A 2015. évi dunai kisvizes időszak már eddig is sok eddig rejtett jelenséget tárt föl a Duna medrében, például Budapesten az Ínség-sziklát, most Szokolics György lett érdekes jelenségre figyelmes az Ipoly-toroknál található két zátony között. Amennyiben a megfigyelése helytálló, nem két különálló, hanem egyetlen összefüggő zátonyról beszélhetünk a Hideglelőskereszt tövében. Ennek a zátonynak középső része állandóan víz alatt van, de kisvizes időszakban át lehet gyalogolni az egyikről a másikra.
Írta: Szokolics György
Valamikor tavaly vagy tán két éve egy csónak kóválygott keresztbe a Dunán egész nap, és amikor kikötött a Helemba zátonyon elmondták, hogy 50 méterenként mederszelvény keresztmetszetet mérnek folytonosan mérik a mélységet 1 cm pontossággal. Ekkor kérdeztem, milyen mély a legmélyebb részen a víz két zátony között, és azt válaszolták hogy 1,5 méternél sehol nem több. Egészen biztos vagyok benne, hogy ekkor legalább 80-100 cm-es esztergomi vízállás volt.
Ezek után a télen (2015.02.20., Esztergom 130 centi körül) normál vízállásnál a két zátony között éppen félúton kemény talajt éreztem az evezővel kb. 110 cm-nél. Próbáltam megjelölni GPS-szel, de nem találtam vissza... Nem tudtam mi az, körülötte mély víz.
Helemba zátony, 2015.08.24. Vízállás Esztergomnál kb. 55 cm. Már ekkor is egy 2-3 méter széles sávon át lehet sétálni a szobi zátonyra. Veszélyes, mert a sáv két szélén hirtelen mélyül a meder. Szeptemberben ennél 35 centivel kisebb víz is volt. Ekkor a két zátony a képen látható 650-700 méter helyett alig 600 méterre lehet egymástól. Fényképezte: Szokolics György
Az idén találtam ki, hogy kimérem az átjárót (2015.09.01. Esztergom 30 cm) Első nekifutásra körülbelül félútig begyalogoltam - ez sima ügy, oldal irányban nincs hirtelen mélyülés Aztán kajakkal próbálkoztam kb. 20-25 méterenként mélységet mérni. A szobi szigethez közeledve néhány helyen az előző 110-130 cm-ről a következő ponton nem ért le az evező, ekkor +/- 20 métert oldal irányba mozogva mindig volt olyan hely, ahol alig 1 méteres volt a víz. Visszafelé már sötétedett és ekkor kb. 50 méterenként nyomtam egy megjelölő pontot a GPS-en.
A szigeten aznap voltak helybeliek, ahol egyikük elmondta hogy a héten már átment és legfeljebb 100 métert kellett úsznia, hogy átjusson.
Nem valami tudományos módszer de összességében engem meggyőzött, hogy van egy vonal ahol át lehet jutni.
A tanulságok:
- a Szobi-zátony felső fele az ott már keskeny gerinctől oldal irányban gyorsan mélyül ellentétben a Helembai-zátonnyal
- a gerinc nem illeszkedik a két sziget végződését/hosszanti középvonalát összekötő egyenesre.
- a két zátony tényleges távolsága Esztergom kb. 30 cm-es vízállásnál 620 méter.
A másik irány. Innen nem látszik, de a Helemba sziget felé több száz méterre fel lehet sétálni. Fényképezte: Szokolics György
Ha ismét 50 centi alá megy a vízállás, alaposabban kimérem/kimérjük esetleg több párhuzamosan haladó kajakkal és dokumentálom/fotózom, annál is mert a másik irány, a Helemba sziget felé legalább ennyire érdekes!
Az elkotort :-( , igazi fás, bokros szigetünk fölső vége. A sziget látható bármely '90 előtti képen. Alsó vége nem sokkal a kompútvonal fölött volt.
VálaszTörléshttps://drive.google.com/file/d/0B2DJLNK044gQVTJkQnZodF92ZUk/view?usp=docslist_api
TörlésElkotort? (ki, mikor és miért?)
VálaszTörlésA fentrol.hu-n levő képeken is éredekes formája van ezeknek a szigeteknek (pl ezen: 0184-9641 1969. november 12.), de ami még izgalmasabb: a googlemaps-en éppen nagyon jó képek vannak, amiken szinte össze is érnek a víz alatt a szigetek.
(Úgy látom, hogy itt a Zebegényi-szigetnek is a nyár közepi-végi alakja látható).
Bence
Szia Bence, kiderítjük. :) Legvalószínűbb az illegális kavicsbányászat, vagy a kotrás a nagymarosi építkezés egyik mellékprojektje volt.
VálaszTörlésEzt a fontos megjegyzést ma kaptuk Attilától, hogy ne vesszen el bemásolom ide is:
VálaszTörlés"Ami még nagyon érdekes hogy két hete két nagy vödör cserepet, csontot és pár fémtárgyat vittem be innen a váci múzeumba (a Szobtól távolabbi szigetről). Egy szobi barátom hívta fel rá a figyelmemet és csónakkal be is vitt. Nagyrészt vas réz és bronzkori, de pár kelta cserép is volt közte. Egy nagyobb hombárt talán majd össze is tudnak rakni. Talán itt lehetett a mindig is lakott Helemba sziget temetője!? Láttunk még a sekély vízben három 10-15 cm-es fa oszlop maradványt. Ezek sorban voltak. Móló? Vízimalom oszlopai? Vagy régebbi?Érdekes!! Talán még a régész hölggyel ki tudunk menni alacsony vízállás mellett."
Az Ipollyal szemben lévő "zátony" és a Helemba alatti sziget , egy nagyobb sziget olt, A Duna alacsonyabb volt.
VálaszTörlésA cserépedény darabokat fotózzátok le ! És töltsd fel a Panoramio-ra. Nem kell a múzeumba rohanni vele mert elég hamar elkallódik. Vannak olyan emberek, akiknek ez a feladatuk. És az életben nem láthatja más.
A Helemba volt a Leprások-szigete, majd Nyulak-szigete és később Szűzmária-sziget