- interjú Mikesy Gáborral,
a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) vezető főtanácsosával
A doktori dolgozatomban feldolgozandó terület északi részén találkoztam egy érdekes problémával, ugyanis Nagymaros határában számtalan olyan sziget található, melynek (még) nem adtak nevet. Ezek kifejezetten fiatal természeti képződmények, valamikor az '50-es, '60-as években keletkezhettek. Mivel névtelenül meglehetősen nehéz rájuk hivatkozni egy tudományos munkában, így felmerült bennem a kérdés, kinek a dolga ezeknek nevet adni. Mivel információt a legjobb közvetlenül a döntéshozóktól beszerezni, megkerestem Mikesy Gábort, aki állandó meghívottként részt vesz a a Földrajzinév-bizottság munkájában. Talán ő tud ezzel kapcsolatban felvilágosítást nyújtani. Így készült el a blog történetében az első interjú.
Dunai Szigetek (D. Sz.): Tulajdonképpen mi is az a Földrajzinév-bizottság?
Mikesy Gábor (M. G.): A Földrajzinév-bizottság (FNB) egy
kormányrendelet alapján működő tárcaközi testület, amely a
Vidékfejlesztési Minisztérium keretén belül működik. Sok
félreértés volt már a működésével kapcsolatban, ezért célszerű
itt is leszögezni, hogy nem elnevező bizottságról van szó,
hanem számos, hivatalos használatra szánt földrajzinév-típus
esetében a jogszabály az előterjesztések véleményezését, ill.
határozathozatali jogosultságot fogalmaz meg. Szóval maga a
bizottság nem nevezget el, hanem a szintén a rendelet
meghatározta úton eléje kerülő előterjesztésekkel foglalkozik.
Földrajzinév-bizottságok működtetése gyakorlatilag elvárás az
ENSZ részéről, ui. számos probléma adódik abból, hogy a
különböző országok, ill. nyelvek ugyanazt az objektumot más és
másképp nevezik (csak egy példa: egységesítések nélkül gyakorlatilag
lehetetlen nemzetközi menetrendet szerkeszteni), ill. a
rendelkezésre álló térképi és szöveges források is igen eltérő
névalakokat tartalmaznak.
D. Sz.: Hogyan lesz valaki a Földrajzinév-bizottság tagja? Nyelvtan
ötös érettségi kell-e hozzá? Hányan vesznek részt a napi munkában
és egyáltalán hogyan kell elképzelni a bizottság működésének egy
napját?
M. G.: A földrajzi nevekben leginkább
érintett nyolc szakágazatot (pl. a térképészetet, vízügyet,
környezetvédelmet, oktatást stb.) felügyelő miniszter és 5
tudományos intézmény jelöl tagot a bizottságba. Általában évente
négyszer ülésezik, apparátusa nincs, a minisztérium két
munkatársa - számos egyéb tevékenysége mellett - látja el az FNB
elnöki és titkári funkcióit. A bizottság szorosan együttműködik
a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, ahol egy fő a
Földrajzinév-tár vezetésével van megbízva (ez lennék én.)
A nyelvtan 5-öst már csak azért sem vizsgálja senki, mert a
nyelvhelyességi és helyesírási kérdések specialistái is (az MTA
Magyar Nyelvi Bizottsága, ill. Nyelvtudományi Intézete
képviseletében) helyet foglalnak a bizottságban.
D. Sz.: Létezik egy olyan adatbázis, ahol az összes magyarországi
földrajzi név szerepel?
M. G.: Ez nagyon szép lenne, de akkor is majdnem
lehetetlen feladat, ha igen szűken - mondjuk 1:10000
méretarányú, térképi használatra szánt nevekre vonatkozóan
definiálnánk az adatbázis célját. Ti. a névkincs folyamatos
átalakulásban van, és ezt a folyamatot a földfelszín természetes
és mesterséges változásai, ill. a földhasználatban bekövetkezett
változások ugyanúgy befolyásolják, mint azoknak a szűkebb és
tágabb közösségeknek a nyelvállapota, az ismeretei, igényei,
szempontjai, amelyek használják a földrajzi neveket. És akkor
még nem is beszéltünk az egy közösségben meglévő változatokról,
a történeti névanyagról, a nyelvjárási és kisebbségi nyelvű
adatok és a köznyelvi formák különbözőségeiről.
Több térképészeti és nyelvészeti célú adatbázis létezik, melyek
bizonyos területekre, vagy névtípusokra koncentrálnak. A
Kárpát-medencére vonatkozóan csak a települési névtípusokra
ismerek teljesnek mondható állományokat.
D. Sz.: Évente körülbelül hány új földrajzi név "keletkezik" és mi
történik például azokkal a településnevekkel, ahol az utolsó ember
is meghal? Létezik-e földrajzi név lemorzsolódás?
M. G.: Az új nevek zöme az épített környezet átalakulásával van
összefüggésben: utca- és más közterületnevek, lakóparkok, hidak,
állomások, megállóhelyek stb., valószínűleg több százas
nagyságrendben. Az elnéptelenedő települések nevének sorsa
többnyire az, hogy közigazgatásilag része lesz egy nagyobb
helységnek, és egyelőre megmaradnak, mint településrészek nevei,
teljes elnéptelenedés után is sokáig használják az épületeket
valamilyen gazdasági célra, de tovább víve a nevet, és ha ezek
is leomlanak vagy elbontják, akkor a terület neveként,
dűlőnévként még huzamos ideig ismertek. Településnevek
eltűnéséről csak száz éves távlatokban beszélhetünk. Egyéb
névtípusokban gyakoribb a lemorzsolódás, pl. vizes helyek nevei
könnyen eltűnhettek a lecsapolások, folyószabályozások
következtében, vagy dűlők nevei a tagosítások, földosztások, a
nagyüzemi struktúra kialakítása és egyéb gazdaság- és
társadalomtörténeti folyamatok során. Mindazonáltal vannak olyan kisebb
helynevek is, amelyek keményen dacolva a történelem sodrával,
megmaradtak a korai időktől kezdve.
D. Sz.: Mit tehet az átlagember, ha felfedez egy új földrajzi formát,
pl. szigetet, barlangot? Bemehet-e hozzátok azzal, hogy ennek és
ennek szeretné hívni, mert ő "találta"?
M. G.: Persze az átlagember (vagy akár egy
túraegylet, civil szervezet) szabadon úgy nevez egy földfelszíni
alakulatot, ahogy akar, és ahogy megértik, akiknek szánja a
közlendőjét. A kérdés nyilván arra vonatkozik, hogy ha szeretné
a szélesebb közönséggel, pl. térképek által is megismertetni,
elfogadtatni a nevet. Ennek hivatalos útja van.
D. Sz.: Hogyan zajlik ilyen esetben a hivatalos eljárás?
M. G.: A legtöbb
természetes objektum esetén két helyre fordulhat az ember
(egyesület, szervezet stb.): vagy ahhoz az önkormányzathoz,
amelyiknek a közigazgatási területén található az elnevezendő
rész és az önkormányzat fordul a Vidékfejlesztési
Minisztériumhoz, vagy fordítva, a Vidékfejlesztési Minisztérium értesíti az önkormányzatot a javaslatról, és így
kerül a Földrajzinév-bizottság elé.
Az önkormányzatnak mint testületnek a jogosultsága, hogy földrajzi
nevekről döntsön. Az előterjesztéseket megvitatják a
képviselő-testületi üléseken, és az önkormányzati határozat
részeként megnevezik a további intézkedés felelősét, aki
legtöbbször a jegyző, de nincs akadálya, hogy más személy járjon
el. Kisebb helységek esetében nem ritkán a polgármester az.
A fentieket azzal egészítem ki, hogy
természetesen írásos anyagokról van szó, de határozott formai
követelményei nincsenek. Egyértelműen azonosítani kell a helyet
(ábrázolással, helyrajzi számokkal vagy egyéb módon), és
célszerű leírni az elnevezés indoklását, különösen ha nem
közismert szó, dolog, esetleg személy szerepel az előterjesztett
névben.
D. Sz.: Nézzünk egy rossz példát! Itt van ez a videó, ahol egy
jóember elnevezett egy szigetet Szálasi-szigetnek. Átmehet-e ez
a név a mindennapi használatba, és ha átmegy, milyen eszköz áll
a FNB rendelkezésére ennek megakadályozására?
M. G.: Az FNB magától nem tehet semmit (pl.
most már több éve virít az ordítóan hibás "Corvin-negyed" név
több megálló tábláján). Civil névhasználatra nincs és nem is
lehet befolyása az FNB-nek. A normálisabb emberek erejétől
remélhetjük, hogy az idézett név nem megy át általános használatba. Igen, az
jó lenne, ha valaki kézbe venné az ügyet, és elneveztetné, ha
a videó is egy nevetlen szigetről szól.
D. Sz.: Nézzünk egy másik példát Nagymaros környékéről, itt az
elmúlt 60-70 évben egy új zátony és 3 új sziget emelkedett ki a
Duna hullámaiból. Mikor kapnak ezek nevet? Addig is hogyan
nevezzem őket mondjuk a doktori dolgozatomban?
M. G.: Annak hangsúlyos feltüntetését a
dolgozatban feltétlenül javaslom, hogy saját, nem hivatalos
névhasználatról van szó, de ezen kívül nincs korlát. Neveket
és kódokat és ezek elegyét is használhatod.
D. Sz.: A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Rákóczi híd elnevezése óta milyen
érdekesebb esetekről döntöttetek? Melyik a leggyakoribb
névadási/névváltoztatási eset (pl. dűlőnevek, településrészek
vagy valami más)?
M. G.: Mennyiségében és fontosságában is
kiemelkedő a határokon átívelő közlekedési kapcsolatokban
érintett nevek ügye, ami többnyire határon túli települések
(pl. Tótgyarmat vagy Szlovákgyarmat?), településrészek,
állomások (Szatmárnémeti-Gőzfűrész) és néhány híd (Madách híd,
Katalin híd) nevét jelenti. A településrészek komoly kihívást jelentenek, mert azokra ritkán van hiteles és egyértelmű magyar nyelvű
forrás (pl. Scărişoara Nouă ~ Piskoltliget).
Sokszor fordulnak külterületi
lakotthelyek nevével kapcsolatban is a bizottsághoz, mert ezekre
újabban szüksége van a lakcímnyilvántartásnak (Őrhegy,
Szűcsmajor, Erzsébetrét stb.)
Sok új vasútállomás kapott nevet (Móricerdő, Gönyű-Kikötő, Kispó
stb.)
Dűlőnevek viszonylag ritkán kerülnek a bizottság elé. Néhány éve
meg kellett erősíteni néhány boros címkén használt nevet EU-s
oltalom végett (pl. az egri borvidéken Kántor-tag, Boldogságos,
Szekszárd mellett Szarvas-hegy, Cegléden Fischer-tag), ami hirtelen eszembe jut.
Közterület nevekkel kapcsolatban olyan gyakran fordulnak a
bizottsághoz, hogy ezek alapos előkészítéséhez az FNB ki is adott egy segédletet, bár természetesen nem kívánja
az önkormányzatok hatáskörét csorbítani.
D. Sz.: Köszönöm a beszélgetést!
---xxx---
Bővebb információ a Földrajzinév-bizottság munkájáról, döntéseiről:
