A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Linz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Linz. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 3., hétfő

A német Duna


1938. márciusában a német Duna-szakasz közel 1000 kilométer hosszúra bővült. Az Anschluss révén Németország egészen Dévényig nyújtózott a Duna-medencében, sőt novemberben két faluval még tovább. A Duna meghosszabbítása felett érzett örömükben szinte azonnal kiadták a Die Deutsche Donau c. képes albumot, mely érdekes módon nem a "Blut und Boden" ideológiájának szellemében íródott, és az egyeduralkodó politikai nézetet is csupán egyetlen árva horogkeresztes zászló képviseli.

A Fekete-erdőben kanyargó Breg

A könyv Berlinből került hozzám Sajó Tamás jóvoltából, akinek ezúton is szeretném megköszönni ezt a szép gótbetűs dunás könyvet. A könyv bevezető sorait eredeti nyelven a Donauinseln blogon lehet elolvasni. 

Kifejezetten személyes (gyermekkori) élményeken alapul ez a könyv, bár az íróját valószínűleg el kellett küldeni egy újabb dunai körútra, hogy újra bejárhassa az immár német Duna völgyét. Útján elkísérte egy fényképész is, aki a legújabb nemét fototechnológiával volt felszerelve, színes Agfa filmekkel. És éppen ez adja a könyv jelentősségét. A színes fényképezés ugyan komoly múltra tekintett vissza 1938-ban, de a tömeges gyártás alig 2-3 éve indult meg. Így nem túlzás azt állítani, hogy ezek a bejegyzésben szereplő képek az egyik legelső színes fényképek a Dunáról! 

A könyvben negyven felvétel szerepel kezdve a Bregtől egészen a burgenlandi "Pußtáig". Ezek közül válogattam ki és szkenneltem be azokat, melyen a Duna is szerepel. Talán nem sok ennyi kép, de általuk egyfajta időutazáson vehetünk részt egy olyan korba, amikor még lassabban csordogált az élet a Duna mentén. 

A Breg és Brigach találkozása, innentől Duna a Duna

A fiatal Duna

Híd Geisingen mellett

A weltenburgi áttörés

A kelheimi áttörés

A Lajos-csatorna, a Duna-Majna-Rajna csatorna elődje

Kilátás a Walhallából

Regensburg

Táj Vilshofen mellett

Tutajosok a Dunán

Kilátás a passaui várból

Kanyarulat Schlögennél

Linz

Kilátás Linzre a bal partról

Aggstein vára Wachauban

Dürnstein temploma

Ősz Wachauban

Spitz és a Tausendeimerberg

Die Deutsche Donau, ein Farbbild-buch von K. P. Karfeld und A. Artur Kuhnert 1939.

2013. június 5., szerda

Helyzetjelentés és képriport a 2013 júniusi dunai árvízről


2013. Június 13. Csütörtök

23:39 A Veránkán átszakadt töltés

Az ártéreken szétterülő víz csökkenti az árhullám magasságát. Ez a víz lelassul, később kerül csak vissza a mederbe. Igaz, hogy elnyújtja az árhullámot, de csillapítja is annak nagyságát.

forrás: hvg.hu

forrás: nol.hu


Korábbi hírek az alábbi linken, a törés után!


2012. december 6., csütörtök

A "linzi kacsa" - A legnagyobb dunai árvíz legidősebb árvíztáblája


Bécs városában még emlékeznek a vízépítők az egyik legnagyobb dunai árvízre, mely a történelmi időkben pusztított a Duna egész hosszán Regensburgtól Magyarországig. Emlékeznek annak ellenére is, hogy több mint 500 éve történt és annak valószínűsége, hogy az ekkora árvíz újra bekövetkezzen igen kicsi. Az Alpok előterében, 1501. júliusban és augusztusban lehullott hatalmas mennyiségű csapadék révén soha nem látott mértékben áradtak ki a folyók. És nem csak a Duna vízgyűjtőben, hanem északabbra az Elba, sőt az Odera mentén is végeláthatatlan vizek lepték el a földeket.

Összegző "árvíztábla" Passauban kép: cruises.about.com
 
Passau városában a Rathausplatz (régen: Fischmarkt) egyik árkádos épületén szinte elérhetetlen magasságban látszódik az a vízállást jelző vonal, amelyet a kiáradt Duna és az ugyancsak hatalmasra duzzadt Inn együttesen rajzolt 1501-ben az épület falára. Az aratás idején érkező árvíz következtében elárasztott szántóföldekről sok helyen nem tudták betakarítani a termést, ez pedig éhínséghez vezetett.

Magyarországon ugyancsak hatalmas károkat okozott az 1501-es árvíz. Számos parton, szigeten álló kolostor is víz alá került. Az írástudó szerzetesek évkönyveiben öröklődött meg ez a katasztrofális esemény. Pozsony városában egyetlen éjszaka lépett ki a folyó annyira a medréből, hogy víz alá kerültek az alsóbb városrészek, a Főtérrel együtt. Egyedül ebben a városban 53 ember halt meg. Amikor ilyen hirtelen emelkedik meg a vízszint, feltételezhető, hogy a villámárvíz jelensége játszódott le. Villámárvizek akkor jelentkeznek, ha nagyon rövid idő alatt nagyon nagy mennyiségű csapadék hull a földre, amely azonnal áradást okoznak a folyókon.

Ez a hatalmas áradás egy új korszak kezdetét jelzi. A fokozatosan hűvösebbé, csapadékosabbá váló időjárás véget vet a X. század óta tartó középkori kis klímaoptimumnak. Megkezdődött az ún. kis jégkorszak. 
  
Linzi árvíztábla, 1501 ooegeschichte.at

„Hiermit disen stain beczaichene stat 
 wie hoch die Dunaw geraichet hat 
 Das ist beschehen im Monet Augusti 
 bey Regirung Römischen Künig Maximiliani 
 Da von Cristi gepurde erganngen war 
 Tawsennt Funfhundert und ain Jar“

SUM NOTA QUANTA FUIT UNDARUM CONSPICE MOLES 
PALUSTRIS VATES CUIUS AVIS FUERAT 
QUE TANTO SEDIT MESTISSIMA TEMPORE TECTIS
 DILVIUM QUANTO TEMPORE TRISTE FUIT

A linzi "kacsa" fotó: H. Strecker

Feltehetően az árvízek magasságának feljegyzése egyidős az emberiséggel. A Duna mentén fennmaradt árvíztáblák közül azonban ezek nem csupán a legmagasabb elöntést jelzik, de életkoruk alapján is a legek közé tartoznak. Persze nem elég lerajzolni a tetőzés szintjét, abból tanulni is kell!

A bécsi szigetekből és ártérből nem sok maradt.

Bécs városában az 1501-es árvíz tapasztalatait hasznosították a nemrég befejeződött Duna-szabályozásnál. Ekkor alakult ki a 21,1 km hosszú és 70-210 méter széles Donauinsel végleges formája. A két ágra bontott Duna alkalmassá vált arra, hogy akár 14000 köbméter/sec vízhozamot is biztonságosan le tudjon vezetni. Miért pont 14000 köbmétert? Hidrológusok kiszámolták, hogy Bécsben az 1501. augusztusi árvíz átszámítva 10,3 méter magasan tetőzött, körülbelül a jelenlegi átlagos bécsi vízhozam hétszeresével vonult le. Összehasonlításképpen a 2002. évi árvíz maximális vízhozama "csak" 10000 köbméter volt másodpercenként.


Budapesten jelenleg az 1876. évi jeges árvíz jelöli ki a mértékadó árvízszintet (MÁSZ). Ezt veszik figyelembe az árvízvédelmi beruházásoknál, természetesen egy plusz biztonsági szint belekalkulálásával. Azt, hogy a bécsiek, vagy a budapestiek előrelátóbbak, az idő fogja eldönteni.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...