A Duna gemenci szakaszának déli részén az utolsó "simításokat" 1893-1898 között végezték. A folyószabályozási munkálatok során kiegyenesítették a Duna laza üledékben gyakran vándorló medrét. A sükösdi, érsekcsanádi és koppányi átmetszések 18 kilométerrel rövidítették le a folyó hosszát, egyben létrehoztak Bajától északra három szigetet; egyet Grébecnél (1894), a Veránkát (1896) és a Koppányt (1898). Ez a többé-kevésbé stabilizált meder tette lehetővé a Türr István híd felépítését 1906-1908 között.
E bejegyzés apropóját egy facebook post adta, ahol két képen a bajai Türr István híd látszik, körülbelül 90 év távlatában. A híd időközben egyszer már megsemmisült, és Baja város Vajas-torkolatnál fekvő nyugati előtere is alaposan átalakult ez idő alatt. Ezekről a városszerkezeti változásokról rengeteget lehetne írni, most azonban fókuszáljunk a távolba, a Duna túlpartján felsejlő, emberkéz alkotta Koppány-szigetre.
A Koppány-sziget 1941-ben (Hadtörténeti Múzeum Térképtára) |
A Koppány-sziget lehetett volna Kákony-sziget is, ha a Duna áradásai nem űzték volna el ezt a falut a Duna partjáról 1804-ben. Kákony falu neve feledésbe merült, legfeljebb a Bajaszentistvánra beköltöztetett lakosság őrizhette emlékét még néhány generáción át. Az áradásokon kívül a folyó kanyarulatfejlődése miatt jelentkező oldalazó erózió is komoly pusztítást végzett Baja térségében. Kákonynál, és délebbre Pandurnál a Duna két túlfejlett kanyarulata mélyen bevágott a Duna-Tisza közébe, végső soron menekülésre kényszerítve a települések lakosságát. A partelmosódás következtében a néptelen kákonyi faluhely lassan közvetlenül a Duna partjára került, de ekkor már Koppány-puszta néven ismerték. Éppen 125 éve, 1898-ban Koppánytól nyugatra vezérárkot ástak a földeken keresztül, és a Duna új medre szigetté alakította a Duna-Tisza közéhez tartozó félszigetet.
A Duna levágásra ítélt koppányi kanyarulata Bajától északra. 1881. (mapire.eu) |
A Koppány-sziget déli torkolata a Türr István hídtól északra 1930. |
Ajánlott és felhasznált irodalom:
- Eblinger Ferenc: A Gemenc kistájainak rövid története
- Magyar Nemzet, 1999-06-15 / 137. szám
- Molnárok Lapja, 1936-09-26 / 39. szám
- Népszava, 1997-10-04 / 232. szám
- Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek. Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. (Szekszárd, 2009)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése