Patrick Leigh Fermor varázslatos könyvében panaszkodik eképpen a persenbeugi polihisztor a vízierőművek építése kapcsán valamikor a '30-as évek elején. Félelme beigazolódott, az osztrák erőművek, majd a Vaskapu I. és II. felépítése úgy tűnt örökre eltüntette a tokhalakat a folyó felső és középső szakaszáról. De talán most mégis helyre lehet hozni valahogy ezt az ökológiai katasztrófát a MEASURES Interreg pályázatnak köszönhetően!
Tudta? A vándorló halaknak is van világnapjuk, minden év április 21-én emlékezünk meg róluk. Ünnepelni nincs sok okunk őket, hiszen az emberiség mindent megtett azért az elmúlt száz évben, hogy megkeserítse ezeknek a fajoknak az életét nem csak a Dunán, hanem Európa-szerte. Nekünk elsőként a viza juthat eszünkbe, ez a hatalmas hal 1972 óta képtelen átmászni azt a 11 emeletnyi akadályt, amit a szerb és román hatóságok gördítettek eléjük. Rajtuk kívül ott van még az angolna, márna, paduc és a lazac is a nevezetesebbek közül.
A WWF már évek óta szorgalmazza a felesleges gátak és duzzasztók lebontását a halak és egyéb élőlények útjából. Ezek az emberi létesítmények nem csak a faljgazdagságot vetették vissza, de a halak egyedszámára is negatív hatással volt. Olyan ez, mintha valaki elfalazná az emberek elől a hálószobájukba vezető ajtót, azaz a szaporodásuk egyik fő színterét. A duzzasztáson kívül más egyéb emberi tevékenység is fenyegeti ezeet a halfajokat, úgymint a szennyezés, a túlhalászat és a parti élőhelyek elpusztítása.
A viza újratelepítését már korábban is megpróbálták a Duna felsőbb szakaszain, de ez a Vaskapu erőművek létezése mellett csupán meddő próbálkozás lehetett. Talán éppen ezért készült el egy újabb Interreg pályázat, a MEASURES (Managing and restoring aquatic ecological corridors for migratory fish species in the danube river basin), amely a vándorló halak életét hivatott megkönnyíteni.
Tíz ország, köztuk Magyarország vesz részt a 2,5 millió eurós, azaz 800 millió forintos pályázatban, ami nyilvánvalóan egyetlen dunai vízierőmű felszámolására sem elég. De nem is ez a cél. A három évesre tervezett projekt elsősorban tudományos kutatómunkát jelent, amelyben
- Meghatározzák és feltérképezik a vándorló halfajok kulcsfontosságú élőhelyeit és az azok közti kapcsolatokat.
- Megoldják két kihalással fenyegetett tokhal faj (Acipenser ruthenus, Acipenser gueldenstaedtii) mesterséges szaporítását, és kézikönyv készül a tenyésztésükről.
- Stratégiát dolgoznak ki a folyami zöldfolyosók helyreállítására és figyelemmel lesznek ezekre a jövőbeli beruházásoknál.
- Információs rendszer készül a szakértők, döntéshozók és a nagyközönség számára.
A projekt idén nyáron indult és várhatóan 2021-ben zárul. A program hivatalos megnyitója október 1-én, Bécsben volt a szervezésért felelős Erőforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyetemén (Universität für Bodenkultur Wien).
 |
| Persenbeug. Droppa Kálmán. Fortepan 75230 |
Várhatóan bármilyen konkrét döntés (bontás, hallépcső építés) csak ez után kerülhet szóba. Talán, ha minden jól megy még a mi életünkben láthatunk újra hatalmas vizákat Magyarországon!
Ajánlott és felhasznált irodalom:
- https://24.hu/tudomany/2018/10/03/felelesztik-a-dunat-es-mellekfolyoit/
- https://science.apa.at/rubrik/natur_und_technik/BOKU_startet_EU-Projekt_zum_Schutz_wandernder_Donau-Fischarten/SCI_20180928_SCI39471352444649884
- http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/measures
- https://www.boku.ac.at/news/newsitem/49822/
- http://wwf.hu/vizeink_/1/vandorlo-halak
Hajrá Soroksár!❤️
VálaszTörlés