Ilyen magas a Gödi-sziget

Milyen magas a Gödi-sziget? - tettük fel 14 évvel ezelőtt a helyben sem sokakat foglalkoztató kérdést a 2010-es árvíz után. A kérdésre abban az írásban csak egy sejtelmes válasz született, jobbára az elméleti rész dominált, most azonban a Borisz-árvíz levonulása után újra neki lehet futni a hidrológiai probléma megoldásának, és talán a válasz is egyértelműbb és aktuálisabb lesz.

  

2024. október 27-én először csökkent olyan szintre a Duna vízállása, hogy majdhogynem száraz lábbal be lehetett gyalogolni a Gödi-szigetre, váci 145 centiméteres vízállásnál, amikor az áramló víz még átbukott a keresztgát kövein. A keresztgát azért is ideális bejárat, mert a Gödi-sziget legmagasabb részére vezet át, ahová még egy újra üledék alá temetett, ismeretlen mélységű lépcsőn is fel kell gyalogolni. 

Már a túlsó partról is látható volt a parti növényzeten az árvíz lebegtetett hordaléka által felfestett szürke zónát. Ez a szürke "festék" elsősorban iszapból áll, ami az árvíz tetőzési szintjéig festette be a fák leveleit, kérgét, bokrokat, aljnövényzetet, és a mellékág menti kerítéseket is, remek lehetőséget biztosítva az árvíz tetőzési szintjének meghatározásához, például arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy a Borisz-árvíz teljesen elborította-e a Gödi-szigetet? A bejegyzés címe ezt a rejtélyt már "elspoilerezte", hiszen ha nem borította volna el, a sziget magasságát is jóval nehezebb módon lehetett volna csak meghatározni, mindenesetre egy mérőszalag nem lett volna elegendő. 

A lépcső tetején már látszódott, hogy a fákat körös-körül derékmagasságban szürke iszap borítja, ez két szempontból is jó hír volt, hiszen lesz mit lemérni, és az árvíz tetőzését követő esőzések nem mosták le az árvíz nyomait a fák kérgéről és leveleiről. Iszap borította a sziget felszínét keresztül-kasul átszövő borostyánt is, ami alatt szinte eltűnik a sziget egyenetlen felszíne. Ez az egyenetlenség legjobban a nagyobb fák környékén érhető tetten, ahol az iszapos rétegek felszíntől számított (relatív) magassága között 10-20 centiméter eltérés is előfordulhatott. A Gödi-sziget egykori magját képező területen ezek a magasságok 120-150 centiméter körül szóródtak, és bármelyik irányban távolodva csak növekedést lehetett tapasztalni. A legkisebb érték 120 centiméter volt egy öreg nyárfa tövében, tehát az árvíz ezen a helyen volt a legalacsonyabb, amiből az következik, hogy itt található a Gödi-sziget legmagasabb pontja. Megvan a pont, hozzá egy relatív magasság, és megvan az árvíz tetőzési szintje is egy közeli vízmércén, Felsőgödön. Ezekből vissza lehet számolni a Gödi-sziget tengerszint feletti magasságát.

Felsőgödön 2024. szeptember 2-én hajnali két órakor tetőzött a Duna a nyers vízállásadatok alapján 764 centiméterrel a vízmérce 0 pontja felett. A felsőgödi vízmérce 0 pontjának tengerszint feletti magasságát feltünteti a Vízügy honlapja, ez az érték 97,48 m.B.f, tehát az árvíz tetőzésének magassága 105,12 m.B.f volt. Ha ebből kivonjuk a nyárfa törzsén mért 1 méter 20 centimétert kapunk egy 103,92 m.B.f adatot, ami már majdnem a végeredmény. Ezt azonban a pontosság kedvéért korrigálni kell, ugyanis a Dunán a víz hosszmetszetben nem vízszintes, hiszen akkor tó lenne és nem folyó, a Duna az esés irányában lejt. Ezen a szakaszon körülbelül 8-10 centimétert kilométerenként. Felsőgöd és a Gödi-sziget legmagasabb pontja között 1,7 kilométer távolság van, a vízmérce van folyásirányban felfelé. A legkisebb eséssel számolva 14 centiméteres különbséget kell még kivonni, hogy megkapjuk a kissé pontosabb szigetmagasságot. Megválaszolva tehát a 14 éves kérdést: a Gödi-sziget abszolút magassága (a mérés pontatlanságait belekalkulálva) 103,78 m.B.f ± 15 centiméter. A mérés alapján az is kiderül, hogy a Gödi-sziget ~630 centiméteres felsőgödi vízállás esetén kerül teljesen víz alá. 

Ezzel a viszonylag egyszerű módszerrel jó közelítéssel más dunai szigetek magasságát is meg lehet határozni, de érdemes sietni a méréssel, a fákra felfestett iszapréteg ugyanis napról napra halványul.