Eddig mindössze egyetlen térképen találkoztam a (Nógrád)Verőce és Vác közigazgatási határánál fekvő Határ-sziget nevével. A Cserhát déli nyúlványainak egyikének, a Fenyves-hegynek tövében található ez az apró szigetmaradvány. Ott, ahol a vasút, a közút és a Vác-Szob kerékpárút legjobban megközelíti a folyót. Ott, ahol a Verőcétől kiszélesedő Duna-mező újból összeszűkül, nem messze a Kompkötő-sziget északi elvégződésétől. Régen téglagyár állt közelében, mely a Fenyves-hegy agyagját használta föl kemencéiben.
A Határ-sziget a Duna felől megközelítve észrevehetetlen. Az 1685. folyamkilométernél áll a bal parton, szemben az ugyancsak eltűnt Martuska-szigettel. Elnevezése onnan származik, hogy keresztülhúzódik rajta Vác és Verőce közigazgatási határa, mely egykor Nógrád és Pest vármegyék határa is volt egyben.
Tulajdonképpen egyetlen térképen sem látható szigetként a Határ-sziget. Az első katonai felmérés során a Martuska-szigetet ábrázolják csupán. A bal parti szakasz ekkor még egységes, bár meglehetősen tág Duna -meder. A II. katonai felmérés során már egy parti zátonyt látunk (1. kép), melynek nyugati része egybeforrt a parttal. Sekély homokpad, melyet keleti végénél egy kimélyülő öbölszerű nyúlvány miatt nevezhetnénk félszigetnek, avagy kevésbé szakszerűen félzátonynak.
Az 1930-as vízisport térkép felirata nem is egy szigetet jelöl valójában, hanem egy sekély partmenti sávot egy meredeken leszakadó part előtt (2. kép). A térképész kivételes pillanatot örökített meg a felvételezés alkalmából, a kedvező vízállás miatt láthatott itt kis szigetet.
Talán az 1955-ben készült légifelvételen a legszembetűnőbb, hogy itt egy szigettel volt dolgunk (3. kép). Azért írom múlt időben, mert a Határ-sziget 1955-re már teljesen egybeforrt a parttal. Keskeny, világos sávban a mellékág még jól kivehető az erdős területtől északra. Nyugati része a feliszapolódás előrehaladott állapotában van.
3. kép Határ-sziget 1955 |
Fejlődéstörténete nagyon hasonlóan alakult sok más váci-ágbéli szigethez. 5 rövid pontban összefoglalva:
- A meredek, alámosott part anyagából alakult ki a zátony,
- Medertágulat miatt csökkenő vízsebesség hatására.
- Rövid folyásirányba történő vándorlás után,
- A szabályozás következtében süllyedő meder révén szárazra került,
- A megtelepedő erdő megkötötte a mozgó hordalékot, végleg a parthoz kapcsolódott.
4. kép A Határ-sziget mellékága, jobbra a sziget magasodik. |
5. kép A kerítéssel elzárt rész és a sziget öreg fűzfái |
6. kép. A Határ-sziget keskeny gerince, jobbra a Duna látszik. |
7. kép. A szigetre épült kalandpark drótkötélpályái |
Öröm volt olvasni ezt a posztot! Gyanús volt ez a terep eddig is, de nem néztem utána, hogy mi is volt itt.
VálaszTörlésBár jelenleg Nat2000 védelem alatt áll a parti sáv, az általad is említett magáncélok előretörése miatt úgy néz ki, hogy lassan teljesen elveszti az ártéri jellegét...
Üdv: ska
Szia ska! Sajnos addig kell dokumentálni ezeket a védett területeket, amíg lehetőség van rá. A területük itt a Dunakanyarban biztos, hogy nem fog gyarapodni. Sőt...
VálaszTörlésbizonyos téren egyetértek az előttem szólókkal, de nem gondolom, hogy ez a kalandpark számottevően megterhelné bármivel a környezetet. számomra sokkal zavaróbb a sok, településektől távolabb eső ártérben történő fa tolvajlás, és az általános szemetelés.
VálaszTörlésKedves Bozót Lajos, a szemét kérdését az ártéren lehetetlen megoldani, a Duna mindig bőséggel hozza áradáskor az utánpótlást, lásd az Égető-szigetes képeimet. A kalandparkkal tulajdonképpen nincsen gond, annál inkább az étteremmel, amely megszakítja a Duna bal partján húzódó zöld folyosót. Én a fatolvajlást sem tartom nagy problémának, egyrészt puhafával csak a bolondok fűtenek, másrészt az ártéri erdőknek hihetetlen gyors regenerálódási képességük van.
VálaszTörlés