Kisvíz-körképen mutatjuk be a Szentendrei-szigetet körülölelő szigetvilág sorsát a 2015. évi alacsony vízállás idején, azért, hogy dokumentálhassuk a állapotokat. Ilyenkor a mellékágak kiürülnek, a víz helyén lágyszárúak zöldellnek. Ez egyfelől siralmas helyzet a pocsolyákban vergődő ottmaradt halakkal, másfelől remek alkalom feltérképezni a többnyire vízzel borított mederformákat. Aprócska sziget a Hatos a Szentendrei-Dunaágban, többnyire víz is veszi körül, lássuk idén ősszel hogyan nézett ki!
A Hatos-sziget déli irányból.
Szentendre legdélebbi szigete, a Hatos/Sárkány valahogy így fest olyankor, amikor szigetként viselkedik. Érdemes összehasonlítani a tavaly nyári állapotokkal, amikor Budapesten mért 165 centiméternél éppenhogy körülvette a Duna.
Idén ősszel kissé más volt a helyzet, pedig még az egy métert sem érte el a vízállás csökkenése. Mivel a hatos a part domború oldalán helyezkedik el, alapból sekélyebb helyzetben van, mint a szemközti part. Helyzete előre is vetíti a sorsát, beavatkozás nélkül hamarosan összenő majd a parttal. Pedig a mellékága többnyire még víz alatt van, bár a 2015-ös év második felében ilyesmi szinte egyáltalán nem fordult elő.
A szigettől délre kavicsbordák nyúlnak a folyóba, mintha valaki sóderből épített volna sarkantyút a hajósok kedvéért. Köztük viszonylag mély gödör-öblök találhatók, ahol nem lehet csak úgy áttolni a kerékpárt, sajnos mélységük miatt kerülőt kell tenni.
Zátony-mintázatok a szigettől délre
A Hatos elsősorban a vízitúrázók számára ismert tájékozódási pont, a horgászok mellett a vadkempingezők hallhattak már róla a blog olvasóin kívül. Nevét amúgy a hatos folyamkilométer tábláról kapta. Viszonylagos ismeretlensége miatt érdekes, hogy egy alaposan kitaposott földút vezet be rá a töltésről. Úgy tűnik a honvédség levonulása óta is járnak be ide gépjárművek.
A kiszáradt mellékág
Kis szigethez keskeny mellékág tartozik, az is ki volt száradva már jó ideje. Hogy honnan lehet ezt ilyen biztonsággal megállapítani? Úgy, hogy az ősszel lehullott összes levél ott volt a kiszáradt iszapon, legfeljebb a szél halmozta őket át néha, a víz biztosan nem. Legmélyebb pontjain volt némi nedvesség, amely az esővízből, vagy a talaj nedvességéből származhatott.
Vékony sziget, átlátni a fák között
A Hatos kicsiny sziget, egyszerre rövid és keskeny (~200m hosszú és ~55 m széles), amit a fák sűrűségéből lehet megállapítani. Közöttük így lombhullás után, mint egy fasoron keresztül átderengett a kék ég.
Kitűzés
A mellékág legalacsonyabb pontját gondos kezek egy karóval jelölték meg az erre vetődő hidrológusok örömére. A legmagasabb pontját pedig egy hevenyészett, a levelek alatt alig észrevehető kőszórás mentén találjuk. Nehéz eldönteni, hogy ez egy hivatalos mellékág elzáró kőgát maradványa, vagy valaki más dobálta össze. Mindenesetre a vízáramlásnak nem nagyon áll az útjába.
Hová-hová?
A főági part meredekebb, szűkebb a bejárható szárazulat a víz és a fák között. Bár a már bemutatott földút még éppen elfér. Legkülönösebb része ez a kettős sordonykötél, melyet elnyel a Duna.
A Hatos észak felől
Északi betorkollásánál csillogott némi víz, de a gazok (főként a keserűfüvek) már elkezdték meghódítani ezt a szakaszt is. A beáramló víz által kivájt csatorna megvan, epekedve várva a csapadékosabb időjárást. Éppúgy, mint a Hatos/Sárkány-sziget, melyek érdemes vízi járművel felkeresni középvíz idején is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése