Száraz és nedves évek a Gödi-szigeten (2014-2018)

Ahogy közeledik a jó idő és a nyár úgy lesz Gödön egyre kardinálisabb kérdés: át lehet-e menni a szigetre? A Dunai Szigetek helyi olvasói ezt a karosszékből is tudják, mindenki más kénytelen lemenni a Gödi-sziget északi csúcsához és megnézni a saját szemével. Ezt a karosszékből is elérhető tudást arra is fel lehet használni, hogy megmondjuk, az év hány napján nem lehetett száraz lábbal átkelni a Gödi-szigetre?

A láthatatlan Gödi-sziget az északi küszöb felől (2018. október 15.)

Utoljára öt évvel ezelőtt számoltuk ki, hogy a Gödi-sziget egy adott évben hány napon keresztül viselkedik valódi szigetként. Ezt a mérést tulajdonképpen minden dunai szigetre el lehet végezni, ahol ismert a mellékág küszöbszintjének magassága, ami lehet abszolút (tengerszint feletti magasság) és lehet relatív érték (adott vízmércén mért vízállás) is. Gödön legelőször 2007-ben sikerült lemérni a sziget küszöbszintjét, akkor az 125 centiméter (98,86 m.B.f.) volt a váci vízmérce szerint. Amennyiben a Vácott mért vízállás nem éri el ezt a szintet, száraz lábbal is át lehet menni, ha e fölött van a Gödi-sziget valódi szigetként viselkedik. 

Amennyiben egy sziget esetében sikerül megállapítani a küszöbszintet és megoldható az érték rendszeres monitorozása a vízügyi igazgatóságoknál rendelkezésre álló vízállásadatok segítségével diagramon ábrázolható a szigetek állapota. De miért fontos ez? A küszöbszint helyzete meghatározza a mellékágba jutó víz mennyiségét, az elárasztás időtartamát. Ez hatással van a meder hordalékviszonyára, ami befolyásolja a növényzetborítást. A növényzetborítás pedig visszahat a hordalékviszonyokra, ami befolyásolja a küszöbszint magasságát. Röviden: ha a köszöbszint magassága emelkedik, a mellékág feltöltődik, ha csökken, akkor mélyül(het) a mellékág. 

A diagramok x tengelyén az idő, az y tengelyen az adott év vízállásadatai (cm) szerepelnek. Az évek során az 50 centiméteres fő léptékű tengely maximális és minimális értékei egyaránt megváltoztak, a 2013. évi árvíz 804 cm-re emelte az LNV (=valaha mért legnagyobb vízállás) értékét, míg a 2018-as év pedig -56 cm-re csökkentette a LKV (=valaha mért legalacsonyabb vízállás) értékét. Utoljára a 2013-as évi állapotokról készült diagram, ezért az alábbaikban kiderül, hogy a 2014-2018 között eltelt öt év alatt hogyan alakult a Gödi-sziget és mellékágának állapota.  

A 2014. év váci vízállás adatsora

A 2015. év váci vízállás adatsora

A 2016. év váci vízállás adatsora

A 2017. év váci vízállás adatsora

A 2018. év váci vízállás adatsora

A legfontosabb megállapítások a 2014-2018-as évek adatsorából (lásd alábbi táblázat):

• A Gödi-sziget 2 évben (2016, 2017) többnyire sziget volt, három évben azonban (2014, 2015, 2018) többnyire át lehetett rá kelni száraz lábbal. 
• 2016-ban és 2017-ben mindössze 1 ill. 2 nappal volt több "nedves", mint "száraz" nap a mellékágban, miközben 2015-ben 223 napon keresztül volt száraz a Gödi-sziget északi csúcsa.
• Jellemzően márciustól júliusig nem lehet száraz lábbal átkelni a Gödi-szigetre, de 2014-ben előállt az az érdekes helyzet, hogy az őszi időszakra tevődött át a magasabb vízállás.
• Igazán nagy árvíz nem volt, a legnagyobb vízállás mindössze 456 cm volt, ami a LNV 804 centiméteres vízállásához képest még az I. készültségi szintet sem érte el.
• Miközben a maximumok elmaradtak, a valaha mért legkisebb vízállás rekordja megdőlt 2018-ban, de az azt megelőző három évben is alig maradt el tőle.
• A vízjáték (maximumból kivont minimum vízállásérték) nem érte el egyik évben sem az öt métert.

Mivel a megfigyelések mindössze 13 évre mennek vissza, a trendből (lásd alábbi ábra) nem érdemes messzemenő következtetést levonni. A két szélső érték ezidáig a "száraz" 2011-es év (120 nap) valamint a "nedves" 2010-es év (240 nap) volt. Előreláthatóan egy évben 179 napon keresztül számolhatunk vízmozgással, miközben 186 napon keresztül holtágként funkcionál a mellékág. 

Adott évben hány napon keresztül (%) volt vízmozgás a Gödi-sziget mellékágában 2006-2018 között.

A Gödre számított értékeket érdemes összevetni más szigetekével, éppen ezért a következő a dél-váci Égető-sziget lesz, ahol a masszív keresztgát szintje miatt a mellékág jóval előrehaladottabb feltöltődés állapotában van.