Névtelenül tűnt el a győri sziget

A Dunai Szigetek blog írásának mindig a legjobb pillanatai azok, amikor egy témán dolgozva, a legváratlanabb helyen, villanásszerűen bukkan elő egy régen eltűnt sziget. A villanásszerűt itt szó szerint kell érteni, ugyanis legutóbb éppen Győr-Révfalunál, a Rábca "középső" torkolatával szemben, egy 1959-es légifotón talált sziget egyetlen ismert térképen, vagy városrendezési terven sem szerepel. 

A győri Névtelen-sziget a Rábca torkolatával szemben (forrás: Fortepan 91259)

Ez a rejtélyes és névtelen sziget a becsillanó napfény miatt alig észrevehetően bújik meg a Rábca-torkolata és a révfalusi Aranypart szabadstrandja között egy Győrről készült 1959-es légifotón. Kétségtelenül egy szigettel van dolgunk, hiszen növényzet van rajta. Azonban hiába néznénk át online térképes adatbázisokat, honlapokat, hiába keressük a győri térképeken, városrendezési terveken semmi nyomát nem lelni. 

A sziget egy 1959. április 14. dátumozású légifotón (fentrol.hu)

A sziget utáni nyomozás során a következő találat a Fortepanról került elő. A kezdőképnek beillesztett, 1955-ös évszámú UVATERV fénykép a "tízlábú" fahíd győrszigeti oldaláról fényképezte le a névtelen győri szigetet. Miután más nem került elő rákérdeztem a Régi Győr facebook csoportban hátha tudják mi lehet ez a sziget, mi lett vele és mi volt a neve. Ők szerencsére tudták miről van szó, bár nevet ők sem tudtak mondani. Ellenben küldtek négy régi győri fényképet és egy linket a két világháború között Győrben fényképező Glück József képeihez. Ezek alapján többé-kevésbe meg is lehet írni ennek a névtelen szigetnek az életrajzát.

A győr-révfalusi Aranypart szabadstrand (Fénykép: Glück József)

Glück József a két világháború között rendszeresen fotózta Győrt és a gyor1944.hu honlapra felkerült fényképsorozatában hat képen is szerepel a Mosoni-Duna kanyarulatában kifejlődött zátony. Tudomásunk szerint ezek a legelső képek róla. Szakavatott győri szemek egészen biztosan be tudják azonosítani a képek készítésének pontos évszámát, annyi bizonyos, hogy az 1928-as medermérések alapján megrajzolt angyalos Mosoni-Duna térképen (még) nem szerepel. Pedig ezen a térképen minden mederformát lelkiismeretesen és részletesen ábrázoltak, végig a Duna magyarországi szakaszán. Tehát vagy magasabb vízállásnál mérték fel annak idején a folyót, vagy a zátony csak évekkel később emelkedett ki a folyó habjaiból. Utóbbi verzió a valószínűbb.

Még zátonyként a két világháború között a "Tízlábas" fahídról fényképezve (Fénykép: Glück József)

A múlt század '30-as éveiben a képek tanúsága szerint a zátonyon még nem telepedett meg a növényzet, annál inkább a vízisportolók. A fényképek tanúsága szerint úszás nélkül, a Mosoni-Duna sekély medrén átgyalogolva is át lehetett rá jutni. De mikor és hogyan keletkezhetett ez hosszú és keskeny zátony?

Kialakulásában szerepet játszhatott az 1906 augusztusában Győrsziget városrész északi házsoraihoz áthelyezett Rábca-torkolat. A két folyó találkozásánál, a lelassuló vízben nagyobb eséllyel rakódhatott le és halmozódhatott fel a frissen ásott mederből elszállított hordalék. A hordalék 20-30 év alatt gyűlhetett fel annyira, hogy a strandolók legnagyobb örömére a víz felszínét is elérte.

Győr látképe a Püspökerdő felől (Járai Rudolf képe 1961.)

Az 1955-re datált fortepanos kezdőképen már a növényzet is megjelent. A folyóparti szukcessziót ismerve ez bokorfüzes lehetett, amely megkötötte a mozgó hordalékot és lassan sziget-formát adott a zátonynak. A fák magassága alapján ez a folyamat talán egy évtizedet vett igénybe. Az elnyúlt orsó alakú sziget hossza ekkor legfeljebb 350, szélessége 50-60 méter lehetett, vízállástól függően. Hat év múlva, 1961-ben az erdő szinte ugyanakkorának tűnik a levegőből és a sziget alakja sem változott jelentősen. Ha semmi nem jött volna közbe napjainkra egy csinos, puhafás ligeterdővel borított szigetté fejlődött volna a győri egyetem alatti Duna-szakaszon.

Kilátás a Püspökerdőre, délkeleti irányból (Járai Rudolf képe 1961.)

Végül egészen máshogy alakult a sorsa. Egészen biztosan sokan vannak, akik egy mai Győr térképet nézve nem teljesen értik, hogy merre is folyt a Duna az 1959-es légifotón, valamint a régi fényképeken. Idővel ki fogjuk ezt is bogozni a Dunai Szigetek blogon! Elöljáróban annyit, hogy az elmúlt 50 évben alaposan megváltozott Győr vízrajza. Nem csak a Rábca torkolatát helyezték át azóta (másodszor az évszázad során), de a Mosoni-Duna püspökerdei kanyarulatát is kiegyenesítették. Elképzelhető, hogy ezeknek a '80-as években végzett munkálatoknak esett volna áldozatul a győri sziget?

Reismann Mariann képe 1965.

A szigetről fellelhető legutolsó kép feltehetően 1965-ből származik. Azért feltehetően, mert abban az évben a vegetációs időszak jelentős részében — március végétől júliusig — egy nagyon tartós árvíz vonult le a Dunán. Akkora árvíz, hogy abból nemhogy a sziget, de az egész győri ártér sem látszódott ki. Ha a fénykép mégis 1965-ben készült, csak nyár végi, vagy őszi felvétel lehet. Egy szakadozott partot és fákká serdült bokorfüzest látunk az egyik csúcsán. Előfordulhat, hogy ez a fénykép korábbi és a szigetet az 1965-ös árvíz mosta el? Nem valószínű, még a főágon sem tűntek el dunai szigetek 1965-ben. 

A sziget hűlt helye 1969-ben.

A Rábca torkolatában lévő szigetet a fenti, 1969-es fényképen már nem találjuk. Eltűnésének okára csak következtetni lehet. Győr-Révfalu városrészében 1968-ban kezdődött meg a győri Széchenyi István Egyetem elődjének számító Közlekedési és Távközlési Műszaki főiskola építése. Ennek során lebontották a révfalusi Vásárhelyi Pál utca — az 1959-es légifotón látható — parasztházait és rendezték a Mosoni-Duna partját is. A Rábca torkolat kis szigetét valószínűleg ekkor kotorhatták el. Talán árvízvédelmi szempontból, talán szükség volt a kavicsanyagra a terület feltöltésénél. 

A sziget helye 1976-ban az épülő főiskolával (Fentrol.hu)

Hellyel-közzel sikerült tehát meghatározni a sziget születésének és elkotrásának időpontját. Valamikor az 1930-as években nőtt ki a Mosoni-Dunából, majd 1968-ban elkotorták. Egyetlen dolog hiányzik mind a mai napig, a szigetnek nincsen neve. Ezért tartozunk az emlékének annyival, hogy így utólag találunk neki valami nevet az alábbi hat ötlet közül. Aranypartnak hívják a mai napig Győrben a szigettel szemközti révfalusi szabadstrandot. Lapos tanszéknek a part leghírhedtebb vendéglátóipari egységét. A Rábcatő pedig a Rábca torkolatát jelenti, régiesen, miközben a -fő utótag a forrásra utal.

survey hosting

Ha valaki 2018. január 31-én délig hitelt érdemlően (térképpel, dokumentummal, kotrási naplóval, stb.) bizonyítja, hogy a szigetnek volt már neve a szavazást leállítjuk!

Források:
https://moderngyor.com/2012/11/25/2119/
http://gyor1944.hu/Gluck-fotok.html
https://www.facebook.com/regigyor/

Köszönjük a rengeteg képet és segítséget a Régi Győr facebook csoportnak!