1980-1984 között Győrtől nyugatra nagyszabású munkálatok folytak a Duna árterületén. Széles sávban, két kilométer hosszan kiirtották az ártéri erdőt és új medret ástak a Mosoni-Dunának. A régóta tervezett vízügyi beavatkozásnak elsősorban árvízvédelmi okai voltak, de a történetben felbukkan a Győri Műszaki Egyetem campusa is. Csak arra nem gondolt senki, hogy a városközponttól nyílegyenesen az uralkodó szélirányban ásott meder szélcsatornaként fog funkcionálni a kiirtott erdő helyén.
 |
| A Püspökerdő átvágása (forrás: Régi Győr) |
A Győr-Győrsziget-Pinnyéd-Győrújfalu-Sárás-Révfalu által közrefogott dunai árteret a köznyelv Püspökerdőként ismeri. Ezt a mélyen fekvő területet a Mosoni-Duna folyamatosan vándorló kanyarulatai tették az emberi megtelepedésre alkalmatlanná. Csupán az árteret övező, gyakran alámosott partok voltak alkalmasak arra, hogy települések jöhessenek létre. A Püspökerdő 2 méterrel volt alacsonyabb helyzetben ezekhez a térszínekhez képest, miközben Győr város magja, a Káptalandomb még a római korban is 10 méterrel volt magasabban az ártérnél. Ez az érték a fokozatosan gyarapodó rétegek miatt ma már a 15 métert is meghaladja
A Rábca négy torkolatáról szóló írásainkban már bemutattuk a terület folyókanyarulatainak fejlődését és megemlítettük, hogy a Rábca torkolat áthelyezéséig a Rábca vízrendszere is alakította e tájat. A Püspökerdő eredetileg a Mosoni-Duna jobb partján helyezkedett el, a Szigetköztől egy jókora kanyarulat választotta el, melynek egy korábbi, mára elhagyott ívét Győrújfalu és Sárás között légifelvételeken lehet nyomozni. Sőt, egy távolabbi elhagyott meder is megtelik néha csapadékvízzel Sárás és Kisbácsa között.
A Rábca négy torkolatáról szóló írásainkban már bemutattuk a terület folyókanyarulatainak fejlődését és megemlítettük, hogy a Rábca torkolat áthelyezéséig a Rábca vízrendszere is alakította e tájat. A Püspökerdő eredetileg a Mosoni-Duna jobb partján helyezkedett el, a Szigetköztől egy jókora kanyarulat választotta el, melynek egy korábbi, mára elhagyott ívét Győrújfalu és Sárás között légifelvételeken lehet nyomozni. Sőt, egy távolabbi elhagyott meder is megtelik néha csapadékvízzel Sárás és Kisbácsa között.
 |
| A frissen átvágott Püspökerdő (EOTR 73-341) |
Amennyiben sajtótörténeti kutatást végzünk a library.hungaricana.hu oldalon a Püspökerdőről meglehetősen érdekes hírek kerülnek elő. A Prágai(!) Magyar Hírlap tudósítása szerint kommunista összeesküvőket fogtak el itt, az ártéri erdőben, 1932-ben.
A Püspökerdő átvágásának az ötlete az 1960-as években merült fel először. A szocialista Magyarország építéséhez elengedhetetlenül szükséges volt, hogy megfelelő számú mérnök álljon a tervgazdálkodás rendelkezésére. Ennek az igénynek a kielégítésére merült fel a Győri Műszaki Egyetem létrehozása. Ez nem egy új felsőoktatási intézmény lett volna; a budapesti Műegyetemet költöztették volna Győrbe. 1963. szeptember 27-én az Országos Tervhivatal elnöke, a Művelődésügyi és az Építésügyi miniszter határozatot hozott arról, hogy az egyetemet Győrben, a Püspökerdő árterében kell felépíteni. A tervgazdasági igény a mérnökök képzésére magával vonzotta az igényt az árterület rendezésére, azonban a beruházás csak nem indult meg...
Eredetileg két terv készült el az egyetem elhelyezésére: egyparti és kétparti megoldás. Az egyparti megoldás az összes egyetemi létesítményt a Püspökerőbe helyezte volna. A kétparti megoldás szerint az egyetemi épületek és lakóépületek a Duna révfalusi partján, a diákszállók, sportlétesítmények a túlsó parti Püspökerdöben kerültek volna. Kétparti telepítés esetén az egyetem területigénye 80 hektárt vett volna igénybe a 300 hektáros ártérből (26,7%). Ez a megoldás szükségessé tette volna egy híd megépítését, hiszen az 5000 fősre tervezett nappali hallgatószám 80%-a a Püspökerdőben elhelyezett kollégiumban lakott volna (tehát a hallgatók ötöde jött volna Győr és környékéről). Ezen felül ugyanennyi levelező hallgatóval számoltak. Az új egyetemi városrészbe csak egy gyalogoshidat terveztek volna, de a hatalmas hallgatószám kiszolgálásához szükség lett volna a gépjárművekkel való megközelítés biztosítására is.
A beruházás évről-évre késett, mígnem a kormány 1966-ban a költségek (feltöltés+árvízmentesítés+közművesítés) miatt le nem állította a beruházást. Elképzelhető, hogy a rendkívül tartós 1965-ös árvíz tapasztalatai is a helyszín átgondolására késztethették a beruházókat. A Püspökerdő ideiglenesen megmenekült. Az egyetem tervében ugyanis szerepelt a kanyarulat átvágása és az építési terület ármentes szintté tétele, azaz feltöltése 2 méter magasságban. A püspökerdei egyetem terve ezután soha többé nem került elő (azazhogy a későbbi főiskola végül egyparti lett; Révfaluban épült meg), ellenben a Mosoni-Duna áthelyezésének terve átkerült Győr város általános rendezési tervébe (lásd alább).
Győrből jelentik: A rendőrség tudomást szerzett arról, hogy Györmegyét valósággal elárasztotta a kommunista propaganda. Nagyszabású nyomozást foganatosítottak, amelynek eredményeképpen szétugrasztották a kommunistáknak a győri püspökerdőiben tanyázó propagandabizottságát, összesen 28 letartóztatás történt. A kommunisták, mikor látták, hogy minden elveszett, sokszorosító- és írógépüket, valamint a röpirátok nagy tömegét a Dunába süllyesztették.Az 1960-as évek elején a Püspökerdőben kapott helyet a Győri Állatkert, azonban az árvizek, az állandóan nedves talaj, az itt tenyésző szúnyogok, valamint egy alább részletesen kifejtett terv miatt rövid távon költözésre kényszerítették az állatseregletet és gondnokaikat. Az állatkert elköltöztetésében a végső lökést az 1965-ös árvíz adhatta, melyben állatok is odavesztek.
A Püspökerdő átvágásának az ötlete az 1960-as években merült fel először. A szocialista Magyarország építéséhez elengedhetetlenül szükséges volt, hogy megfelelő számú mérnök álljon a tervgazdálkodás rendelkezésére. Ennek az igénynek a kielégítésére merült fel a Győri Műszaki Egyetem létrehozása. Ez nem egy új felsőoktatási intézmény lett volna; a budapesti Műegyetemet költöztették volna Győrbe. 1963. szeptember 27-én az Országos Tervhivatal elnöke, a Művelődésügyi és az Építésügyi miniszter határozatot hozott arról, hogy az egyetemet Győrben, a Püspökerdő árterében kell felépíteni. A tervgazdasági igény a mérnökök képzésére magával vonzotta az igényt az árterület rendezésére, azonban a beruházás csak nem indult meg...
Eredetileg két terv készült el az egyetem elhelyezésére: egyparti és kétparti megoldás. Az egyparti megoldás az összes egyetemi létesítményt a Püspökerőbe helyezte volna. A kétparti megoldás szerint az egyetemi épületek és lakóépületek a Duna révfalusi partján, a diákszállók, sportlétesítmények a túlsó parti Püspökerdöben kerültek volna. Kétparti telepítés esetén az egyetem területigénye 80 hektárt vett volna igénybe a 300 hektáros ártérből (26,7%). Ez a megoldás szükségessé tette volna egy híd megépítését, hiszen az 5000 fősre tervezett nappali hallgatószám 80%-a a Püspökerdőben elhelyezett kollégiumban lakott volna (tehát a hallgatók ötöde jött volna Győr és környékéről). Ezen felül ugyanennyi levelező hallgatóval számoltak. Az új egyetemi városrészbe csak egy gyalogoshidat terveztek volna, de a hatalmas hallgatószám kiszolgálásához szükség lett volna a gépjárművekkel való megközelítés biztosítására is.
A beruházás évről-évre késett, mígnem a kormány 1966-ban a költségek (feltöltés+árvízmentesítés+közművesítés) miatt le nem állította a beruházást. Elképzelhető, hogy a rendkívül tartós 1965-ös árvíz tapasztalatai is a helyszín átgondolására késztethették a beruházókat. A Püspökerdő ideiglenesen megmenekült. Az egyetem tervében ugyanis szerepelt a kanyarulat átvágása és az építési terület ármentes szintté tétele, azaz feltöltése 2 méter magasságban. A püspökerdei egyetem terve ezután soha többé nem került elő (azazhogy a későbbi főiskola végül egyparti lett; Révfaluban épült meg), ellenben a Mosoni-Duna áthelyezésének terve átkerült Győr város általános rendezési tervébe (lásd alább).
 |
| Győr általános rendezési terv (forgalmi utak távlati szerepüknek megfelelően jelölve) terv.: Fátay Tamás (forrás) |
Az 1967-es rendezési terv több eleme később sem valósult meg, például az M1-es autópálya nem a Szigetközben épült meg és nem valósult meg a Püspökerdő beépítése sem. Az átvágás azonban megvalósult. tekintsük most át mi szükség volt a Mosoni-Duna lerövídítésére!
Bartal György a Győr, "A vizek városa" c. művében leírja, hogy 1966 és 1994 között a Mosoni-Duna kisvizeinek szintje Győrnél 188 centimétert süllyedt. A folyóág alkalmatlanná vált a hajózásra, még a motorcsónakok sem tudtak közlekedni az év bizonyos szakaszaiban. Az árvizek azonban minden Mosoni-Duna partján lévő települést (Révfalu, Pinnyéd, Győrsziget) fenyegették. Tehát elsősorban árvízvédelmi okai voltak a püspökerdei átmetszés 1975-ben megszületett tervének, amelyhez kapcsolódott a Rábca torkolat áthelyezése Abdára. Ekkor 125 millió forintot szántak arra, hogy a győri vizek védvonalait megerősítsék. Ennek része volt az áthelyezendő Rábca partjainak megerősítése is. Az erre szánt pénz azonban az áthelyezéssel felszabadult, így azt a püspökerdei átvágásra használhatták fel a Kisalföld újság 1980. szeptember 7-i cikke szerint. A lerövidülő folyószakasz révén rövidült a védvonal hossza, csökkent az árvízvédelmi költség és a települések mentesültek a fakadóvizektől. A létrejövő holtág mentén feleslegessé válnak az amúgy is túl alacsony töltések, kotrással megoldható az előrehaladott eutrofizáció és végső soron egy horgásztó alakítható ki, miközben a Szigetközbe átkerülő Püspökerdő területén városi park jöhet létre.
 |
| A nyílegyenes püspökerdei átvágás 2017 novemberében. |
A Szúnyog-sziget és a Rábca torkolat közötti átvágásban létrejövő Duna-meder hossza 2200 méter, egy 4250 m hosszú mederszakaszt rövidít le, melyből a Püspökerdei-holtág jött létre. Ez a holtág két zsilipen keresztül kapcsolódott a Mosoni-Dunához, az alsó zsilipnél szivattyút is elhelyeztek, hogy a felesleges vizet visszaemelhessék a főágba. Az új mederrel párhuzamos árvízvédelmi töltések magasságát 115,90 m B. f. tervezték. Az új meder paraméterei: fenékszélesség: 75 m, tetőszélesség: 120 m, a töltések tengelytávolsága: 250,0 m. Az első kapavágás 1980 nyarán történt, az új meder 4 év múlva 1984 nyarán készült el 1 millió köbméter föld megmozgatása árán. A kiirtott erdő helyén sokáig egy holdbéli tájat láthattak a Káptalandombról északnyugat felé.
Az új, 2,5-3 méter mély medret evezőspályának szánták, amelyből végül nem lett semmi. Azt nem tudni, hogy a fáktól megszabadított csatorna szélcsatornává válása volt az ok, vagy esetleg valami más. Annyi biztos, hogy a győri önkormányzat 2016-ban a mederre közel merőlegesen tervezett 1,4 milliárd forintból egy 1300 méter hosszú evezőspályát a Püspökerdőbe, de végül ez a terv is meghiúsult.
 |
| A Püspökerdő napjainkban (forrás: gyoresarepules.hu) |
A töltésen belül két oldalt 50 méteres szélességben hagyták visszanőni az ártéri erdőt, amely sokat javított a táj állapotán. Egyben mérsékelte a szélcsatorna hatást, melyet az amúgy is szeles városban a szélirányra 45 fokos szögben épített utcák is enyhítenek. A korábban egységes Püspökerdő kettévált, a szigetközi rész a győriek kedvelt rekreációs területévé vált, míg a pinnyédi oldalon inkább természetközeli maradt az erdő, ahol a Nagy-Tákó régi medrei teszik változatossá a térszínt. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a városközponthoz oly közel eső Püspökerdő a jövőben is a különféle fejlesztési tervek célpontjában lesz.
Ajánlott és felhasznált irodalom:
- http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/kesz_az_uj_zsilip_puspokerdonel_-_fotok/2355188/
- http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Magyarorszag_holtagai/pages/007_felso_duna.htm
- http://onkormanyzat.gyor.hu/cikk/a_puspokerdoben_epulhet_a_gyori_kajak_kenu_palya.html
- https://library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKozlemenyek_1998/?pg=607&layout=s&query=p%C3%BCsp%C3%B6kerd%C5%91
- https://library.hungaricana.hu/hu/view/BME_EKME_1963-1964/?query=p%C3%BCsp%C3%B6kerd%C5%91&pg=262&layout=s
- https://regigyor.hu/vegyes/puspokerdo-atvagasa-1980-1984/
- https://moderngyor.com/gyor-altalanos-rendezesi-terve-kozlekedes-1967/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése