Az alsógödi és a dunakeszi rév közötti partszakasz egy szerencsésebb helyzetben akár védett földtani alapszelvény is lehetne. Az itt található oligocén agyagrétegek és a bennük fellelhető ősmaradványok alapján mindenképpen érdemesek lennének a kitüntetett figyelemre és a védelemre. Lehetne itt egy tanösvény is akár. Ennek egyetlen akadálya van, a hely gyakorlatilag megközelíthetetlen. Kivéve kisvíznél, amikor a visszahúzódó folyó nyomán feltűnnek az ősi kőzetek.
Horváth Tibor annak idején megírta az agyaglábakon álló magaspart történetét. A cikk képanyaga azonban többnyire középvíznél készült, amikor a magaspart alatti rész járhatatlan és a telkek alatt sem húzódik ösvény, mert a telkek egészen a Dunáig húzódnak. Helyenként alá is mosódnak. A 2015. őszi kisvíz idején tett kirándulás alkalmával sikerült újra végigfényképezni a partot, így a cikk képanyaga most négy és fél év után kiegészült.
Oligocén agyag és miocén tufa rétegfejei Alsógödön.
Kisvíz idején a kavicságy alól kibukkanó rétegfejek
Gyökerek, hullámzás és kiszáradás-nedvesedés hatására aprózódó kőzetek
Kibillent agyagrétegek
Az agyagrétegek vízzáró rétegként funkcionálnak, felszínükön több száz (!) forrás fakad.
Pusztuló agyagpadokon a Duna felé igyekvő erek.
Partra vetett rétegzett oligocén kőzetek a keszi révnél.
Most a folyó pusztítja a tengeri üledékeket.
Idei terv, hogy utánanézzünk, hogyan lehetne valamiféleképpen védettséget és nagyobb ismertséget szerezni az agyagrétegeknek, mely egészen egyedülálló feltárásban hozza napvilágra a Visegrádi-hegység és a Börzsöny kiemelkedése előtt itt hullámzó tenger üledékeit.
Kötelező olvasmány:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése