Paks hozta felszínre

Kilencvenhat éve a Paks alatt áthaladó ellenforradalmi lobogó alatt dél felé hajózó dunai flottilla elsüllyesztette a Munka (régebbi nevén Una) páncélozott gőzöst. A "dicsőséges 133 nap"-ból alig volt már hátra egy hét amikor egy másik hajó is elsüllyedt Paks alatt. A Bácska aknarakó süllyedése valamivel kevésbé volt dicsőséges, mint a Munka veszte, azonban a Magyar Királyi Térképészeti Intézet egy térképszelvényen megőrizte az emlékét. E kicsiny jelzés ihlette ezt a bejegyzést. 

A kiemelés pontos időpontjáról három forrást találtam és nem meglepő módon három dátumot. A három forrás közül egy némi bizakodásra adott okot a jövővel kapcsolatban, azt írták ugyanis, hogy a korabeli sajtó beszámolt a Bácska aknarakó hajó és a fedélzetén talált három holttest felszínre hozataláról. Amíg ez nem derül ki addig e három dátum közül válogathatunk: 1966, 1968, 1970. Dezsényi Miklós 1967-es cikkében tavalyi hírként említi a kiemelést. Talán ez jár a lehető legközelebb a valósághoz, hiszen nyugalmazott ezredesként számos cikket írt a vörös dunai flottilláról. 

A Bácska aknarakó az újpesti Népszigetnél lévő Schlick-Nicholson gyárban épült feltehetően 1893-ban. Ami biztos mindenképpen itt építették át 1909-ben a t54-t55 gyártási számú, eredeti nevükön Bácska és Baja nevű testvér-hajókat. Mindkettő gőzüzemű egycsavaros vontatőgőzösnek épült. A hajók fő jellemzői: 

- hosszúsága: 20,5 m 

- szélessége: 4,2 m 

- magassága (építmény nélkül): 3,8 m 

- merülése teljes felszereltséggel, 7,2 t szénnel és vízzel feltöltött kazánnal: 0.9 m. 

Fegyverzete: 

1 db. 7 cm. H. 18 ágyú. 

5 db. puska 

2 db. pisztoly 

1 db. géppuska

A Bácska éles bevetésen először Belgrád alatt harcolt, feladata az aknamentesítés és aknazár-telepítés volt. 1916 őszén Romániába vezényelték, ahol a monitorok kíséretében harcolt a Bulgáriába átkelt román haderő ellen, valamint biztosították a bolgár támadásokat. Túlélte a mind a négy háborús évet, de egy szerencsétlen baleset következtében Paks alatt felrobbant és elmerült. A roncs helyét az angyalos duna vízisport térképeken bejelölték, valószínűleg csak extrém alacsony vízállás esetén veszélyeztethette a dunai hajóforgalmat. 

Monitorok a Dunán, 1919.

Budapesten 1919. július 24-én tört ki a fegyveres ellenforradalom, melynek a "szárazföldi" részét tudták a vörösök leverni. A Tanácsköztársaság folyamőrsége, amely császári és királyi tiszti kara nem is olyan régen mérsékelt lelkesedéssel harcolt Esztergom és Komárom között a csehek ellen, néhány lövés leadása után dél felé elhagyta a fővárost. A Dunán Baja felé ekkoriban két aknazár akadályozta az antant hajók útját. Egy Dunapentelénél és egy Uszódnál, Paks fölött. Az uszódi aknazár német gyártmányú érintő aknákból állt, melyek érintésre vegyi úton létrehozott elektromos hatásra robbantak. 1919. márciusában telepítették, és az antant többszöri felszólítására sem szedték fel, így a kereskedelmi hajózás ekkoriban nem volt kifejezetten megtérülő szakma. Július végén azonban az aknazár nem tartóztatta fel az ellenforradalmi flotillát, ugyanis a telepítés idején jóval alacsonyabb volt a vízállás. Az akkor még egy méter mélyen lévő aknazár a zöldár miatt további 1,5 méterrel  került mélyebbre. A Lajta és Maros monitor , a Pozsony és Komárom ágyúnaszád, a Csuka őrnaszád a maximális 1,2 méteres merüléssel gond nélkül átjutott a Dunapentelénél csatlakozásra kényszerített Munka felfegyverzett gőzössel együtt mindkét aknazáron. A Munka Paksnál újra felvonta a vörös lobogót, fegyveres összetűzésbe keveredett és elsüllyedt. Az egykori Una gőzöst még 1923 előtt kiemelték.

Paks alatt a Duna. Fotó: Bánhidai Beáta/panoramio

A Bácska aknarakó hajót az ellenforradalmi vezetés már korábban Uszódra küldte az aknazár megnyitása céljából, később azonban nem tartott a flottillával Bajára. Az okról nem nyilatkozik a vörösök pártján álló 1957-1967-es szakirodalom, az azonban biztos, hogy a Bácskának szerepet szántak az aknazár kellő mélységű újbóli lerakásához. Ezt már nem Paks fölött, hanem néhány folyamkilométerrel délebbre, Dunaszentbenedek magasságában kezdték kiépíteni. Egy dereglye segítségével neki is álltak a munkának, A Bácska azonban helytelen vagy rosszul kitűzött aknarakás miatt 1919. június 29-én aknára futott és felrobbant Pakstól délre az 1527,6 folyamkilométernél. A parancsnok kivételével az egész legénység odaveszett, az eltérő számadatok 8-16 elvtárs haláláról számoltak be.

A Bácska roncsainak pontos helyzete

47 évvel később, a Paksi Atomerőmű építési mellékprojektjeként kiemelték a szerencsétlenül járt Bácska aknarakó hajót, a fedélzetén rekedt három katonával együtt.

FRISSÍTÉS!!! (2015.07.15) Előkerült a mindent megmagyarázó felvétel a Bácska gőzös kiemeléséről. Tehát a dátum 1966. szeptember, a kivitelező pedig a Hídépítő Vállalat volt. A találatot Bányai Dánielnek köszönhetjük, ezzel gyakorlatilag össze is foglaltuk az egész cikket!

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• Dezsényi Miklós: A dunai hajóraj a Tanácsköztársaság honvédő háborújában. Katonai Szemle 1958/7. 59-65. 
• Dezsényi Miklós: A magyar vörös dunai hajóraj az 1919. évi honvédő háborúban. Hadtörténelmi Közlemények 1959/1. 73-96. 
• Dezsényi Miklós: Hősök hullámsírban. In: Honvédségi Szemle, 1967/6. 48-50. A "Bácska" aknarakó 1919-ben.
• http://kriegsmarine.hu/mhb.html
• http://mtdaportal.extra.hu/books/bornemisza_felix_magyar_hajohad_a_dunan.pdf
• http://www.magyarbuvar.hu/pages/szemelvenyek/szemelvenyek_buvarmunkak.htm