Képeslap őrzi az eltűnt dunaföldvári sziget emlékét

Apró sziget, háttérben zátony, szikrázó kék folyó Dunaföldváron. 

Hol járunk, mit látunk? 

Dunaföldvár, sziget részlet. Képeslap 1929. VIII. 16. keltezéssel

A fenti képeslapot közel egy évszázaddal ezelőtt adták fel Dunaföldváron, ahol a Duna olyannyira megváltozott ennyi idő alatt, hogy ezt a képet nem lehetne újra lefényképezni. Többek között azért sem, mert még az sem tudni teljes bizonyossággal megállapítani, hogy hol fényképezték, és melyik szigetecske látható rajta. Jelöltből ugyanis van/volt legalább kettő. Ugyanis Dunaföldvár térségében komoly változásokat okozott a folyószabályozás, beleértve a Magyarországon egyedülálló -2 méteres legkisebb vízállást.

Elöljáróban érdemes pár szót szólni a képeslapokról, mint elsődleges forrásokról a Duna múltjából. Bizonyos párhuzamok felfedezhetők a fényképekkel, azonban egy 100 éves képeslap fennmaradási esélye jóval nagyobb, mint egy 100 éves fényképé, a sorozatgyártás miatt. A képeslapok a Duna esetében is kiemelt esztétikai értéket hordoznak, gyengébb minőségű, érdektelen részletekkel bíró kompozíciókat jellemzően nem nyomtattak ki a kereskedelmi forgalom számára. Ritkán fordul elő, hogy dunai szigetek pusztán sziget mivoltuk miatt kerültek egy képeslap középpontjába. A fenti dunaföldvári példa ezért is egyedülálló. 

A "Dunaföldvár Sziget részlet" feliratú képeslapon bal oldalt egy alig pár tíz méter hosszú szigetet látunk, a távolban egy hasonlóan kicsit. Bal oldalt viszonylag távol van a bal part, településre utaló nyomok sehol sem láthatók. Azt sajnos ebből a szemszögből nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy a jobb oldali erdő szigeten vagy a jobb parton áll, de ki lehet következtetni, ha más korabeli forrásokat, például térképeket is bevonunk a vizsgálatba. A képeslap 1929-es feladási dátuma nem jelenti azt, hogy a képeslap 1929-es állapotot tükröz, online aukciós fórumokon lehet találkozni 1928-as postai bélyegzővel lepecsételt verzióval is, de a kép valószínűleg évekkel korábban elkészülhetett. 

Dunaföldvár térképe 1912. (forrás)

Az időben legközelebbi két térkép közül az első 1912-ben került nyomtatásba. Ezen a folyószabályozási művek hatása még alig érvényesül, tekintve, hogy a földvári Felső-sziget mellékágát két ütemben zárták le, először a felső szigetcsúcson épült töltés 1885-ben, majd a mellékág felső szakaszán 1903-ban. A megnövekedő főági vízhozam eróziós hatása ellen a sziget oldalában kőszórással T-sarkantyúkat építettek, melynek az lett a következménye, hogy a Solti-Duna feliszapolódásával párhuzamosan a főmeder alaposan kimélyült. Ezen a térképen hat különálló szigetet látunk, egyet a főágban, a Beszédes József híd helyén, ötöt pedig a lezárt Solti-Dunában. Továbbá látunk egy parthoz kapcsolt szigetecskét a Felső-Öreg-hegy tövében, ahol a folyó kanyarulata alaposan belemart a jobb parti domb oldalába.  

Ehhez képest kissé elnagyolt az 1930 körül készült "Angyalos" vízisport térkép, ahol már szerepel az 1928-1930 között felépült híd is. A Solti-Duna feltöltődése már szemmel látható, több sziget egybeolvadt az eltelt körülbelül két évtized alatt. Két sziget azonban még mindig markánsan felismerhető, a Felső-Öreg-hegy tövében fekvő, illetve a Solti-Duna keresztgátja alatti. Ezek közül valamelyik az, ami szerepelhet a dunaföldvári képeslapon. 

Dunaföldvár térképe 1930 körül.

Több érv szól amellett, hogy a Solti-Duna keresztgátja alatti sziget szerepelhetett a képeslapon, annak ellenére, hogy a képen egy nagyon széles meder látható. Erre utal a képeslap címe és a fényképezés helye, hiszen a hirtelenjében általam elnevezett Felső-Öreghegyi-szigetet csak csónakból lehetett volna ilyen szögben lefényképezni. Ezen kívül nem látni a képen keresztgátat, ami a parthoz kapcsolná, és nem látni a háttérben Dunaföldvár folyóparti részeit, pl. a hajóállomást (a híd ekkoriban még nem épülhetett).

Habár a szigetet nem lehet egyértelműen azonosítani, hiszen a táj már drasztikusan átalakult, például a Solti-Duna nyílt vízfelületének legalább nyolcvan százalékán már faültetvények vannak, a Felső-Öreghegyi-szigetet pedig feslzámolta a T-sarkantyú, annyi biztosan elmondható, hogy a képeslap legfőbb értékét adó pillanatfelvétel valószínűleg egy nagyon rövid életű dunai szigetet örökített meg az utókor számára.