A zümmögő Czuczor-sziget

Igazán érdekes helyzet alakult ki a Soroksári-Duna északi részén, ahol az emberi beavatkozás akadályozta meg, hogy egy dunai sziget teljesen beépüljön. Hiszen ki akarna egy állandóan zümmögő autópálya tövében kikapcsolódni?

Amennyiben dél felől közelítjük meg a Czuczor-szigetet a szigetszentmiklósi part felől a zaj eleinte fel sem tűnik. Nem zavaróbb, mint az a zaj, amit a Dunaharaszti felé zötykölődő HÉV kelt a külalak szempontjából a Velencei-tóhoz hasonlítható Duna-holtág felett a hídon. A HÉV hídjáról észak felé tekintve nem is látszódik a Czuczor-sziget, illetve ami látszódik, az nem a Czuczor-sziget, hanem a mellette fekvő két úszóláp közül a délebbi. Ez a két úszóláp több kisebb rész összeolvadásával alakult ki a Soroksári-Duna gubacsi lezárása után az elmúlt 152 évben. Ugyanez a folyamat formálta át a Czuczor-szigetet is, mely sziget több szempontból is nagyon rossz helyzetben van. A teljesség igénye nélkül:

1. Miután 1872-ben lezárták a Dunát Gubacsnál egy töltéssel, amin csak egy hajózsilip biztosította az átfolyást, a Soroksári-Duna északi része leürült. Ekkor még nem volt Tassnál zsilip, úgyhogy a mindenkori Duna főági vízállása határozta meg a vízszintet Dunaharaszti térségében. De nem a kelenföldi szelvény vízállása, hanem a rácalmásié. Mivel a lezárt ág esése megszűnt, a felső szakaszon alig maradt víz, a szárazra kerülő homokpadokon nádas nőtt fel és alig pár évtized múlva a meder szélessége a töredékére csökkent. A Czuczor-sziget eredetileg 130 méter széles volt, a két oldalán szárazra került területtel ez az érték 210 méterre nőtt. 
2. Mind a Dél-pesti Szennyvíztisztító telep befolyója (Gubacs), mind pedig a Gyáli I. csatorna torkolata (Soroksár-dél) a Czuczor-sziget felett torkollik a Soroksári-Dunába, azaz minden komolyabb csapadék jelentős mennyiségű fekáliát, műtrágyát, ill. kommunális hulladékot juttat a mederbe, és ez a csóva elér a Czuczor-sziget térségébe is, jelentősen rontva a vízminőséget.
3. A Soroksári-Duna északi része egy üledékcsapda. A Kvassay-zsilipnél beengedett másodpercenkénti körülbelül 25 köbméter Duna-vízben lebegtetett hordalék (az uszadékot jellemzően rácsokkal kiszűrik) nem jut ki a mellékágból. A lassú vízáramlás, a benövényesedett meder megfogja a hordalékot már a felső szakaszon. Ez a kiülepedés egyfolytában szűkíti a medret, csökkenti a vízmélységet és táptalajt ad a terjeszkedő növényzet számára. Ebből kifolyólag a Soroksári-ág északi része mentén lakók részéről állandó követelés a kotrás és a nádasok kiirtása. Csakhogy ebben az elmocsarasodott folyóban olyan védett fajok telepedtek meg, mint a lápi póc, vagy éppen a réti csík, azaz az ember-természet konfliktus feloldhatatlannak látszik, és ilyen konfliktusokból jellemzően mindig a természet jön ki rosszabbul.
4. Az 1960-as évek végétől kezdődően a Soroksári-Duna partját majdnem végig felparcellázták nyaralótelkek létesítése céljából. Ez azzal járt, hogy egyrészt egy nem itt lakó ember nagyon nehezen tud lemenni a Duna partjára, másrészt pedig a Duna partja szinte mindenhol magánkézbe került, és ezeken a szakaszokon a természet elvesztette a tájformáló szerepét. Stégek, horgászhelyek szakítják meg a nádas folytonosságát, ráadásul a lakosság szövetkezett a zöldhulladékkal a folyómederrel ellenében, és ennek a háborúnak az az eredménye, hogy a part folyamatosan nyomul előre a vízfelület rovására, pont mint a Balaton partján. Ilyen esetben persze kevésbé kívánatos a meder helyreállítása. 
5. A vízutánpótlás szinte csak a látszat fenntartására elegendő a Czuczor-sziget térségében. A Soroksári-Duna- ág északi betáplálási adatait nem szokás megadni vízügyes honlapokon, legfeljebb az éves adatokból lehet következtetni az átlagra, ami kb. 20-25 köbméter lehet másodpercenként. 1872 előtt a vízhozam a főági értéknek körülbelül egyharmada, 700-750 köbméter lehetett ugyancsak másodpercenként. Könnyen kiszámolható, hogy az átfolyó víz az eredeti érték körülbelül 3-4%-ára csökkent. Ráadásul a Czuczor-sziget alsó részénél ez a minimális 20-25 köbméter négy ágban oszlik el, ugyanis ott van a Czuczor-sziget mellékága, valamint még két úszóláp a haraszti part felé. Áganként kb. 5 köbméter vízhozamról van tehát szó, és ennek fényében nem lehet csodálkozni azokon a panaszokon, hogy beavatkozás nélkül a medrek alig pár méteresre szűkülnek. 
6. A sziget felett 1989-ben átvezették az M0-s autópálya déli szakaszát. Ami állandóan zümmög. Pont mint Háros-szigeteknél. Vagy északon a Luppa-szigetnél, ahol laknak is. 

Innen szép nyerni, ha egyáltalán meg lehetne határozni kinek mit jelent a győzelem. 

Ha valaki szeretné teljes szépségében látni a Czuczor szigetet, ne gyalog menjen, hanem szerezzen valami vízi járművet, ami lehetőleg átfér egy betongyűrűn, ami a szigetre vezető egyetlen út alatt biztosítja az átfolyást a mellékág számára. A szigeti útról ugyanis a legritkább esetben lehet lejutni a vízpartra, az út első ránézésre arra szolgál, hogy a két oldalt épült nyaralókhoz el lehessen érni. Viszont ha mégis gyalog megyünk megcsodálhatjuk a betoncső fölé helyezett kerámia szobrocskát és a bozótba rejtett, régen használt gördíthető kerítést, amivel ismeretlen szárazföldi ellenség előtt le lehet zárni az egész szigetet. Van a szigeten néhány beépítetlen telek, ahová bekószálva lehet gyönyörködni a szomszédos úszólápokban, de a betonkerítések legtöbb esetben kizárják a bámészkodás lehetőségét. 

Ez leginkább a sziget déli részére igaz, ahogy haladunk észak felé, úgy ritkul a beépített terület, fogy el a burkolt út, és erősödik a távoli zümmögés. Az M0-s híd tövében már kaszálórétek is felbukkannak, az utolsó réten, az utolsó nyaralótelkek szomszédságában méhek dolgoznak, de ez csak jelentéktelen mértékben növeli az autópálya hídjáról hallatszó zümmögést. Magyarországon viszonylag ritka a sivatag, de a Czuczor-szigeten ilyet is lehet találni. Az autópálya hídja alatt ugyanis soha nem esik az eső, de ha esne is nem lenne szerencsés az olajszármazékokkal szennyezett vizet is a Soroksári-Dunába vezetni. Éppen ezért a híd alatt nem nő semmiféle növény, ide még a Nap sem nagyon süt be.

A hídtól északra eső szigetcsúcs tipikusan olyan terület, ahová a természet nem olyan régen tért vissza. (Még) alacsony növésű akác, szeder, dió alkotja főként azt az új, telepes növény-társadalmat, amely az itt állt tanya lerombolt helyén növekedett fel, a híd megépítése után, melyre a Czuczor-sziget kultúrtörténetéről szóló bejegyzésünkben már utaltunk. 

Kilátás a kikotort mellékágra a szigeti bejáró felől

Elöntött játszótér

Napfürdő

Méhlegelő

Régi bejárat az új nyaralóhoz

A zümmögő sziget

Kijárat a Dunához

Mérsékelt égövi antropogén sivatag 

A sziget jövőjével kapcsolatban mindenesetre érdekes kérdés, hogyan alakul majd a lakosság és a Duna viszonya itt, a Czuczor-szigeten. Várható-e pozitív fejlemény a korábban felsorolt hat ponttal kapcsolatban? És hogyan alakul majd a nyaralók helyzete? Eladható lesz-e egy olyan telek, ahol olyasvalaki árulja a telket, aki már hozzászokott az állandó, éjjel-nappal hallható autóforgalomhoz olyasvalakinek, aki éppen ez elől menekül?

A bejegyzés képei 2024. március 17-én délelőtt készültek. 

"Valami pënnarágó nyarāt ott, arú nevezték el" - avagy miről nevezetes a Czuczor-sziget?

Valószínűleg a Duna-mentén egyedüliként a Czuczor-szigetén működik a harlekinkatica-kriptokommunista rímpár, de a sziget történetéhez az is hozzá tartozik, hogy az sem biztos, hogy Jedlik Ányos unokatestvére valaha járt errefelé, hogy nevet adjon a nádasok által elnyelt szigetnek. 

A Czuczor-sziget északi csúcsa 1966-ban (fentrol.hu)

Hogy Czuczor Gergely (1800-1866), bencés költő és nyelvtudós eltöltötte-e azt a bizonyos éjszakát abban a nádfedeles kunyhóban a szigetszentmiklóshoz tartozó, jobbára névtelen szigeten, amelyet a névadás aktusának tartanak helyben ("valami pënnarágó nyarāt ott, arrú nevezték el"), vagy sem, valószínűleg már soha nem fog kiderülni. Huzamosabb pesti tartózkodása Kufsteinből való szabadulása után következett, de ekkor már a börtönélet által megviselt egészség és az ötvenegy éves életkor kétségessé teszi a névadást. Ráadásul még az életében, 1841 és 1948 között fel-felbukkant a Czuczor-forma, viszont 1930 körül az angyalos vízisport térképen Czuczar-szigetként szerepel, és ezt az alakot használta az Erdei Ferenc nevű mindenféle (bel-, igazság-, és többszörös földművelésügyi) miniszter is, aki már csak tudhatta, hiszen 1947-ben erre a lakcímre volt bejelentve. Rásonyi László nyelvész egyik írásában (Les noms toponymiques comans du Kiskunság) ezt a földrajzi nevet a Kiskunság kun eredetű nevei között említi. Nyelvtanilag arról lehet itt szó, hogy ki hogy ejtette a sziget nevét éppen, esetleg egy éretlmetlennek tűnő földrajzi nevet próbált valaki kis módosítással értelemmel próbált felruházni. Ez lett belőle.

Képviselői lakcímjegyzék, 1947. (forrás)

Pedig bőven volt idő rá, hogy a sziget neve rögzüljön, hiszen a török kiűzésével fellendülő térképezés során szinte minden térképen szerepelt. Igaz, többnyire név nélkül, de egyedüliként a soroksári Molnár-sziget és Szigetszentmiklós között, azaz nehéz lett volna másik szigettel összekeverni. Külön érdekesség, hogy a sziget szomszédságában állt a középkorban Szől(l)ős település a Csepel-szigeten. Bronzkori előzményekre települt, a Soroksári-Duna nyugati partjával párhuzamosan elnyúló folyóháton, az M0 nyomvonala és Szigetszentmiklós vízműve között, elvileg kézenfekvő lett volna tehát Szőlősi-szigetnek nevezni. 

A Czuczor-sziget alaposan megsínylette a Soroksári-Duna lezárását, hiszen annak felső részén helyezkedik el, azon a részen, ahol a vízállás érezhetően leapadt a Gubacsi-zárás megépülte után. Alig néhány évtized alatt egy gyors folyású, nyílt mederből egy pangóvizes mocsár alakult ki. A szárazra kerülő zátonyokon hamar megindult a növényzet terjeszkedése. Nem csak a mellékágát nőtte be a nád, de a főágban is úszólápok alakultak ki. A Kvassay-zsilip megépülése, és az így megvalósuló vízbeeresztés nem sokat javított a helyzeten, ezért többször is kotorni kellett a Velencei-tó jellegű Dunát ezen a szakaszon. Ennek ellenére két nagyobb úszóláp ma is megvan a Czuczor-sziget és Dunaharaszti között, ezek több kisebb úszóláp összeolvadása során nyerték el végső formájukat. Eredetileg gyümölcsös és kaszáló volt a szigeten, de a Gubacsi-zárás nemcsak a növényzet szukcesszióját könnyítette meg a nyílt vízfelületek rovására, a feszített víztükör mágnesként vonzotta az embereket is, hiszen az árvizek végleges kiküszöbölésével elhárult az utolsó akadály a vízpart teljes beépítése elől. Ez nem egy helyi jelenség, az 1960-1970-es években szinte végig beépült a part a szigetekkel együtt Soroksártól Tassig.

Házak a Czuczor-sziget déli csúcsánál, 1966-ban (fentrol.hu)

1933-ban már jelölnek épületet az akkor még Czuczarnak hívott szigeten, ez a szám 1966-ra felment egy tucatra. Az évszámok ebben az esetben azért fontosak, mert a sziget leghíresebb/leghírhedtebb lakója, a parasztpárti miniszter, a szociológus Erdei Ferenc is itt jutott földhöz a földosztás során 1945 után, miután apjával együtt hagymatermesztés céljából Makóról egy Szigetszentmiklóshoz közeli, leshegyi tanyára költöztek 1939-ben. Anélkül, hogy a politikus életrajzában elmélyednénk, a rím második tagja arra utal, hogy Erdei, annak ellenére, hogy a Nemzeti Parasztpárt elnöke is volt, 1944 decembere óta titokban kommunista párttagkönyvvel is rendelkezett. Politikai pályája során egyszerre képviselte a földosztást, a parasztpolgárság létrehozását, majd pedig a parasztpolgárság (kulákok) üldözését és az erőszakos téeszesítést is. Nagyjából ugyanilyen pályát leírva változott a Czuczor-sziget hasznosítása 1945 után. 

Czuczor-sziget 1992. június 3. (fentrol.hu)

Erdeiék eredetileg a Szigeti utca 21-23 szám alatt éltek (korabeli számozás szerint), itt kaptak öt holdat, miután a leshegyi tanyát a szovjet hadsereg lerombolta. Az ötvenes években a Czuczor-sziget 11 hektárja már a Rózsa Ferenc TSZ tulajdonban van. 1971-1979 között zajlik a parcellázás, létrejön a parti üdülőterület, az új lakók érdekében 1979-1986 között kikotorják a mellékágban felnövekedett nádast, de maga a Czuczor-szigetnek ekkor még zártkert a jogállása. A Czuczor-sziget és a környező úszólápok 1985-ban kaptak védettséget, jelenleg Natura 2000-es terület. A védettség elnyerése után alig pár évvel keresztülvezették rajta az M0-s körgyűrű déli szakaszát, széles sávban kiirtva a nádast. A telkek kisajátítása már 1986-ban elkezdődött, de nem csak a sziget északi részén lakóknak kellett költözniük, hanem a védett nádasokban élő védett halfajoknak is, az itteni lápi pócokat délebbi úszólápokba telepítették át. 

A természetvédelem kapcsán fontos kitérni a rím első tagjára is. Merkl Ottó 2008. február 27-én a Czuczor-szigeten írta le Magyarországon először az áttelelő, Kelet-Ázsiában őshonos harlekinkatica (Harmonia axyridis) előfordulását. Ugyan már az előző évben is csapdázták az invazív faj példányait a Kőszárhegyen, Fejér megyében, de a szakemberek ekkor még nem ismerték fel az új fajt. A czuczor-szigeti hím példány pontos megtalálási helye is ismert (47.369348 19.087627 - 47°22'09.7"N 19°05'15.5"E), egy elhalt nyárfa kérge alatt pihent néhány kétpettyes és rózsás katica társaságában. Mivel a harlekinkatica szaporább, nagyobb méretű, ellenállóbb és agresszívabb, az őshonos katicafajok komoly hátránnyal indulnak velük szemben, tekintve, hogy a harlekinkaticák előszeretettel fogyasztják más katicák lárváit. 

Mostanában azonban a rovarzümmögést alapjában nyomja el az M0 körgyűrűről áradó állandó zaj, amely a nyaralók ritkulásával párhuzamosan erősödik, ahogy délről északra haladunk a szigeten.

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• Nagy Lajos Zoltán: A Csepel-sziget és a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág történeti földrajza. 2015.
• Hajdú Mihály: A Csepel-sziget helynevei. 1982. Akadémiai
• RÁSONYI, L.: Les noms toponymiques comans du Kiskunság. ACTA LINGUISTICA TOM. 7. A MTA NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEI, 1957/ 1-2. sz.
• Magyar Hírlap, 1983. Október 26./ 253. szám
• https://provertes.hu/vedett_teruletek_pdf/pest_megye/adatlap_5706.pdf
• Élet és Tudomány, 2018. július-december (73. évfolyam, 27-52. szám)2018-12-07 / 49. szám