Marsigli gróf és a Duna

Az első kiadás címlapja, 1726

A bolognai Luigi Fernando Marsigli gróf megtestesíti azt a szívemnek igen kedves régen letűnt embert, akit a mai kor egyszerűen polihisztornak nevez. Hosszú élete alatt volt hadmérnök, hadtörténész, tábornok, diplomata, térképész, meteorológus, mikológus, ornitológus, mineralógus, anatómus, régész, hidrológus, történész, tengerkutató, néprajzkutató, műgyűjtő, földrajztudós, botanikus.

Az ok, amiért bejegyzést szentelek számára, az 1726-ban, Amszterdamban megjelent hat kötetes - a maga nemében egyedülálló tudományos igényességű - Duna-monográfiája (Danubius Pannonico - Myscius Observationibus geographicis, astronomicis, hydrographicis, historicis, physicis perlustratus)

Marsigli a savoyai dragonyosezred soraiban érkezett magyarországra 1683-ban, végigharcolta a felszabadító háborúkat, ott volt Buda felszabadításánál, és 1699-ben részt vett a karlócai béketárgyalásokon. Ennek kapcsán két évig dolgozott határkijelölő térképészként, melynek során egy török megbízottal közösen feltérképezték Magyarország déli végeit a határtól számított két órányi járóföldnyi távolságban.

A mű megírása után két évtizednyi késéssel megjelentetett Duna-monográfia hat kötetének része a Bécs feletti Kahlenbergtől  a havasalföldi Gyurgyevóig (Giurgiu) tartó 18 szelvényes térképsorozat. Az átnézeti vízrajzi térképek méretaránya 1:103061. A maga korának legjobb technológiájával készített térképek érdekessége, hogy a Halley-féle 1702-es tengeri mágneses deklinációs mérések eredményének itt található az egyetlen szárazföldi ábrázolása. Ez volt az első magyarországról készült térképsorozat, mely felmérésen alapult. A felmérésben közvetlen munkatársa volt Johann Christoph Müller, akinek nevéhez fűződik az első magyar polgári térképkiadás (1709).
 

A dunapentelei római limesút és Bécs környéke Marsigli térképein

 
A térképszelvényeket a magyar szakaszon meglehetősen nagy részletességgel vette föl, ellenben a szerbiai és romániai (moesiai) szakaszon elnagyoltabbak, a török uralom alatt álló területeket hajóból, titokban rajzolta le. Térképein feltűnik a török alól felszabaduló Duna-mente minden apró részlete. Beszédesek a települések elhelyezkedése, elnevezése. Számtalan települést hiába keresnénk rajta, ez az térképlapok még a nagyarányú telepítések, sőt a Rákóczi féle harcok előtt készültek. Felelevenedik előttünk a XVII. - XVIII. század fordulójának Magyarországa, az erdős, hegyvonulatokkal tagolt Dunakanyar, a dombokkal jelzett löszfalak a Mezőföld szélén. A Kiskunság homokbuckái, a Duna kétszáz éve felszántott medrei, a szabályozás következtében eltűnt ezernyi sziget, a még felszínen lévő római romok, a budapesti - akkor még - fürdők nélküli források. Tavak, mellékágak, szigetek elfeledett nevei. Maga a Duna is Isterként szerepel egy feliraton. A térkép rajzolói ügyesen megkülönböztették a szigetet a zátonytól, feltüntették a Vaskapu örvényes, hajók számára életveszélyes szakaszait. Egy hidrológus szemével látjuk a mocsaras ártereket, árvizeket levezető fokokat.  De hiába is ennyi szó, ezt látni kell! Meséljenek maguk a térképek, melyek itt találhatók meg:

http://www.danubius-fluvius.eu/terkepek/marsigli_2_hu.html

Végül álljon itt a gróf jelmondata, mely többet mond bármiféle életrajznál: 

Nihil Mihi,

azaz "semmit nekem"

Film az életéről

• Danubius Pannonico-Mysicus. Observationibus geographicis, astronomicis, hydrographicis, historicis, physicis perlustratus. Vízügyi Múzeum, Budapest 2004, ISBN 963-217-033-4 (Reprint)
• John Stoye: Marsigli's Europe. The life and times of Luigi Ferdinando Marsigli, soldier and virtuoso. Yale University Press, New Haven, N.J. 1994, ISBN 0-300-05542-0