Angyalos vízi sporttérképek

 

A két világháború között megjelent "Angyalos térképek" különleges szépségüknek köszönhetik hírnevüket. Elnevezésüket a magyar címert tartó két angyalról kapták, melyek egyaránt megtalálhatók a vizi sport-, és turistatérképeken. A vizi sporttérképek színe kék, míg a turistatérképek pirosak.

Ebben a bejegyzésben elsősorban a Dunával kapcsolatos térképekről lesz szó. Ennek egy prózai oka van; a nagyapám révén - aki kielboat-jával szelte a két világháború között a Duna habjait - ezek vannak meg. Többségükön még ceruzával jelzett módosítások láthatók, egy-egy mellékág elzárás következtében. Miután beszkenneltem őket, gondoltam szentelek ennek a témának is egy rövid bejegyzést.

A magyar Duna-szakaszt 8 térkép fedi le, úgymint:

5. szám Budapest - Vác, 33 km, 1932, 1936.
6. szám Vác - Esztergom, 38 km, ?
7. szám Esztergom - Győr, 85 km, ?
8. szám Gönyű - Oroszvár - Bécs, 138 km, 1931.
9. szám Mosoni (Győri) Dunaág, 130 km, 1928.
11. szám Soroksári Dunaág, 58,275 km, ?
12. szám Budapest - Paks 84 km, ?
13. szám Paks - Mohács, 80 km, 1932.

Sajnos a legtöbb térképen nem szerepel évszám, ezért a keltezés több esetben bizonytalan, valószínűleg mind az 1930-as évek fordulóján készülhettek a Magyar Királyi Állami Térképészetnél (Budapest II. Retek u. 43.) A térképek koordinátarendszere egyaránt figyelembe veszi a greenwichi 0 pontot és az addig az Osztrák-Magyar Monarchiában használatos Ferro (Hierro, Kanári-szigetek) sziget középpontú rendszerét, amely 1884-ig töltötte be szerepét, mint Európa legnyugatibb pontja. Így a térképeken, minden ettől a ponttól keletre helyezkedett el (2. kép).
 

Mindegyik térkép tartalmaz egy áttekintő részt az ország területéről megjelentetett vizi sporttérképekről,  egy teljes térképet az adott szakaszról és egy részletes (de nem minden részletre kiterjedő) jelmagyarázatot. A térképeken feltüntették az adott szakasz hossz-szelvényét is (3. kép).
 

 
A vizi sporttérképek színezése első ránézésre puritánnak tűnhet. Mindössze 5 színt használnak (lásd 4. kép):

• piros - partmenti csónakházak, kocsmák, jellegzetes pontok és azok feliratai, valamint a haladási irányok
• zöld - erdős területek
• barna - szintvonalak, lejtővonalak
• kék -  vízmélység szerinti árnyalatai
• fekete - feliratok, partvonal, épületek, magassági pontok és minden egyéb.

Szintvonalai a hegységekben 10 méterenként vannak feltüntetve egybefüggő vonallal, minden 50 méter vastagon van szedve. Kisebb reliefű területeken 2,5 méteres segédszintvonalak találhatók szaggatott vonallal. A mederbe rajzolt szintvonalak méterenként váltakoznak. A mellékágak sekélyebb részei világoskékek, a zátonyokat pöttyözéssel jelölik, ezek azok a területek, amelyek alacsony vízálláskor zátonyként jelennek meg. A térképek a középvízi medret jelölik a Dunának, az alacsony ártér külön nincs megjelölve.

Az angyalos vizi sporttérképek tartalmukat tekintve kevés és pontatlan információval szolgálnak a vizitúrázók számára. A II. Világháború után megvalósított Duna-szabályozás teljesen átrajzolta a sodorvonalakat, a mellékágakat és a mélység-adatokat. A berajzolt irányok, melyek mindig a legkönnyebb irányt mutatták a sportolóknak, most lehet, hogy a legörvényesebb szakaszra vezetnek. A jelentősségük egyrészt az egyszerű szépségükben rejlik, másrészt kortörténeti dokumentumok. A Dunának a 80 évvel ezelőtti állapotát rajzolják elénk, amelyből számtalan következtetést és megfigyelést lehet megtenni. A 4. képen Angyalföld még pusztaság, az Árpád-híd még csak álom, a Palotai-sziget egymagában úszik a Duna közepén. Újpest pedig önálló város, nem része Budapestnek. És ez csupán 10 kilométernyi szakasz.

A sorozatban megjelentek további térképek a Tisza egész szakaszáról, a Balatonról, a Velencei-tóról és a Rábáról.