Vízi élővilág a gödi mellékágban

írta: Szekeres József

A Gödi-sziget mellékága gazdag vízi puhatestű faunával rendelkezik, amelyek között védett fajokat is találunk. A vízicsigák közül ilyen például a folyamcsigák két faja (Fagotia acicularis és F. esperi), a hazai Duna-szakasz mentén visszaszorulóban lévő rajzos bödöncsiga (Theodoxus danubialis), és a kúpos kerekszájú csiga (Valvata naticina). A borsókagylók számos faja előfordul itt a gömbkagylókkal együtt. A sziget északi részén a főág felőli oldalon megtalálható a tompa folyamkagyló (Unio crassus), amely egyben Natura 2000-es jelölőfaja is a Duna és árterének.

Életciklusuk lárva állapotát a vízben élő kérészek közül figyelemre méltó a védett dunavirág (Polymitarcys virgo) jelenléte (lásd 1. kép).

Szintén védett folyami szitakötőink közül a feketelábú és a sárga folyami szitakötők (Gomphus vulgatissimus, Stylurus flavipes) egyaránt megtalálták életfeltételeiket a mellékágban. Az említett fajok mellett magasabbrendű rákok (felemáslábú-, hasadtlábú rákok, folyamirák, kecskerák és az Észak-Amerikából behurcolt cifrarák), tegzesek, piócák, árvaszúnyog lárvák, laposférgek, vízi poloskák, gyűrűsférgek népesítik be ezt a vadregényes mellékágat.

Jól látszik, hogy a mellékágban ki tudott alakulni egy diverz közösség, amely az élőhelyek változatossága miatt hosszútávon fennmaradni képes, és megtalálják benne az életfeltételeiket az állóvízi, lassú áramlást kedvelő és a gyorsabb vízmozgást kereső állatok egyaránt.

A Gödi-sziget mellékágában egyaránt megtalálhatóak az áramláskedvelő és állóvizekre jellemző fajok. A vízátfolyás volumene miatt a fajkészletében már magasabb arányban találhatóak a reofil fajok, mint például a fejes domolykó (Leuciscus cephalus), a jászkeszeg (Leuciscus idus) és a paduc (Chondrostoma nasus). A két leggyakoribb faja az állománynak az élőhelyével szemben nem specialista küsz (Alburnus alburnus) és bodorka (Rutilus rutilus). A keresztgát kövezés tipikus fajai a pontokaszpikus eredetű, terjeszkedőben lévő gébfélék. A Natura 2000 terület jelölőfajaként a balin (Aspius aspius) és a védett, életmenetének bizonyos szakaszában csendesebb áramlású vizet igénylő szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), továbbá a halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) előfordulását sikerült kimutatni. A Duna őshonos fauna elemei mellett számos idegenhonos faj is megtalálható a mellékágban, mint például az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio), a gébfélék és a kínai razbóra (Pseudorasbora parva). Megtalálható halfajok a mellákágban a teljesség igénye nélkül: szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), dévérkeszeg (Abramis brama), sügér (Perca fluviatilis), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), csuka (Esox lucius) és a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas).

Képek: 

1. kép: Dunavirág, keresz.blogspot.com

2. kép: Fejes Domolykó

Forrás:

• Oertel Nándor, Nosek János, Bódis Erika, Borza Péter, Tóth Bence (2010): Dunai makrogerinctelen-mintavételek tanulságai a Gödi-sziget térségében, Acta biologica Debrecina, Supplementum oecologica hungarica 21:139-152.
• Szalóky Zoltán, György Ágnes Irma (2010): Halbiológiai felmérés a gödi mellékágban (kézirat)
• Szekeres József, Csányi Béla (2010): A Gödi-sziget makrozoobenton faunája (kézirat)