A Határ-sziget nyomában

 
Eddig mindössze egyetlen térképen találkoztam a (Nógrád)Verőce és Vác közigazgatási határánál fekvő Határ-sziget nevével. A Cserhát déli nyúlványainak egyikének, a Fenyves-hegynek tövében található ez az apró szigetmaradvány. Ott, ahol a vasút, a közút és a Vác-Szob kerékpárút legjobban megközelíti a folyót. Ott, ahol a Verőcétől kiszélesedő Duna-mező újból összeszűkül, nem messze a Kompkötő-sziget északi elvégződésétől. Régen téglagyár állt közelében, mely a Fenyves-hegy agyagját használta föl kemencéiben.

A Határ-sziget a Duna felől megközelítve észrevehetetlen. Az 1685. folyamkilométernél áll a bal parton, szemben az ugyancsak eltűnt Martuska-szigettel. Elnevezése onnan származik, hogy keresztülhúzódik rajta Vác és Verőce közigazgatási határa, mely egykor Nógrád és Pest vármegyék határa is volt egyben.

Tulajdonképpen egyetlen térképen sem látható szigetként a Határ-sziget. Az első katonai felmérés során a Martuska-szigetet ábrázolják csupán. A bal parti szakasz ekkor még egységes, bár meglehetősen tág Duna -meder. A II. katonai felmérés során már egy parti zátonyt látunk (1. kép), melynek nyugati része egybeforrt a parttal. Sekély homokpad, melyet keleti végénél egy kimélyülő öbölszerű nyúlvány miatt nevezhetnénk félszigetnek, avagy kevésbé szakszerűen félzátonynak.
 

1. kép. A Határ-sziget a II. katonai felmérésen még zátonyként szerepel.

 Az 1930-as vízisport térkép felirata nem is egy szigetet jelöl valójában, hanem egy sekély partmenti sávot egy meredeken leszakadó part előtt (2. kép). A térképész kivételes pillanatot örökített meg a felvételezés alkalmából, a kedvező vízállás miatt láthatott itt kis szigetet.

2. kép A Határ-sziget egyetlen általam ismert említése 1930 körül.

 

Talán az 1955-ben készült légifelvételen a legszembetűnőbb, hogy itt egy szigettel volt dolgunk (3. kép). Azért írom múlt időben, mert a Határ-sziget 1955-re már teljesen egybeforrt a parttal. Keskeny, világos sávban a mellékág még jól kivehető az erdős területtől északra. Nyugati része a feliszapolódás előrehaladott állapotában van.

3. kép Határ-sziget 1955

Napjainkban a medersüllyedés következtében a sziget tartósan szárazulat. A hétvégi (2011. 07. 23.) Vácott mért 280 centiméteres vízállás sem volt elegendő, hogy víz kerüljön a formakincsét tekintve viszonylag jól felismerhető mellékágba. Körülbelül + 1-2 méter további vízszintemelkedés lenne szükséges ehhez. Egész területe magánkézben van. Nyugati felén egy feltöltésen nemrég egy nagy hotel és étterem épült. Később ez kiegészült egy ártéri fákon és azok között létesített kalandparkkal és állatkerttel. Ezek a területek látogathatók, bár itt éppen az egykori sziget formáit már nem lehet kivenni a tereprendezés következtében. A Határ-sziget keleti felét a nagyközönség nem látogathatja, kerítéssel van elzárva. Itt nem volt feltöltés, a mederformák a legeltetés következtében jól felismerhetők és tanulmányozhatók ameddig a szem ellát (4-5-6. képek).

Fejlődéstörténete nagyon hasonlóan alakult sok más váci-ágbéli szigethez. 5 rövid pontban összefoglalva:

1. A meredek, alámosott part anyagából alakult ki a zátony,
2. Medertágulat miatt csökkenő vízsebesség hatására.
3. Rövid folyásirányba történő vándorlás után,
4. A szabályozás következtében süllyedő meder révén szárazra került,
5. A megtelepedő erdő megkötötte a mozgó hordalékot, végleg a parthoz kapcsolódott.

A Határ-sziget jelenlegi állapota, fényképeken:

4. kép A Határ-sziget mellékága, jobbra a sziget magasodik.

5. kép A kerítéssel elzárt rész és a sziget öreg fűzfái

6. kép. A Határ-sziget keskeny gerince, jobbra a Duna látszik.

7. kép. A szigetre épült kalandpark drótkötélpályái

Ha valaki Vác irányából Szob felé kerékpározik, érdemes felkeresnie ezt az apró sziget-maradványt, amelynek sohasem sikerült eljutnia a zátony-korból a felnőtt, sziget-korba.