Huszonnyolc árvíz Kelheimben

Legalábbis ennyit ábrázoltak a bajor városka központjában található épületek falán. Arról viszont nem szólnak a feljegyzések, hogy az árhullám vajon a Dunán vonult-e le, vagy az Altmühl folyón érkezett, esetleg mindkettőn egyszerre. Annyi bizonyos, hogy az ódon városka árvíztáblái 418 évet ölelnek fel 1595-től 2013-ig. 

Kelheim legidősebb árvíztáblája 1595-ből.

Kelheim városában legalább öt árvíztábla létezik, közülük kettő helyen több árvízi jellel találkozhatunk. Egy további árvízi emlék található folyásirányban felfelé, a Weltenburgi-áttörésben, egészen pontosan a 2417,2 folyamkilométernél. 

A kelheimi árvíztáblák elhelyezkedése

Az óvárosban található táblák eloszlása valamelyest egyenletes, bár jellemzően a városfalon belül a keleti részen találhatók. Ennek egyszerű oka van, a város járószintje kelet felé lejt, lásd az alábbi elöntési ábrát. Ez azt jelentette, hogy az árvizek kelet felől törtek be a városba, és amennyiben nem haladtak meg egy bizonyos szintet a város nyugati fele szárazon maradhatott. Így ésszerű és célszerű volt az árvíztáblákat a keleti városrészbe tenni, ahol az egészen alacsony árvizeket is fel tudták tüntetni. 

Árvízi elöntés Kelheimben (forrás)

Például az alig vádliig érőket. Mivel a kelheimi látogatás során nem volt nálam mérőszalag, ezért csupán leíró jelleggel tudom bemutatni az itteni árvizeket. 

A legidősebb árvíztábla az északi városkapu tornyának falán található az Altmühl folyóhoz közel (lásd kezdőkép). Mivel Kelheim városa a Duna és az Altmühl közé zárt félszigeten található, a két folyó árvizei összeadódtak, ha egyszerre érkeztek, illetve egymás vizét visszaduzzaszthatták, ha például az Altmühl átlagos vízhozamához hozzáadódott az alpesi olvadás által felduzzasztott Duna. A torony falába bevésett vonal és az 1595-ös évszám egy dunai árvizet jelöl, amely februárban és márciusban pusztított végig a Duna mentén, egészen Magyarországig. 

A legtöbb árvíztábla egy helyen (KL3) 

A leggyakrabban szereplő kelheimi árvízi évszám majdnem kétszáz évvel későbbi. 1784. február végén nem csak a Duna, de a Majna és a Rajna medencéjében is hatalmas esőzések fokozták az olvadás által már amúgy is felduzzasztott folyókat. Az olvadás által feltört jégpáncél február végén óriási károkat okozott a Felső-Duna mentén, de még Bécsben is éreztette hatását. Kelheim és Regensburg között Bad Abbach-ban lerombolt egy késő gótikus templomot, de Köln a Rajna mentén rosszabbul járt, itt ezer ember halt meg és több száz ház pusztult el. Nem véletlen tehát, hogy a helyi lakosság Kelheimben emléket állított a több napon át tartó pusztításnak. Három táblán február 29-i dátum szerepel, de egy táblára (Altmühl straße 2.) március elsejét véstek. Az 1784-es azonban hiába a leggyakoribb árvíztábla, Kelheimben valószínűleg csak a harmadik legmagasabb árvíz lehetett. 

A leggyakoribb árvíztáblák 1784-ből (f-l: KL2, KL5, KL4)

A legmagasabb kelheimi árvíz kapcsán van némi bizonytalanság. A városban a legmagasabb árvíz a Ludwigsplatz-on található árvíztáblán az 1809-es, amelyről bőven írtunk korábban, ez eddig a blog történetének leghosszabb írása. A talajszinttől kb. 2,7 méter magasságban található a januárban pusztító árvíznek emléket állító árvízi rovátka. Második helyen áll az 1845-ös, harmadik helyen pedig az 1784-es árvíz. Ezzel szemben a Weltenburgi-áttörésben található rozsdamentes acélból készült árvízi emléken az 1845-ös árvíz szerepel a legmagasabban, második helyen az 1824-es, harmadik helyen pedig itt is az 1784-es szerepel. Az eltérés már annak a fényében is érdekes, hogy alig 2-3 kilométerre állnak egymástól. Viszont az 1845-ös árvíz rekordját erősíti a Weltenburgi kolostor falára rajzolt árvízi jel is. Ez az árvíz ugyancsak a tél végén, március végén, április elején vonult le. 

Kelheim rekordárvizei egy érdekes, de kevésbé ismert tényre is rávilágítanak. Magyarországon sem az 1845-ös, sem az 1784-es, sem pedig az 1824. évi árvíz nem szerepel a legnagyobbak között. Ez fordítva is igaz, az 1838-as, vagy 1775-ös, 1876-os Magyarországon végigpusztító árvíz Kelheimben egyik táblán sem szerepel. Ez azért fordulhat elő, mert az árvízi görbék levoulva ellaposodhatnak, vagy éppen kialakulhatnak árvizek az alsóbb szakaszokon a mellékfolyók vízgyűjtőin bekövetkezett csapadék következtében, amely a felső szakaszokat kézenfekvő okokból kifolyólag nem érintheti. A lokalitás különösen a jeges árvizek kialakulásában játszik szerepet, ahol egy jégtorlasz nagyon rövid idő alatt nagyon nagy vízszint-emelkedést okozhat egy meghatározott szakaszon. Az 1809. évi árvíz azonban intő jel, a Dunán igenis kialakulhatnak olyan katasztrofális árvizek, amelyek Németországtól az Al-Dunáig végigpusztíthatnak.

A kakukktojás: árvízi emlék a Weltenburgi-áttörésben

Közel a Duna partjához, de már az egykori városfalon kívül, az egykori kelheimi Wittelsbach vár falán található egy további, kissé esetleges, de egyedi műanyag árvíztábla, amely az 1988 márciusában levonult árvíznek állít emléket.

Árvíztáblák az ezeréves kelheimi vár falán (1784, 1988)

Érdemes egy bekezdést szentelni az árvizek gyakoriságának is, hiszen ellentétben a magyar Duna-szakasszal (talán Pozsony kivételével) Kelheimben folyamatos volt az élet, azaz a lakosság könnyebben őrizhette meg emlékezetében az árvizeket, és az árvíztáblákkal ékesített épületeket. Ha feltételezzük is, hogy korábbi árvízi jelek megsemmisülhettek, elmondható, hogy az árvizek gyakorisága a XIX. század során tetőzött, ebben az évszázadban 10 árvizet örökítettek meg. A XX. században hetet, a XVIII. században pedig további hatot. Ugyan csak a negyede-ötöde telt el a XX. századnak, már ebből a századból is három árvizet örökítettek meg a helyiek. Hogy mit hoz a jövő? Az éghajlatváltozással prognosztizált szárazodás, az alpesi gleccserek visszahúzódása miatt inkább a rekord kisvizek gyakorisága fog növekedni. De ha az éghajlati szélsőségek, köztük a csapadékhullás, gyakorisága is növekedik, akár még az árvízi jelek is gyarapodhatnak a bajorországi Kelheim városában. 

A 28 kelheimi árvíz időbeli sorrendje a hat árvíztábla alapján: 

1595.

1651.

1709. február 14.

1729.

1731. március 30.

1778. október 29.

1784. február 29.

1789.

1809. január 26.

1819. december 24.

1824. október 31.

1845. április 1.

1850. február 4.

1853. június 5/20.

1861. január 30.

1863. január 3.

1882. december 31.

1890. szeptember 6.

1916. június 18.

1920. december 26.

1926. június 10.

1965. június 14.

1988. március

1994. április 15.

1999. május 23.

2002. augusztus 14.

2005. augusztus 25.

2013. június 4.