Oldalak

▼

2017. február 21., kedd

Újjáéledt a Csiliz-patak


Többnyire a Duna magyarországi szakaszára koncentrál a blog, ennek főként nyelvi okai vannak. Néha azonban előfordul, hogy a szomszédos magyar nyelvű sajtó hírei sem jutnak át a határon. Pedig érdemes kitekinteni, hogy mi történik a Duna más szakaszain. Most éppen a Csallóközből érkezett jó hír, a Duna egyik régi mellékágát, a Csiliz-patakot revitalizálták részben európai uniós támogatásból. 


A Csiliz-patakról később külön cikkben is megemlékezünk majd, elöljáróban talán annyit, hogy ez a vízfolyás jelenleg 33,5 kilométer hosszú és a Csallóköz déli részét kanyarogja be Bős és Csicsó között. A Vámosszabadi-Medve határátkelő híd alatt, Nagybajcs és Vének között torkollik vissza a Duna lefűződött kanyarulataiba, majd a Dunába. Egykor vármegyei határ is volt Győr, Pozsony és Komárom vármegyék között. A Csiliz-patak és a Duna főága által bezárt területet Csilizköznek nevezték, mint ilyen Győr vármegye egyik járásának névadója is volt. Az utóbbi 30 évben nem végeztek rajta komolyabb tisztítási munkálatot, ezért feliszapolódott, hosszának 2/3-a ki is száradt, valamint illegális szemétlerakóként működött. 

Szerencsére a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (Bratislavské regionálne ochranárske združenie, BROZ) 2010-ben EU-s forrásokra pályázott, hogy megmentsék a Natura 2000-es területet és a rajta élő északi pocok veszélyeztetett alfaját, a Microtus oeconomus mehelyi-t. A munkálatok 2013-ban kezdődtek meg, melyben a Comenius Egyetem Természettudományi kara és a Szlovák Vízügyi Kutatóintézet is részt vett. 


A Csiliz egykor széles medrű, kanyargós mellékága volt a Dunának. A folyószabályozás következtében azonban a Csiliz egyre kevesebb vizet kapott, hiszen a töltések leválasztották a Dunáról, ahonnan még a XVII. században is rendszeresen kapott vizet. A XIX. században a további ármentesítés során két csatornát (Határ-csatorna és a Füzespuszta-Gellér csatorna) vezettek keresztül a medrén, melyek elvezették vizeinek többségét. Ezen ugyan voltak bújtató csatornák, de a tisztítás elmaradása miatt megteltek, eltömődtek és nem biztosították a vízmozgást a két mederszakasz között. A 2016-ig tartó munkálatok fő eleme volt ezen bújtatóknak az átépítése és megtisztítása. Emellett kotorni és szélesíteni is kellett a Csiliz medrét, ugyanis az előrehaladott feliszapolódás és a növényzet térhódítása is akadályozta a vízmozgást. Alsó 5 kilométeres szakaszán pedig gyakorlatilag új medret kellett kialakítani a Kulcsodi-kanyarulatig, ezen a részen ráadásul 300 tonna illegális hulladék került a patak medrébe, vagy annak közelébe.  


2016 november végén a szlovák környezetvédelmi miniszter, Solymos László részvételével zárták le a projektet, melynek 800 ezer eurós költségvetéséből 75%-ot az EU, 25%-ot pedig a szlovák környezetvédelmi minisztérium finanszírozott. 536 hektár láp, 103 hektár nedves rét és kaszáló, valamint 155 hektár nádas újult meg a Csiliz-patakkal együtt. Így talán újra növekedésnek indulhat a védett északi pocok populáció, mely csupán egy csilizpatasi nádasban és egy csilizradványi zsombékosban maradt fenn Szlovákia területén. Amúgy Észak-Amerikában is előfordul ez a jégkori reliktum faj. 


Jó hír, hogy a Csallóközi patakrevitalizáció a jövőben folytatódni fog, a miniszter a Vásárúti Tőkés-ág felújítására is ígéretet tett.

A Dunai Szigetek blog pedig arra tesz ígéretet, hogy nem hanyagoljuk el a külföldi Duna-szakaszokat sem és a Csiliz-patakhoz is visszatérünk még egy cikk erejéig.

Cikkek a Csilizköz revitalizációjáról:
Natura 2000-es területek Szlovákiában:
A Tósziget-Csilizközi járás története:

dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése