A fejtetőre állított Párkányi-sziget

Magyarországon egyetlen helyen folyik észak felé a Duna és ezen az egyetlen szakaszon egyetlen sziget található teljes terjedelmében. De ez a sziget nem hazánkban található és a nevével is alapvető problémák vannak: a Névtelen-szigetek népes családjához tartozik. 

Hiába meresztjük a szemünket, a főágon dél felől nem látszik a sziget

Mivel szeretnénk az írásban másként is hivatkozni rá, mint "a sziget", ezért most az elején önkényesen elnevezzük Párkányi-szigetnek, hiszen Párkány közigazgatási határán belül található. Hívhatnánk Stúrovói-szigetnek is, elvégre ez a felszínforma még nem létezett akkor, amikor Párkány utoljára viselhette hivatalosan a magyar nevét. Kicsit furcsa erről a szigetről írni, hiszen itt minden fordítva van, délen van a sziget felső része és északon az alsó, bal oldalon van a balpart és jobb oldalon a jobb part. 

A Párkányi-sziget mellékágának felső, azaz déli szakasza

Megközelítése viszonylag egyszerű, a települést északi irányban elhagyva egészen a szennyvíztelepig kell gyalogolni, majd ott befordulni a jobbkézre eső ártéri erdőbe. Amennyiben dél felől, a parton gyalogolva érkeznénk könnyedén elkerülhetnénk a déli betorkollást, ugyanis az a szakasz mára a felismerhetetlenségig feliszapolódott és benőtte az ártéri erdő. 2017. október 11-én szerdán egy kisebb árhullám tetőzésekor sikerült bejárni a szigetet, Esztergomban mért 220 centiméteres vízállásnál. Ilyen vízállásnál nehezen járható a part, több helyen a fák közé is benyúlik a folyó, sőt a Párkányi-sziget mellékágban is viszonylag mély vízzel lehetett találkozni.

A mellékágat tápláló, tisztított szennyvíz befolyó

A mellékág vize nem csupán az északi, alsó betorkollásból származik, amelyet a Duna duzzaszt vissza, hanem a partról is. Jobban mondva a szennyvíztisztítóból. Szaga szerencsére nincs és még a vizes élőhelyet is biztosítja szárazabb időben ezen a rövid szakaszon. Nagyobb problémát jelent a lebegő uszadék lerakódása a Párkányi-szigeten. Gyakorlatilag az egész sziget felszínét műanyag hulladék, pillepalackok, üvegek, kozmetikai szerek hulladéka borítja. Köztük hever néhány nagyobb partra vetett bálna is, például hűtőszekrény. A felhalmozódott uszadékfa is hatalmas mennyiségben reked meg a sűrűn álló fiatal fűzfák között. Ha ezt a szemetet sikerülne egyszerre eltakarítani a következő árvíz után újabb mennyiséget sodorna partra a part felé tartó áramlás.

Gyep(pillepalack)szint a Párkányi-szigeten

A Párkányi-sziget viszonylag fiatal képződmény, a fentrol.hu légifotóin még zátony látható a helyén. Ez magyarázza a sűrűn nőtt, fiatal ártéri erdőt, ahol már megkezdődött az egyes fák pusztulása. Ennek révén a többi fának több hely jut majd, de addig is szépen gyarapodik ez úton is az uszadékfa mennyisége a sziget felszínén. Jelenleg a sziget 440 méter hosszú, legnagyobb szélessége 90 méter, területe kb. 2,5 hektár. 

Mintha egy mangrove erdőben gázolnánk

A fák észak felé fokozatosan fiatalodnak és sűrűsödnek. Gyakorlatilag már csak fűzeket találni itt. 220 centiméternél már csak gumicsizmában lehet köztük közlekedni és a fokozatosan mélyülő, vaddisznó nyomokkal tarkított szigetcsúcson nem lehet már kiérni a Párkányi-sziget alsó csúcsához. 

Két öreg fűzfa közül a nagyobbik

Mivel itt a mellékágon nem lehet átjutni, vissza kell térni a szennyvízbefolyóhoz, ahol a mellékág ekkora vízállásnál véget ét. A parton már könnyebb a járás; óriási fűzfák lehullott leveleit rugdosva sétálhatunk tovább a Garam torkolata felé, ahol még több dunai szigetet rejt az ártér.