A Duna & minden

A Dunai Szigetek blog jellemzően írott formában létezik, úgy is lehet mondani, hogy se kép (videó) se hang. Most ez egy terjedelmes podcast jóvoltából kissé módosult; hangja lett a blognak. Egy júliusi felkérés után Tóth Szabolcs Töhötömmel beszélgettünk majdnem másfél órát a Dunáról, a szigetekről és más érdekes dolgokról.

Előkerülnek a beszélgetésben a dunai szigetek, kisvizek, nyaralók, természetvédelmi területek, hajósok, rengeteg régi cikk, amelyeknek már szinte a létezéséről is megfeledkeztem, aktuális és a műfaj jellegéből adódóan személyes témák is. Utóbbiak a blogról teljesen száműzve vannak, így talán ez lesz az olvasók számára a legérdekesebb rész. Itt talán még azoknak is lehet újat mondani, akik az összes bejegyzést olvasták már. 

Ugyancsak a műfaj jellegéből adódik, hogy itt bizony nincsen puska, mint a cikkek írása közben, ezért egy-két tárgybeli tévedés is becsúszhat. Remélem ezzel együtt is egy érdekes interjú készülhetett el, amelyet szeretnék még egyszer megköszönni Tóth Szabolcs Töhötömnek, akit az olvasók a beszántott Magyar Nemzet főszerkesztő-helyetteseként ismerhettek. 

Érdemes meghallgatni az előző hat adást és majd az utánam következőket is!

A beszélgetés ezen a linken érhető el: 

https://azeletmegminden.hu/007-szavoszt-vass-daniel-podcast/

Indul az év dunai szigete szavazás 2018 jelöltállítása!

A Dunai Szigetek blog 2018-ban is megrendezi az év dunai szigete szavazást főként az ismeretterjesztés céljából. Ez lesz a hatodik szavazás a sorban, szóval már hagyományról is beszélhetünk!

A tavalyi győztes: a Csallóköz

A selejtezőre lehet nevezni az előző évek nyerteseit is, de nem érdemes, ugyanis a végső szavazáson próbálunk olyan szigete választani, amely még nem szerepelt.  Több száz létező és már eltűnt érdekes sziget található a Dunán, amelyek érdemesek arra, hogy az ország-világ megismerje őket. De melyik szigetet lehet nevezni? Bármelyiket, ami a Dunán van/volt. Lehet nevezni valódi dunai szigeteket, amelyeket minden oldalról víz veszi körül (pl. Margitsziget), lehet nevezni parthoz csatolt szigeteket (Pl. Kádár-sziget), és olyanokat is, amelyek már csak a nevükben szigetek vagy csak nagyon rövid ideig voltak azok (Pl. Imsós) és lehet olyat is nevezni, amely már réges-régen eltűnt (Pl. Ada Kaleh). Ihletért bátran lehet fordulni a blog jobb oldalon található címkéihez!

A nevezett szigetek közül olvasóink választhatják ki egy selejtezőn, melyik kettő legyen ott a döntőben a blog nevezettjével kiegészülve (ez utóbbi csak a végső szavazás napján derül ki, de aki figyelemmel kísérte a idén blogot nem fog meglepődni). Általában a Dunai Szigetek blog jelöltjei (a Nagy-Sziga-sziget, alias Liberland, a Fürdő-sziget és legutóbb a Babakáj-szikla) csúfosan leszerepeltek, idén mindenképpen jobb eredményben reménykedünk!

A nevezett szigetek közti selejtező 2018. október 1-től október 12-ig tart majd. Október 13-tól pedig december 31-ig tart majd a "nagy" szavazás a három továbbjutóra. Eredményhirdetés hagyományosan az évzáró/évnyitó bejegyzésben várható 2019. január 1-én.

2013. Kompkötő-sziget, Vác

2014. Helemba-sziget, Esztergom

2015. Kismarosi-sziget, Kismaros

2016. Szalki-sziget, Dunaújváros

2017. Csallóköz

Szigetet nevezni a bejegyzéshez fűzött kommentben, vagy a facebook oldalunkon lehet, 2018. szeptember 30. (vasárnap) délig.

Eddig már ötször osztottuk ki az "Év Dunai Szigete" megtisztelő címet, a kezdeti Dunakanyar dominancia után a világ legnagyobb dunai szigete, a Csallóköz nyerte. Vajon idén ki lesz a befutó?

Mivel az utóbbi néhány szavazás polgárháborúhoz közeli helyzetben zajlott, kérjük kedves olvasóinkat vegyék figyelembe, hogy ez a szavazás nem országos politikai népszavazás, hanem egy természettudományos blog díja, amelyet nem is emberek, közösségek, települések, hanem dunai szigetek kapnak. Egészen biztos, hogy ki lehet játszani a szavazóprogramokat, de ne ez legyen a cél!

Baracs láthatatlan kastélya

Fortepan 91065. Az egyetlen kép Baracsról, az egyetlen kép a Duna fölé magasodó baracsi Szitányi kastélyról, amely nyomtalanul eltűnt valamikor a múlt század '70-es-'80-as éveiben. Eltűnése sajnos tipikus magyar kastély-sors. 

Szitányipuszta, a Szitányi-kastély a Dunáról nézve 1955-ben. (Fortepan 91065)

Baracs Duna partján, éppen a Szitányi-szigettel átellenben állt a Szitányi-kastély a környék fölé magasodó dombon. Homlokzata a Dunára nyílt és az ártéri erdő nélkül pompás kilátás tárult a Dunára, miközben a hajókról is lehetett gyönyörködni az épületben. 1955-ben járunk a kép felirata szerint. Az előtérben látható bokorfüzes az egykori Baracsi Felső-szigeten nőtt fel, közte és a kastély között lennie kellett még egy vékony Duna-ágnak. A kastély kívülről remek állapotban van, nem potyog róla a vakolat, nem lukas a teteje, nem lopták ki az ablakkereteit, holott legkésőbb 1948 óta nem az eredeti tulajdonosok lakják, hanem Szitányipuszta egykori cselédei. 

A kastély a Dunáról. 1955.

A kastély építésének időpontjáról nem találtam adatot; a Szitányi-kastély meglehetősen forrásszegény épület. A II. katonai felmérés térképein, 1858-ban már állnak itt épületek, 1882-ben megjelenik a településrész neve is Dereskei puszta néven. 1905-ben már áll a kastély a Duna fölé magasodó dombon, a kataszteri térképek szerint. 

De kik voltak a Szitányiak, akik ezt a hajlékot emelték maguknak, akikről a településrészen kívül még egy sziget is megörökítette emléküket az utókornak? Nagy Iván szerint a család Ullmann Móric (1782-1847)  gyapjú-, nyersbőr- és dohánykereskedőtől származik, aki (miután katolizált) 1828-ban nemességet kapott I. Ferenc királytól. A Magyar Életrajzi Lexikon ezt az aktust 3 évvel korábbra teszi, de mindkét forrás megegyezik abban, hogy nemesi előnévét a Bihar vármegye magyarcsékei járásában birtokul elnyert román faluról, Szitányról kapta. Szitányi Ullmann Móric sokat tett az ország iparosodásáért, 1842-ben megalapította a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, amely többek között a Pest-Vác vasútvonalat is finanszírozta, majd az alapító halála után alig egy évvel már a Kossuth bankókat nyomtatta — a szabadságharc leverése után jelentős veszteséget okozva. Később Kossuth neve vissza fog térni a kastély történetében, de abban sem lesz köszönet. 

A Szitányi kastély történetében Ullman Móric Vilmos nevű fia bukkan fel később, aki pechaui Montbach Matildot vette feleségül. Mária nevű lányukat pedig zenetanára, a hírneves zeneszerző és karmester (Hans) Richter János (1843-1916), aki maga is többször megfordult a baracsi birtokon, utoljára halála előtt egy évvel. 

A kastély hiányos történetében a következő évszám 1948, amikor a II. világháborút átvészelt kastélyt elveszik a tulajdonostól és a lakosztályait helyi cselédek között osztják fel. Tulajdonosa a Kossuth TSZ lesz, egy "Sztálinváros" névanyaggal ellátott, dátum nélküli dunai térkép alapján (tehát 1961 előtti). 1971. május 18-án a Dunaújvárosi Hírlap szerint hat család lakja, akik nem fizetnek lakbért a TSZ-nek, ellenben a nádfedéllel ellátott tyúk és disznóólakat tapasztanak a szebb napokat látott úri lakhoz. A riporter kesereg egy sort azon, hogy a külterületi népességnek még mindig nem sikerült megfelelő lakókörülményeket biztosítani, holott a kastély nem ázott be mindig, nem dőlt ki a fala, nem vált életveszélyessé, különösen nem az eredeti tulajdonosai kezében, akik állagmegóvással is foglalkoztak. 

"Közben végigvezetnek a beszakadt mennyezetű folyosón, bepillanthatok a kastély tizenkétszer tizenkétméteres nagytermébe, ahol délolaszországi állapotokra emlékeztető összevisszaságban kukoricacsuta-halom, zsinegen száradó ruhák, porlepte lim-lomok, hordó és egyéb ingóságok hevernek szanaszét." 

1971-ben kb. 2 millió forintra taksálta az új tulajdonos, a Béke TSZ elnöke a teljes felújítást, amire természetesen nem volt félretett pénzük. 

Szitányipuszta, 1980 (fentrol.hu)

Tervben volt, hogy a hatszáz holdas telekkel együtt a Vasműnek adják üdülőnek, de valószínűleg ők sem kaptak az alkalmon, hogy ennyi pénzt elköltsenek egy kúria felújítására. Az épület további sorsáról nem találtam információt; esélyes, hogy még ebben az évtizedben életveszélyessé vált és lebontották, a helyét pedig szépen elgereblyézték. 1980-ban a fentrol.hu légifotóján (a kép közepén található ligettől délre) már csak a hűlt helyét találjuk.

2018-ban már a hűlt helyét sem látni a Dunáról, az 1955-ös kép előterében látható kőszórás mögött sűrű erdő nőtt fel. Ha ezen átverekedjük magunkat egy kerítésen túl mező terül el előttük. Felette a dombon fekete fenyves hajlong a szélben a láthatatlan kastély körül.

A Szitányi kastély hűlt helye, 2018 augusztusában.

Kár érte, amíg fennállt megszépítette a baracsi-Dunát. 

A kastély telke jelenleg lovarda.

Kérjük mindazokat, akik további információval rendelkeznek a kastély történetét, sorsát illetőleg, segítsenek nekünk teljesebbé tenni a baracsi Szitányi kastélyról alkotott képet!

Ajánlott és fellelt irodalom:

Dunaújvárosi Hírlap, 1971. május 18.

• http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201971/1971.05.18/4.jpg
• http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201971/1971.05.18/5.jpg

Cumulonimbus a Dunán

Sajó Tamás: A felhő visszanéz

Dunai felhőt már mindenki fotózott életében, hol a budapesti panorámában gyönyörködve, hol a visegrádi fellegvárból letekintve, de többnyire két lábon a földön állva. Az immár 6. alkalommal megrendezett felhős tematikájú Dunai Szigetek fotópályázaton 128 képből 127-nek hasonló földi vagy legalábbis csónakbeli perspektívája volt. Sajó Tamás művészettörténész-műfordító, a Wang Folyó Versei blog szerzőjének képe volt az egyetlen kivétel. Ő egy Budapest-Tirana repülőút során fotózott zivatarfelhővel pályázott. A rejtvénynek is beillő kép nyomán bizonytalanul kérdezzük, vajon hol készülhetett ez a felvétel? Duna ez a mélyben kanyargó ezüst csík egyáltalán? Természetesen az, hiszen másképpen nem is indulhatott volna a pályázaton. A kérdés megválaszolásában segít egy érdekes földrajzi tény, ugyanis meglehetősen kevés helyen folyik a Duna nyugat felé. Budapesttől délre két helyen fordul elő hasonló kuriózum, Paks felett Dunakömlődnél és már az országhatáron túl, a Dráva-torok alatt. Ott, ahol a folyó egy 180 fokos fordulatot ír le a Horvát-Dunakanyarban, az almási löszdombok tövében. 

Horvátország északkeleti részén, az egykori Verőce vármegye területe felett képződött a díjnyertes zivatarfelhő, más néven cumulonimbus. Egy zivatarfelhő létrejöttéhez jelentős mennyiségű légnedvesség, meleg, instabil levegő, valamint a feláramláshoz szükséges energiaforrás kell. Jellemzően nyáron képződnek és könnyen felismerhetők a jellegzetes üllő formájukról, amelynek felső rétegei akár a sztratoszféráig, 18 kilométer magasságba is felnyúlhat. Ezt a horvát zivatarfelhőt aprónak tűnő cumulusok kísérik, amelyek a közhiedelemmel ellentétben nem bárányfelhők (cirrocumulus), hanem gomolyfelhők. Amennyiben a gomolyfelhőkben erős feláramlás alakul ki átalakulhatnak zivatarfelhővé. A belőlük kihulló jelentős mennyiségű csapadék pedig tovább táplálja az alattuk kígyózó ezüst szalagokat, a Drávát, valamint rajta keresztül a Dunát.

A cikk eredetileg az Élet és Tudományban jelent meg, LXXIII. évf. 29. szám, 2018. július 20.

Cumulonimbus a Wang Folyón: http://wangfolyo.blogspot.com/2018/06/dunai-felhok.html

A kotrás sikerült, a Kompkötő meghalt

2018. június 15. délután egy ötletszerű kerékpárút során sikerült egy kotrógépbe botlani, amely éppen a Kompkötő-sziget zárógátját bontotta. Már akkor felmerült, hogy jó lenne egy kisvizes időszakban megfigyelni mire volt elég ez a kotrás. Az augusztusi rendkívül alacsony vízállás éppen kapóra jött. 

A mellékág alsó része a sziget fölötti löszfal tetejéről. Augusztus 11.

Júniusban még reménykedve vártuk a kisvizet:

A váratlan kotrást továbbra is figyelemmel fogjuk kísérni, és alacsonyabb vízállás esetén megnézzük, hogy milyen hatással lesz a megnövekvő vízáramlás a sziget alsó részén felnőtt fűzerdőre. Elegendő lesz-e vajon ahhoz, hogy az ott felgyülemlett hordalék saját erőből visszamosódjon a főágba... 

A kisvíz pedig szinte rendelésre megérkezett. Vácott augusztus 22-én délelőtt 10-kor -33 cm-t mértek (forrás: vizugy.hu), ami alig 12 centivel haladta meg az addig mért legkisebb vízállást. Ezt az időpontot sajnos nem sikerült megcsípni a Kompkötőnél. A két bejárás során ennél valamivel magasabb volt a vízállás, de az egyik esetben jobb is lett volna, ha ennél még magasabb a vízszint. A két bejárás időpontjai és vízállásadatai: 

2018. augusztus 11. 16-17 óra -3, -4 cm váci vízállás

2018. augusztus 25. 10-11 óra -17 cm váci vízállás

A Kompkötő-szigetet a váci löszfal tetejéről érdemes fényképezni, onnan feltárul az egész Dunakanyar Sződligettől Verőcéig tartó szakasza. Lábaink alatt az egykor a Duna kellős közepén fekvő sziget, a Kompkötő látható. Valamint annak alaposan feltöltődött holtága. A 2018. júniusi kotrás következtében a mellékágat elzáró falazott kőgátat középen mintegy 15 méter szélességben megbontották. Előzetes reményeim szerint az augusztusi kisvíz idejére már úgy kimélyült a meder nyitás alatti szakasza, hogy némi víz még ilyenkor is fog csordogálni benne. Főként úgy, hogy a felső torkolatot is kikotorták. Ugyan az augusztus 11-i kirándulás alkalmával szebb, napfényesebb képek készültek, de mivel az augusztus 25-i bejáráson alacsonyabb volt a víz, ezért a képek többsége aznapi lesz és a leírás is ezt az időpontot tükrözi.

2018. augusztus 25-én délelőtt, Vácnál mért -17 centiméteres vízállásnál csak kevés hiányzott ahhoz, hogy három különálló víztest keletkezzen a Kompkötő-sziget megkotort medrében. Az alsó szakaszon a kifolyásnál volt egy kb. 100 méteres sekély vízzel borított szakasz, amely kapcsolatban állt a főággal. A betorkollásnál a kotrásnak is köszönhetően a főág egészen a megbontott gát északi tövéig tartott. Itt egy néhány centiméter sekély, lépőkövekkel kirakott szakasz következett. Feltehetően augusztus 22-én, -33 centiméternél ez a rész szárazra került. Itt gond nélkül, száraz lábbal át lehetett kelni, de még két héttel korábban is csak vádliig érő vízen kellett átlábalni. Ez a szakasz körülbelül nyolcszáz méter hosszú, a part felőli oldalán az erdőből megszökött lágyszárú-telepesek vették birtokba. Várhatóan itt is erdőt fogunk találni 10-20 év múlva. A középső, U alakú víztest a gáttól keletre található és egy meder középi beerdősült zátony osztja ketté. Szélesebb, mint a felvízi rész, ugyanis a gátnak köszönhetően a meder a szigeti oldalon beszűkült, körülbelül nyolcvan métert lehet a gáton úgy gyalogolni, hogy balkéz felől alvízen nyílt vízfelszínt látunk, míg a felvíz helyén jobb kéz felé sűrű fűzfaerdőt látni.

A három víztestet két magasabb pont osztja el. Az egyik a lépőköveknél van, közvetlenül az elkotort gát tól keletre. Relatív magasságát a vízállásból lehet meghatározni, körülbelül -22 centiméteres váci vízállásnál válik szárazulattá. A másik pont jóval szélesebb és nehezebben meghatározható. A gáttól keletre található 300 méteres szárazulaton található az U alakú középső víztest és az alsó torkolat között. Ez a pont átvette a gát küszöb-szerepét, ennek a magasságától függ, hogy mikor válik a Kompkötő szigetté, ill. a part részévé. Várhatóan e pont magassága a jövőben csökkenni fog, mert ezen a szakaszon érezhetően megindult a kimosódás. A gát elbontása miatt megnövekedett sodrás meredek falú áramlási csatornát mélyített a kiülepedett hordalékba. 

A megbontott gát. Augusztus 25.

Átkelés száraz lábbala lépőköveken. Augusztus 25.

Az erdőből kiszokött lágyszárú telepesek a gát fölött. Augusztus 25.

Az U alakú mederrész parti nyúlványa és a növényzet térhódítása. Augusztus 25.

A kikotort felső szakasz. Augusztus 11.

A kikotort felső szakasz, kotróhajóval. Augusztus 25.

Feltöltődött földnyelv a mederben. A magányos fűzfa felett található a küszöb-pont. Augusztus 25.

A kimosott meder a gát alatt. Augusztus 25.

De mit hozhat a jövő a Kompkötő-sziget számára a gát megbontása után? Erről már volt szó a bontás utáni első bejárásról (beevezésről) szóló cikkben, de búcsúzóul itt is összefoglalnám:

• A küszöbszint feltehetően csökkenni fog, mélyül a feliszapolódott meder és a Kompkötő-sziget az év egyre nagyobb hányadában lesz valódi sziget. 
• A gátat csak egy szűk szakaszon (kb. 15 m)  bontották el. Várhatóan a feliszapolódás egy 10 méteres csatornát leszámítva tovább folytatódik a gát alatt és felett is. Ez tágulhat ugyan oldalazó erózióval (főként a gát alatt), de nem túl nagy mértékben. 
• Így a Kompkötő-sziget megmenekül mint sziget, de a régi fényét (280 méter széles medrét) már nem fogja visszanyerni. 
• A jövőben várhatóan aszályos időszakok miatt több kisvizes időszak lesz a Dunán. Ez a folyó medrének beerdősülését eredményezheti. A hosszan tartó alacsony vízállás lehetővé teszik, hogy a növényzet a feltöltődött részeket bitrokba vehesse, így a közeljövőben a mellékágban a nyílt vízfelület drasztikusan csökkenhet az ártéri erdő rovására. 

A kotrás következményeit a Dunai Szigetek blog a továbbiakban is monitorozza majd, ugyanis az itt nyert talasztalat felhasználható más keresztgátak elbontásánál is!