlik, mint a leghosszabb mellékfolyója.

Macedóniával és Montenegróval ellentétben - akik megfigyelő tagok -  Albánia nem vesz rész a Duna Bizottság munkájában. Pedig minden esélye adott a csatlakozásra, hiszen a Vermosh-völgy köldökzsinórjával ők is kapcsolódnak a Duna medencéjéhez. Mivel Albánia 2014 óta az Európai Unió tagjelölt országa, nem lehetetlen, hogy hamarosan bővülni fog mindkét együttműködés.

Az alábbi videó hegymászói éppen a Duna vízgyűjtője, azaz Montenegró felől másszák meg a Maje Jezercë csúcsot.

http://index.hu/video/2013/11/17/jezerce/