![]() |
| A Deák-sziget pilótaszemmel |
Az ember már megörül, hogy egy újabb rendes, szabványos, minden kritériumnak megfelelő dunai szigetet talál Halásztelek mellett, amely ugyan a csepel-szigeti parthoz nagyon közel található, de markáns meder választja el a parttól, amiben még nem nőnek növények, csak amikor kicsit belemélyed a sziget múltjába, döbben rá, hogy ez a szigetet az ember alkotta nem is olyan régen, de valószínűleg akaratán kívül. Neve sem nagyon van, legfeljebb egy olyan virtuális térben, ahol egyéni fantázia alapján bárki bármit el- vagy éppen átnevezhet.
| A sziget hódrágta alsó csúcsa |
2024. augusztus 31-én, déltájban, perzselő nyári kánikulában, és enyhén apadó vízállásnál a Halásztelek és Nagytétény között, az 1629 és 1630 folyamkilométer között kanyargó Dunában már egy lefűződött mellékág fogadott. Legalább fél méter hiányzott ahhoz, hogy áramló víz akadályozza a szigetre való bejutást, amit az aktuális budafoki 90 centiméter és a budapesti 158 centiméteres nyers vízálláshoz kellene hozzáadni, ha küszöbértéket szeretnénk számolni a mellékágra. Ez a küszöbszint mintha fehéren materializálódott volna a vaddisznók és hódok által alaposan megtépázott fák által megkötött alsó, délnyugati szigetcsúcsnál. Mintha valaki kitartó munkával összegyűjtötte volna a főág partján fekvő termésköveket és keresztirányban egy átjárót rakosgatott volna vékony vonalban, amely alig húsz centiméterrel emelkedik az algás iszap által jellemezhető mellékági mederanyag szintje fölé.
| Kőkupacok a kiszáradt mellékágban |
Ez a mellékág viszonylag rendben van, egészségesnek tűnik, ami alatt azt kell érteni, hogy akadálytalan benne a vízáramlás, (még) nem kezdett benövényesedni, annak ellenére, hogy kisvíznél csak néhány mélyebb részen marad meg a víz. Egy hódvárat őrző kidőlt fától eltekintve a meder átjárható, egységes, bár kavics nem nagyon fordul elő a felszínen, sőt remekül el lehet süllyedni az iszapban. Van azonban két érdekes mederforma a szigettel szemközti parton, leginkább egy sekély ároknak tűnnek, amolyan hódszélességűek, ahol ezek a jószágok közlekedni tudnak. Csakhogy ebben az árokban a víz is tud közlekedni, méghozzá a szomszédos Csala-sziget erdővel alaposan benőtt, sekély holtága között, azaz az idősebb és nagyobb Csala-sziget holtága a Deák-sziget mellékágához kapcsolódik.
| Apadó vízállásnál visszamaradó víztestek. |
Röviden fontos megemlíteni, hogy a halászteleki Deák-sziget elnevezéséről az égvilágon semmilyen információt nem találni, annyi biztos, hogy valaki nem is olyan régen ezt a nevet adta neki a Google Maps alkalmazásban. Halásztelek dunai szigeteire amúgy egyaránt jellemző, hogy személynevekről, helybéli birtokos családokról nevezték el őket, pl. a szomszédos Csala-sziget, a távolabbi Sík-sziget és a Mezővári-sziget. Elképzelhető, hogy itt is erről lehet szó.
| A sziget felső csúcsa |
Általában egy sziget paraméterei összefüggésben vannak a meder hidrológiai viszonyaival. Ez a Deák-szigetre is igaz, csak nem éppen úgy, mint mondjuk a közeli Háros-sziget folyószabályozás előtti viszonyaival. A halásztelki Deák-sziget viszonylag kicsi, szivarhoz hasonlítható alakja alig 300 méter hosszú és két sor fa szélességű, ami a metrikus rendszerben legfeljebb 25 méternek felel meg. Fákkal benőtt területe kb. 6,700 négyzetméter, főági partját végig kőszórás borítja, és ezzel el is érkeztünk a legérdekesebb kérdéshez: hogyan és mikor alakult ki ez a különleges sziget?
| Fagyaprózódás eszi meg a folyószabályozási műtárgyat. |
| Terméskövek a Deák-sziget középső részén. |
Az 1872. év a Csepel-sziget szempontjából meghatározó dátum, hovatovább olyan mint Krisztus születése az időszámításban. Ekkor zárták le a Soroksári-Dunát, az ott lefolyó jelentős vízhozamot a Budafoki-ágba terelik. Mivel a Budafoki-ágat nem ekkora vízhozamra tervezte a természet, emberi beavatkozásra volt szükség. 1881-1885 között mederkotrást végeztek és folyószabályozási műtárgyak építésével alakították ki a hajózási útvonalat, de ezen a szakaszon a szabályozás legfontosabb célja az 1838-as és 1876-os rémálomszerű hidrológiai szcenáriók megismétlődésének, azaz a jégdugók kialakulásának megakadályozása volt.
| A születő Deák-sziget párhuzamműve 1992-ben |
Halásztelek térségében, a domború szigeti oldalon párhuzamművek épültek, ezek funkciója a meder ívének formálása, illetve összeszorítása volt, a mögöttük lelassuló vízmozgás következtében a közöttes területek gyorsan feltöltődtek, hiszen a sodorvonal a túlsó, tétényi parthoz került közelebb. Ezek a lassan másfél évszázados, kőből készült folyószabályozási művek ma is megvannak, sőt az egyik éppen a Deák-sziget magját alkotva. Költői képpel élve a magyar folyószabályozás vetette el a magot, amiből a Deák-sziget szárba szökkent. Folyásirányban a negyedik párhuzammű köveit kezdetben a középvíz már ellepte, de ez a helyzet a Duna medermélyülése következtében nagyon gyorsan megváltozott, ahogy azt szinte mindegyik sziget esetében megfigyelhettük a magyar szakaszon.
| 1:10000-es helyszínrajz a Halásztelek-Nagytétény közti szakaszról, valamikor az 1960-as évekből. |
Ez a folyamat az ipari mennyiségű kavicskotrással indult az 1960-as években és oda vezetett, hogy a korábban gyakran víz alá kerülő szabályozási műtárgyak egyre gyakrabban álltak ki a vízből, így a növényzet megtelepedhetett rajtuk. Az első fák nagyjából az 1980-as években jelenhettek meg a Deák-szigeten, azaz még egészen biztosan nem ünnepelhette meg az ötvenedik születésnapját. 1979-ben még mindössze egy halvány vonal a víz alatt a fentrol.hu légifotó-gyűjteményében, de ugyanitt 1992-ben egy hamisszínes képen már három fát látni a kőszórás felső részén. Innen terjeszkedett tovább az élővilág egészen a kőszórás másik végéig, miközben a Duna egyik ága folyamatosan megkerülte a part felől. Ez nem mondható el az amőbaként viselkedő szomszédos Csala-szigetről, amely több párhuzamművet is bekebelezett, miközben folyásirányban folyamatosan növekedett.
A folyamatokat ismerve a fiatal Deák-szigetnek nincs túl sok ideje hátra. A folyószabályozás hatásai és a medermélyülés egyirányú, visszafordíthatatlan folyamatok, ami oda fog vezetni, hogy pár évtized alatt a Csala-sziget erdeje a Deák-sziget mellékágát is be fogja nőni. Azonban Halásztelek nem marad majd dunai sziget nélkül, a Deák-sziget szomszédságában egy hatalmas, egyelőre névtelen kavicszátony épül a főági mederben, mely idővel, ugyanezen folyamatok hatására be fog növényesedni. De ez már egy másik történet.
