Elsüllyedt Mohács

Napra pontosan egy évvel ezelőtt írtunk a Mohácsi Szimfónia nevű tanulmánykötetről, mely a mohácsi csatával kapcsolatos új tanulmányokat mutatta be, benne a blogon megjelent Moháccsal kapcsolatos írásokat összefoglaló "Támpontok a Mohácsi-Duna medrének 1526-os rekonstrukciójához" cikkel. Varga Szabolcs szerkesztésében a Martin Opitz kiadó idén is megjelentette a sorozat következő kötetét, "Elsüllyedt Mohács" címmel. A kiadásban részt vett a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a Mohács 500 Egyesület és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága. Összesen 19 tanulmány olvasható benne, 31 szerzőtől, 288 oldalon.

A kötet első része a csatához köthető tömegsírok kérdésével foglalkozik, bemutatja a legújabb antropológiai, történeti és régészeti kutatásokat elsősorban a III. számú tömegsír feltárásával kapcsolatban. Két tanulmány foglalkozik a diplomáciatörténettel, de vannak ezen kívül kultúrtörténeti tanulmányok, új levéltári források elemzése, tovább folyik a keresés Földvár falu után. Ebben a kötetben is helyet kapott a geográfia, két tanulmány tárgyalja a király halálának földrajzi körülményeit a Csele-pataknál. Gábris Gyula "Természetföldrajzi észrevételek a mohácsi csatamező legújabb kutatásainak eredményeihez" c. írásában a Duna korabeli szélessége mellett tárgyalja a Csele-patak viszonyait és a Sátorhelytől délre fekvő Nagy-árok morfológiáját. Utalva a "Támpontok..." írásomra egyrészt hangsúlyozza, hogy a Riha jó kiindulási pont lehet a csata korabeli Duna meder szélességének meghatározásához, másrészt megállapítja, hogy a Riha-tavat létrehozó kanyarulat nem kapcsolható össze a Kölkedtől északra lévő kanyarulattal, de ezt a kérdést én is nyitva hagytam, ezért szerepel a 2. ábrán két különböző szürkével jelzett meder-vonal a Rihától délre. 

Viczián Istvánnal, Szeberényi Józseffel és Drusza Tamással közösen jegyezzük a tanulmánykötet legterjedelmesebb, 44 oldalas írását. "A mohácsi teraszos sík holocén felszínfejlődése és az 1526. évi mohácsi csata környezetének vízrajzi és geomorfológiai rekonstrukciója" c. írásban arra tettünk kísérletet, hogy rekonstruáljuk a mohácsi csatatér vízrajzi helyzetének változását, miután a teraszképződési folyamat miatt a Duna 15-12 ezer évvel ezelőtt levonult a területről. Még júniusban bejártuk a terület kitüntetett pontjait is a teraszperemtől a horvátországi Duna-holtágakig. A terepi megfigyelések és a térinformatikai programokkal készített ábrák alapján morfológiailag három szakaszjellegbe soroltuk a Duna után fő felszínformáló erővé előlépő patakokat és ez alapján próbáltunk következtetéseket levonni arra vonatkozólag, hogyan nézhetett ki a csata színteréül szolgáló táj, félezer évvel ezelőtt. 

Jégkorszaki Duna-meder és az alámosott magaspart Majs mellett

Az írás várhatóan februárban kerül majd fel az Academia.edu honlapra, de vagy itt, vagy a Pangea blogon közérthetőbb és rövidebb formában közzé kívánjuk tenni a fő kutatási eredményeket!

Elsüllyedt Mohács. Szerkesztette: Varga Szabolcs. Martin Opitz kiadó 2023. 8490 Ft (Online ár: 7210 Ft).
Megrendelhető: https://www.martinopitz.hu/products/product-page/elsullyedt-mohacs/