Mintha régi, egymással házassági rokonságban, Garam-toroki birtokos nemesi családokról lenne szó, akik rablólovagok módjára sorra hódítják el a magatehetetlen szomszéd Duna területét. Birtokaikat azonban a zabolázatlan, erős sodrású, jelentős hordalékszállítású Garam osztja meg rendszeresen, sokszor összekuszálva a rokoni szálakat és birtoktesteket. Lássuk tehát, kik azok az Ambók és kik azok a Kövesdiek, hányan vannak, milyen életkorban, egészségi állapotban és hogy s mint megy a soruk manapság!
 |
| A Garam-torkolat kisvizes időszakban (fentrol.hu 1962. október 27.) |
Az itteni szigetvilág történetét nemcsak Ádám Szilvia remek
doktori munkájában olvashatjuk, hanem itt a blogon is. Vendégszerzőnk, Farkas László cikkéhez (
A Garam-tő szigetei) ez lesz a második kiegészítés, és egyáltalán nem biztos, hogy nem az utolsó, hiszen ez a szakasz kitüntetett abból a szempontból, hogy ezen a viszonylag stabil, kavicsos mederben párját ritkító módon jelenleg is aktívan zajlik szigetképződés. Ennek fő oka a Garam bőséges hordalékszállítása és a keveredő víz által rendszeresen átmozgatott kavicsanyag, valamint az évek óta egyre tartósabb kisvizes időszakok, melyek révén a növényzet egyre könnyebben meghódíthatja a szárazra kerülő kavicszátonyokat, vélhetően tovább szaporítva a már így is népes Ambó és Kövesdi családokat. Ezen kívül még fontos megemlíteni a jégzajlások megritkulását is, ugyanis korábban előfordult, hogy a jégtáblák szigeteket borotváltak kopaszra, itt a Garamtorokban is.
A szigetképződési folyamat rendkívüli gyorsaságát bizonyítja az első kép 1962-ből, amikor hatból még csak kettő sziget volt meg, a Garamkövesdi- és a Régi-Ambó-sziget, ugyanis az Ambó-sziget helyén látható két facsoportot három évvel később elvitte az 1965-ös nagyárvíz. Időben ennél messzebb most nem mennénk vissza, a rendkívül komplex, egymással is vetélkedő antropogén és természetes folyamatok igen gyakran átrajzolták az 1714–1717 folyamkilométer közötti szakasz arculatát. Ennek része volt a Duna-Garam háború is, melynek következtében a Garam torkolata is vándorolt, ennek következtében pedig az Ambó és Kövesdi birtokrészek is elszakadhattak egymástól.
 |
| A Garam-torok szigetvilága 1991. augusztus 10-én, áradás idején (fentrol.hu). |
Jelenleg ugyanis három Ambó- és három Kövesdi-sziget található a Garam-torokban, az Esztergom irányában valamivel távolabb (érdekes módon délebbre) fekvő
Párkányi-szigetet nem számítva. Közülük kettő a torkolat felett, négy pedig alatta, a 3–3-as szimmetriát nagyban rontja, hogy a Kis-Ambó-sziget átkerült a "Kövesdi" oldalra. Fontos leszögezni, hogy a Garam által kettéosztott szigetek közös kavicsplatformon osztoznak, ez olyan kisvizes időszakokban szembeötlő, mint például az 1962-es légifotó, vagy éppen a 2026. május eleji állapot, amikor LKV+56 centiméter körüli vízállás idején sikerült az összeolvadó szigeteket lefotózni.
 |
| A legidősebb Garamkövesdi-sziget (jobbra), háttérben a Kovácspataki-hegyek. |
 |
| A Régi-Ambó-sziget (balra) feltöltődött, de még szemrevaló medre. |
 |
| A "szülők" generációjába tartozó Ambó-sziget déli csúcsa. |
 |
| Az élővilág meghódítja a Külső-Kövesdi-sziget (jobbra) egykori medrét. |
 |
| A Kis-Ambó-sziget elmosódó oldala a Garam túloldalán. |
 |
| Kilátás a Kis-Garamkövesdi-sziget két kiszáradt ágára, háttérben a Garam folyó. |
A hat garamtoroki sziget életkorban is mutat némi szimmetriát. Az 1991-es hamisszínes légifotón az idősebb szigetek öregebb fái sötétebb pirossal tűnnek fel. A párkányi árvízvédelmi töltéshez simuló, már erőteljes feltöltődést mutató, eredetileg két részből összeforrt Régi-Ambó-sziget párja a túloldalon a legnagyobb kiterjedésű Garamkövesdi-sziget, melynek nyugati csúcsa épül, rajta fiatalabb, természetesebb erdő nőtt fel. Az árvízi elöntéssel küzdve már víz fölé bukkan az újabb Ambó-sziget, a régi mellett, vele szemben pedig egy parti zátony erdősült be a Kövesdi-sziget külső oldalán, ezért ezt az új szigetet célszerű lenne Külső-Kövesdi-szigetnek nevezni, annak ellenére, hogy jelen állapot szerint már teljesen összeforrt az idősebb szomszéddal. A legifjabb generáció 1991-ben még nem létezett, a Garam és a Kövesdi-ág találkozásánál alakult ki a hat közül legkisebb Kis-Garamkövesdi-sziget, az Ambó-sziget és a Külső-Kövesdi-sziget között, a Garam bal oldali zátonyán pedig a Kis-Ambó-sziget. Nehéz nem úgy gondolni ezekre a szigetekre, mint nagyszülőkre, szülőkre és gyerekekre.
