Letúrva, lebombázva, beépítve — Hol van a Csepel-sziget legmagasabb pontja?

Miközben a hírek a Mount Everest hegymászóiról szólnak, valamint arról, hogy a Földön már semmi felfedezhető nem maradt, addig azt sem tudjuk, hol van a Csepel-sziget legmagasabb pontja. Vonatkozó írásokat és térképeket böngészve vált nyilvánvalóvá, hogy azon kívül, hogy a konkrét pont és magasságadat sem ismert, a téma senki fantáziáját nem mozgatta meg. Eddig.

Homokbányának használt homokbucka Szigetszentmiklós és Szigethalom határán

Földrajzos körökben a lokális magaslatoknak különös kultusza van, legyen szó az Yding Skovhøj-ről (Dánia legmagasabb pontja), az Ólom-hegyről (Bácska), vagy éppen a Hoportyóról (Nyírség). Hasonló elhivatottságból született cikk a Százhúszasokról, avagy a Szentendrei-sziget legmagasabb csúcsairól, de volt már szó a Mohácsi-sziget legmagasabb hegycsúcsáról, amely nem csupán homokdomb, hanem egy valódi szirt a felszínen. Hazánk harmadik legnagyobb dunai szigete, a Csepel-sziget ebből a szempontból, ugyanis száz évvel ezelőtt minden gond nélkül be lehetett volna járni a "száztízeseket", a sziget legmagasabb homokbuckáit. Azonban az elmúlt évszázad szuburbanizációja javarészt maga alá temette ezeket a korábban sivatagi eredetűnek vélt homokdűnéket. Reliktumként maradhatott fenn néhány természetközeli terület, mint például a Tamariska-domb a csepeli Királyerdő területén. A közhiedelemmel ellentétben a Tamariska-domb nem a Csepel-sziget legmagasabb pontja.  

A  virágzó Tamariska-domb Csepelen

Ha csak a Csepel-sziget földrajzi neveit nézzük, azt gondolhatnánk, hogy valahol a Kárpátokban lehet. Ráckeve környékén létezik egy Akasztófa-hegy, egy Pokol-hegy, Szigetújfalutól délre egy Ürgehegy, de eszünkbe juthat a rádiótoronyról nevezetes Lakihegy. Ezek közös jellemzője, hogy magasságuk a legritkább esetben haladja meg a 105 m.B.f szintet. Az ártéri síkságból kiemelkedő halmokon a környékbeli népesség sokszor szőlőt telepített. A 110 m.B.f szint feletti magasságú terület a Csepel-szigeten már teraszfelszínnek számít. A II/a terasz térszínét a jégkorszak vége felé a száraz és hideg éghajlat idején fújó metsző szelek által megmozgatott folyóvízi eredetű homok emelte meg. A Duna medréből származó anyag olyan szomszédos helyeken halmozódott fel, ahonnan a Duna azóta sem tudta elhordani, elegyengetni. ÉNY-DK-i irányban húzódó maradékgerincek, szélbarázdák jellemzik a Csepel-sziget homokos területeit. A gyér növényborítás miatt a humusztartalma alacsony, a humusz gyorsan ásványosodik, a vizet könnyen elnyeli, ráadásul a felnyíló (pl. legeltetés, kitaposás miatt) területeken a szél könnyen újra mozgásba hozza a homokszemcséket. 

Északon Csepel és Szigethalom, valamint délen Ráckeve és Lórév környékén fordul elő homokfelhalmozódás. Közülök az északi terület a magasabb, és itt jóval változatosabb a felszín. Lórév környékén jellemzően K-Ny irányúak a homokformák és jóval alacsonyabb a formakincs. Északon a magasabb homokdombvidék a Soroksári-Duna irányából látványos igazán, ahol a part igencsak meredek a folyó alámosó hatása miatt. Ebben némiképpen szerepet játszott a Soroksári-Duna lezárása, hiszen a leszálló víztükör révén a homokbuckák relatív magassága nőtt. Az északi rész két nagyobb homokfelszínre különül el. Az Alsó-buckák Szigethalom és Szigetszentmiklós között terültek el, manapság egy részén az ÁTI ipari park található. A Felső-buckák vidéke, mai nevén a Királyerdő, a főváros XXI. kerületéhez, Csepelhez tartozik. 

A Tamariska-domb parcellázásból kihagyott területe, és a 110 méteres szintvonal 1960 körül.
Jobbra a Soroksári-Duna lecsapolásával nyert terület (forrás)

Konkrétan a legmagasabb pont beazonosítása azért problémás, mert ahány térkép annyiféle változat és annyiféle különböző magasságadat található. A II. katonai felmérés az első olyan egységes térképsorozat, melyen magasságadatok is szerepeltek. Az 1858-os dátumú térképeken még ölben szerepelnek az Adriai-tenger feletti abszolút magasságok. Ezen kívül használtam az 1880-as III. katonai felmérést, az 1930-as dunai vízisport térképet, az 1941-es országtérképet, valamint a Duna Pozsonytól a déli országhatárig tartó térképét, amely szinte minden szempontból egyezett az EOTR 10000-es sorozat vonatkozó szelvényeinek szintvonalaival (nem derül ki egyértelműen, hogy ezeket a Balti, vagy az Adriai alapszinthez viszonyították-e). E térképek alapján a Csepel-sziget legmagasabb pontja szempontjából három helyszín jöhet szóba. 

1. A Fácán-hegy Csepel-Háros területén, a Halásztelekre vivő út és a Duna között

2. Egy névtelen homokdomb az ÁTI ipartelep víztornyától délkeletre

3. Egy ugyancsak névtelen domb a Királyerdő területén a Kórus u.- Juharos u.-Tölgyes utca között

A hat térkép mindegyikén a királyerdei domb a legmagasabb, a magasságadatok 118+ és 124,9 m.A.f adatok között szóródnak, jellemzően minél régebbi a térkép annál magasabb a csúcs. A második és harmadik helyért nagyobb a közdelem, de lehetetlen eldönteni melyikük volt magasabb, mielőtt lebombázták, illetve beépítették volna ezeket a pontokat. A Fácán-hegy magassága 116,4-119 méter, az Alsó-buckák legmagasabb dombja pedig 111,2-119 méter között váltakozik. A Duna 0 pontjához (Budafok 94,39 m.B.f) viszonyított relatív magasságuk meghaladja a 23 métert. 

Komoly gondban van az, aki manapság meg szeretné mászni a Csepel-sziget három legmagasabb pontját. Komolyabb gondban lenne az, aki GPS-szel megmérné a pontos magasságukat, ugyanis a 2023-ban mért érték köszönőviszonyban sem lenne a térképeken feltüntetett adatokkal. A Csepel-sziget csúcsait ugyanis letúrták, lebombázták és beépítették. Közülük kettő magánterületen található, egy pedig egy elplanírozott füves térség alatt. Nézzük őket sorban!

Csepel-Háros, Fácán-hegy (1930. k.)

A Háros-szigettel szemben fekvő Fácán-hegyen először téglagyár épült valamikor 1880 után, ahová iparvágány is vezetett. A magaslat egykor telepítő tényezője lehetett a Csepel-szigeten (és nem a Dunántúlon) fekvő Háros településnek. A bányászat által megbontott dombon jelenleg egy jókora bútorbolt található, melynek északi előterében lehetett az egykori magasságpont. Ezt a helyszínt viszonylag egyszerűen be lehetne szintezni, meghatározva a lepusztulás mértékét a korábbi térképek adataival összevetve.

Szigethalom-környéki buckák 1979. (fentrol.hu)

Nem lehetetlen bejutni az ÁTI ipartelepre, ahol a II. világháború idején még Messerschmitt repülőgépeket gyártottak. Éppen ezért vált a buckás vidékbe vágott gyártelep a szövetséges bombázások fő célpontjává. Még 1979-ben is pontosan kivehető volt, hogy 25 évvel korábban merre hullottak a bombák. Az ipartelep déli része még ma is érintetlen erdős bucka, ahol több 110+-os homokdomb rejtőzik. A legmagasabb közülük a szigethalmi oldalon a víztoronytól délkeletre található. Megközelítése nehézkes, galagonyabokrokkal erősen benőtt terület, ahová nem vezet ösvény, ellenben két bombatölcsér határolja. A "csúcson" egy lebontott szerkezet beton alapozása található, növényzettel alaposan benőve, éppen ezért a helyszínen vegetációs időszakban szinte lehetetlen értékelhető fényképet készíteni. A buckasor legdélebbi pontja a telepen kívül esik, így fordulhatott elő, hogy a fele hiányzik; a lakosság magáncélból elhordta (lásd első kép). 

A Csepel-sziget csúcsai

Lassan száz éve, hogy a Királyerdőt, korábbi nevén a Felső-buckát felparcellázták. Az 1930-as években kitűzött telkek és az utcahálózat is árulkodik a változatos domborzatról. Mintha kifejezetten az lett volna a cél, hogy ne fordulhassanak elő párhuzamos utcák és egyforma méretű és formájú telkek. Ez a mintázat azonban a domborzat által előre jelzett, így fordulhatott elő, hogy a Királyerdő legmagasabb pontja magánterületre került. 

"A parcellázó kitűnő mérnök volt: Dégen Imre, aki később nagyra vitte: az OVH elnökeként fejezte be aktív pályafutását. Gondos tervezés alapján alakította ki a Királyerdő utcarendszerét, amely az északnyugat-délkeleti szél következtében létrejövő buckavidék morfológiai, földfelszíni lehetőségeit hasznosította. Így az útvonalak is a régi buckák közötti völgyekben, szélbarázdákban vezettek, itt jelölték ki az útvonalakat, s találták meg a főútvonalakat. [...] Öt területet jelöltek ki közösségi fejlesztési területként." (forrás: A Királyerdő egykor és ma)

A Kórus utca-Juharos utca-Tölgyes utca által bezárt területen hét ingatlan tulajdonosa közül az egyik mondhatja el magáról, hogy övé a Csepel-sziget 118-119 méter magas csúcsa. A csúcs leméréshez a telektulajdonos azonosítása, majd pedig az engedélye lenne szükséges. Szerencsés esetben nem bányászta még el.

Azok számára, akik eredeti szépségében szeretnének látni egy jégkorszak-végi, Duna-medréből kifújt homokból felépült homokbuckát ott van a 2012 óta védett Tamariska-domb Természetvédelmi Terület. Az egykor hatalmas homokpusztagyep ritka és védett növényeinek apró reliktuma ez a hely. A hangulatos ösvényei behálózzák a változatos domborzatot, érintve az egykori légoltalmi bunker bejáratait is. És 116,8 méteres magasságával nem is marad el messze a Csepel-sziget legmagasabb pontja mögött.