A Rábca négy torkolata II. - Séta a Bercsényi ligetben

Sorozatunk első részében a győri Rábca történelem előtti torkolatait vettük górcső alá. Történetünk fonalát ott vesszük fel, ahol már térképekre hagyatkozhatunk nyomozásunk során. Ma egy olyan mederszakaszt járunk be, amely több mint száz éve nem funkcionál mederként, ugyanis Győr városa egyszerűen odébb tette a folyó torkolatát 1906 nyarán.

A Rábca-torkolat a Radó-szigettel

Előző bejegyzésben bizonytalanságban hagytuk az olvasót, nem eldöntvén a kérdést, mi történt a  Rábca torkolatával a Nagy-Tákó kanyarulat lefűződése után. Az egyik elmélet szerint a Rábca a győri Bercsényi-ligeten keresztül érte el a Mosoni-Dunát, de nem kizárva azt a lehetőséget, hogy Győrszigetet már csak a nevéből adódóan egy Rábca-ág északról is körülölelte, valódi sziget-hangulatot kölcsönözve az 1905-ig önálló településnek. Egy másik (nem hivatkozott) elmélet szerint, melyet a Régi Győr honlap említ az épülő győri vár árokrendszerének vízellátása miatt vezették a Rábcát a mai Bercsényi liget helyére. Egy biztos, a modern kori térképészet hajnalán (XVIII. sz. vége) már csak egyetlen ágban folyt a Rábca a Mosoni-Duna felé. Mégpedig a mai sétánk helyszínén, a Bercsényi-ligeten keresztül. 

Győr, 1840-ben.

1840 körül a Rábca viszonylag kanyargós, (kis)alföldi térszínen érkezett meg Győrbe nyugat felől. Pinnyéd előtt egy már levágódott kanyarulat elhagyása után balról felvette a Tákó-kanyar maradék vizeit, majd egy éles jobbkanyarral beérkezett a városba, méghozzá Győrsziget és a bécsi külváros, (korábbi nevén Rácváros, újabban Újváros) között. Délkeleti irányból egy szokatlanul éles, derékszögű kanyarral északnyugat felé fordult és a Radó-sziget mellett — bármily meglepő, de körülbelül negyed kilométerrel a Mosoni-Duna előtt a Rábába torkollott. A Tákó kanyarulat lefűződése és a már említett 1906-os beavatkozás között a Rábca a Rába mellékfolyója volt a földrajzkönyvek szerint is.

Győrszig1840et település térképe 1851. (forrás)

Győrben a Rábcát ártéri erdők kísérték. Az 1840-es térképen látunk egyet Pinnyéd mellett, aztán a mai Gorkijvárosban a Kámán és Radnóti utcák között, valamint Győrszigettől északra a Rábcától a Dunáig. A jelenkori és múltbéli északnyugati szélirány ismeretében ez utóbbi felfogható egyfajta véderdőnek is, amely mögött Győrsziget házai némi szélárnyékot élvezhettek. Az 1851-es térkép még a fafajt is közli. Az utolsó, derékszögű kanyarulat után már városias településen halad keresztül; épületek kísérték szorosan mindkét partján. 

A Rábca egykori medre Győrben, 1976.

Kezdetben mindössze egyetlen fahíd vezetett át rajta Győrben, méghozzá az árulkodó nevű Híd utcánál. 1875-ben épült mellette, a mai Burcsellás köz vonalában egy gyalogos híd, amely a Krajcáros, vagy Cifra híd nevet viselte. 

Az 1875-ben épített ún. „Krajcáros híd” vagy „Cifra híd”.

A Híd utcai fahíd felett hamarosan eljárt az idő és a forgalmat sem bírta. 1893. októberében egy Resicabányáról idefuvarozott vashídra cserélték, mely tizenhárom év múlva szerepet kap még egyszer a Rábca történetében. 

A győri Rábca-híd 

1906-ban került sor Győr egyik legnagyobb városszerkezeti beavatkozására. Az eseményről 1906. november 28-án a Budapesti Hírlap így tudósított:

"Egy város átalakulása. Győri tudósítónk jelenti: Két nap óta új mederben folyik a Rábca és néhány hét mulva hamis lesz a földrajzi adata, hogy Győr a Duna, Rába és Rábca összefolyásánál fekszik. Az uj meder a város végén levő zsidó temető mellett vezeti a Rábca vizét a Dunába, mi által Győrt és a régi Győrszigetet a régi Rábcameder kiszáradása után szárazföld kapcsolja össze. A beállott változás a régi Győr képét teljesen átalakítja. A régi meder betöltésével nyert terület egyrésze Győr gyönyörü sétaterét fogja megnagyobbítani, a másik részét építkezésekre és egy új vasutállomás létesítésére használják föl."

A torkolat áthelyezésére az árvízveszély miatt volt szükség, hiszen a Mosoni-Duna visszaduzzasztása hatással volt a Rábcára is, amely ellen a szűk, városias partján nem lehetett védekezni. 

A Rábca híd utolsó pillanatai

Mivel a Rábca új medre átkerült Győrsziget északi részére — a már említett fűzerdőbe — a Rábca hídjai is funkciójukat vesztették. De mivel a győriek sajnálták volna kidobni a vadonat új hídjukat inkább hajóra pakolták és átvitték az újonnan kiásott meder fölé. Ennek a műveletnek 1908. augusztus 20-án az ország minden szegletéből csodájára jártak. Vízzel teli uszályokat úsztattak a híd alá, erre fából felépítmény került, amire ráfeküdhetett a vashíd. Amikor ez megvolt kiszivattyúzták a vizet és az egész alkotmány megemelkedett. Eztán mai helyére vontatták a hidat és ott ismét vízzel töltötték meg az uszályokat, a híd pedig az előkészített helyére került. Ekkor már előrehaladott állapotban volt a Rábca régi medrének feltöltése, a fenti képen még ott van a híd, de a kotrógép már alig fér el a maradék szűk mederben. A híd elszállításáról remek összefoglaló olvasható a Régi Győr honlapon, ahonnan a cikk illusztrációi is származnak.

A Rábca híd költöztetése 1908. augusztus 20.

Miután a híd elhajózott, földdel töltötték be a hátralévő néhány száz méternyi medret, de ahogy az az alábbi képen, sőt ma is látható, ez a térszín nem érte el a környező partok magasságát, így a meder-érzés a mai napig megvan ezen a szakaszon. A régi meder mindkét végén árvízvédelmi töltést emeltek, így a Mosoni-Duna már nem juthatott be az időközben Bercsényi-ligetnek keresztelt területre. Győrsziget természetföldrajzilag is összeforrt Győrrel, a közigazgatási egyesülés már 1905-ben lezajlott. 

Kilátás a Püspökvárra az Ecet u. és a Bercsényi-liget sarkáról

A Bercsényi-liget tehát Győr egyik legfiatalabb része. A terület hasznosítása meglehetősen vegyes képet mutat, mind térben, mind pedig időben. A régi Rábca meder két oldalán nagyon eltérő volt a területhasználat. A Rába és Rábca közé beékelődő Újváros kisvárosias arculatú, hangulatos főutcájú városrész volt, ahol iparosok és kereskedők dolgoztak, míg a szemközti Sziget faluból gyárkülvárossá fejlődött. Miután a Rábca eltűnt közülük megindulhatott volna az egységesülés, de a néhány évvel később megépült iparvágány — ha nem is olyan markánsan, mint a Rábca — hamarosan átvette a folyó elválasztó szerepét. 

Felszámolt iparvágány keresztezi a Bercsényi-ligetet, azaz a Rábca medret.

Sok minden került a betemetett meder L-alakú nyúlványára, például a keleti végén, közvetlenül a torkolat fölött egy rendelőintézet, a derékszög felett egy szakközépiskola, nyugaton egy részt felparcelláztak és családi házas övezet jött létre, megint máshol parkot és sportpályákat találunk, de az esetleges beépítés nem szüntette meg a "senkiföldje"-érzést. Nem véletlenül, Győrben kifejezetten nem szerettek mélyen fekvő, vizes területekre építkezni, legfeljebb akkor, ha nagyon nem volt más választás, például a József Attila lakótelepnél. 

A győri Bercsényi Miklós Szakközépiskola.

Ez volt a helyzet egészen sokáig. Tulajdonképpen a város nemrégiben fedezte fel újra ezt a területet. Évekkel ezelőtt szakaszosan (ahol éppen útfelújítás volt) felszámolták az iparvágányt, csak a talpfák maradtak ott emlékül a füves parkban. Ezzel eltűnhetett volna az elszigetelődés, csakhogy a helyére parkolók kerültek. A szigeti részről lassan eltűntek a gyárak. A Bercsényi-ligetet északról határoló tej és olajgyárakból csak egy kémény maradt meg monumentális mementóként, helyüket fokozatosan lakóövezet veszi át. 

A Bercsényi-liget "alsó" szakasza, bal oldalt a gyárkéménnyel. 

Mindeközben az északi részen, az egykori Győri Dózsa sporttelepen két hatalmas beruházás rajzolta át a tájat. Elkészült a Rábca töltés tövében a városi uszoda, déli szomszédságában pedig egy hatalmas sportközpont épült fel, amely 2017-ben otthont adott az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak (EYOF 2017).  Ezen a területen már csak az utcahálózat őrzi a Rábca medrét, a teljes feltöltés elsimított minden szintkülönbséget. 

Szintkülönbség. Régi házak a parton és az új rendelőintézet a mederben. 

Valamivel a Bercsényi Szakközépiskola alatt, a Városház köznél kezd el úgy süllyedni a terep, hogy a kellő földrajzi ismerettel rendelkező ember kellő fantáziával felidézheti magában a Rábca régi futását. Ez a szintkülönbség a rendelőintézetnél éri el a legnagyobb mélységet. A Rába Quelle strand mellett futó töltés körülbelül 2-2,5 méterrel magasodik a rendelő telke fölé. 

A régi Rábca-torok, körülbelül a kezdőkép nézőpontjából

A régi torkolatra utal a Radó-sziget északi végében található partvédő fal vonalvezetése. Ez ugyanis nem ér ki a sziget csúcsához. Miközben máshol a Radó-szigeten végig közvetlenül a parton vagy partközelben fut, a Rábca régi torkolatánál érzékelhető egy feltöltött, alacsonyabb térszín (a fenti kép bal oldalának előterében), amely a vízének jelentős részét elvesztő Rába-meder feltöltésekor jött létre.

Ha visszatekintünk a Radó-sziget északi hídjáról jó ha nálunk van bejegyzésünk kezdőképe, enélkül már nem tudnánk elképzelni, hogy itt ömlött a kis Rábca a Rábába, majd ketten egyesülve a közeli Mosoni-Dunába.

Sorozatunk következő, 3. részében a Rábca első Mosoni-Dunai torkolatát járjuk be!

Köszönet Jakab Lászlónak a lektorálásért!

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• http://www.sze.hu/ep/arc/irod/SA2001_GYORdomborzmedervand+SUMMARY/
• https://regigyor.hu/ujvaros-sziget/gyor-szigeti-rabca-hid-athelyezese/
• https://regigyor.hu/ujvaros-sziget/rabca-mai-bercsenyi-liget-helyen/
• https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3277
• http://helyrajz.blogspot.hu/2007/01/gyor-bercsenyi-liget-varosepiteszeti.html
• http://www2.vizeink.hu/files/vizeink.hu_0013.pdf