Mi maradt a kisebbik Adonyi-szigetből?

Néhány védett ligeti csillagvirágon kívül nem szolgál semmi örömtelivel Adony kisebbik szigete. Ezek a parányi kék virágok is éppen egy tarra vágott faültetvény olajos keréknyomaiból próbálnak feltápászkodni több-kevesebb sikerrel. Az Adonyi Kis-szigeten nemcsak az ember vágja a fákat, de a fő kérdés az volt, mi maradt meg az adonyi partot egykor veszélyesen alámosó mellékágából, ahol már száz éve sem nagyon folyt víz.  

Ez a száz év nagy idő, egy évszázad alatt egy sziget emléke bőven feledésbe mehet, nemcsak a köztudatból kopik ki, de a szigetet meghatározó mellékágban is visszafordíthatatlan emberi és természetes folyamatok egyengetik el a markáns mederformákat. A Dunai Szigetek blog pontosan ez ellen a feledés ellen küzd, és legyen bármilyen mostoha sorsa is a jelenben ennek a szigetnek, mindenképpen érdemes emléket állítani neki, különösen azért, mert rendre elhalványul az ornitológiai szempontból országos hírű nagyobb szomszéd árnyékában, a szakirodalomban semmit sem találni róla.

A kisebbik Adonyi-sziget mellékága mai viszonyokra vetítve 1881-2024 (mapire.eu)

Mostanában, ha az Adonyi-szigetről esik szó, az Adonyi NAGY-szigetet értjük alatta, korábban azonban az adonyi szigetvilág négy részből állt; északon az Iváncsai-sziget volt az első, majd következett egy névtelen zátony a nagyobbik adonyi sziget északi csúcsánál, mellyel azóta egybeforrt, ezen kívül ott volt még a déli csúcsánál, Adony település és a Lórévre vezető kompátkelés között a kifli alakú Kis-sziget. Méreteiben eltörpült a nagyobbik szomszédja mellett, legnagyobb hossza a lefűződés előtt kb. 700 méter volt, legnagyobb szélessége pedig 200 méter, felszínét ártéri erdő borította. 50 méter széles mellékágának kanyarulata alámosta az adonyi partot, és mivel ilyen esetekben a homorú oldalon mélyebb a meder és meredekebb a partfal itt volt rá a legnagyobb esély megtalálni az egykori mellékág markánsabb nyomait. 

Az adonyi part alámosódásának volt egy körülbelül 10 éves intenzív szakasza 1872 és 1881 között, miután lezárták Gubacsnál a Soroksári-ágat és mielőtt keresztgát épült volna a Nagy-sziget mellékágának felső harmadánál. A Budafoki-ágban kb. harmadával megnövekedő vízhozam erodálta a szigeteket is mindkét oldalon, ezért a folyószabályozási munkálatok során a keresztgát-építések mellett kotrást is végeztek, hogy a főág képes legyen levezetni a megnövekedett vízmennyiséget. Az első adonyi zárás nem sikerült túl jól, többször kellett javítani, a betörő árvizek többször megrongálták, sőt meg is süllyedt. 50 évvel később épült meg a második keresztgát, az adonyi Bocskai utca folytatásában, falazott terméskőből, éppen az Adonyi Kis-sziget északi csúcsa fölött, egyszerre zárva le mindkét mellékágát. Ekkorra azonban az első keresztgát hatása már érezhető volt, erőteljes feliszapolódás indult meg, az 1930-as évek első felére datálható "Angyalos" vízisport térképek már közvetlenül a második keresztgát felépülése előtt sem jelölik a mellékágat.

A meder felső, ellaposodó szakasza

A gát koronáján keresztül, a nagyobb árvizeket leszámítva, megindulhatott a szigetek gépesített gazdasági hasznosítása. Sok más dunai szigethez hasonlóan itt is ipari célú faültetvények létesültek a kiirtott ártéri erdők helyén, természetes erdőket főként a feltöltődött mederben, illetve keskeny sávban a partok mentén találunk. A vágásérett ültetvényeket még napjainkban is tarvágással termelik ki, ilyen pusztítást látunk a kezdőképünkön, az egykori meder északi részén, de voltak nagyobb mértékű vágások is, a 11,5 hektár területű Adonyi Kis-sziget déli felét 2016-ban teljesen letermelték. A favágók gépei, az újratelepítés munkálatai hasonlóak ahhoz, mintha szántóföldi művelést végeznének itt, csak kissé ritkábban. A szántáshoz hasonlóan ezek a műveletek is a terep fokozatos elegyengetésével járnak, így a holtág egyre kevésbé ismerhető fel.

Lakossági zöldhulladék pontok

Ehhez hozzájárul az adonyi part felől a lakosság "szorgalmas" munkája; településszéli rossz szokás szerint az emberek hajlamosak a telken termelődő "zöldhulladékot", fahamut, építési törmeléket a szomszédos erdőben lerakni. Ez a szomszédos erdő a Molnárárok és Kikötő utcaiak számára az Adonyi Kis-sziget holtága, ahol mindhárom említett hulladéktípus fellelhető, kiegészülve a visszaválthatatlan sörös dobozokkal és pillepalackokkal, amiket vélhetően az áradások is behordhatnak ide, ahol aztán csapdába esve kijutni már nem tudnak. Így a meder nemcsak alulról, de oldalról is szűkül. 

Szűk, meredek, árokszerű medermaradvány

Gödrök...

és halmok.

Általánosságban elmondható, hogy a Kis-sziget holtágának a felső harmada szinte felismerhetetlen lapos mélyedés, amit teljesen beborít a szabályos sorokban ültetett nemesnyáras. Az alsó kétharmad rész már markánsabb, habár meglehetősen heterogén morfológiájú mederszakasz. Sűrűn váltakoznak halmok, gödrök, szűkületekben jelentkező meredek falú árkok, olyan "félszigetek", amelyeket mintha az utca felől döntöttek volna be teherautókról, és amelyek "kazettákra" tagolják a holtágat. Egy helyen a meder az alsó torkolat felé egy métert süllyed meredeken, egy éles, vonalszerű perem mentén, mintha egy szabályos gödröt ástak volna. Erre a heterogenitásra a helyszínen nem könnyű magyarázatot találni, valószínűleg itt kiterjedt földmunkákat végeztek a meder beerdősülése előtt. 

Hód delikátesz, Adony

Az Adonyi Nagy-sziget felől egy rendezett, horgászok által formált partszakasz képe fogad minket a gát alatt kikotort alsó szakasz mentén. A kitermelt iszap egy részét a part mentén egyengették el, a Kis-sziget keleti oldalán egy 1–2 méter magas hátságot formáltak. Ezen a szakaszon egészen másféle fakitermelés zajlik. A hátságot, elsősorban a déli részen, több csapás keresztezi, ahol a hódok hordják ki a sarjerdőből kitermelt fiatal nyárak gallyait a nyílt víz irányába.

Az Adonyi Kis-sziget alsó csúcsa a befolyóval. 

Végezetül fontos megemlékezni az Adonyi Kis-sziget küszöbszintjéről, mivel az aktuális vízállás lehetővé tette a hozzávetőleges vízállás meghatározását, amikor a holtág elkezd alulról töltődni. 2026. február 21-én, délelőtt 11 órakor Adonynál 126 centimétert (LKV+187 cm) mutatott a vízmérce, néhány nappal korábban ennél négy centiméterrel volt magasabb a vízállás. Ilyen helyzetben a Kis-sziget mellékágában nem fordult elő sehol sem vízborítás. Az alsó torkolatnál, ahol a horgászcsónak-kikötő van egy raklap méretű fahíd ível át egy kis árkot, amelyen keresztül alulról töltődhetne a mellékág, de ehhez kellett volna még legalább 10-15 centiméter vízszint emelkedés.

Korábbi írásaink Adony szigeteiről:

• https://dunaiszigetek.blogspot.com/2017/04/adony-ket-gatja.html
• https://dunaiszigetek.blogspot.com/2012/02/adony-pusztulo-partjain.html