Valószínűleg a Duna-mentén egyedüliként a Czuczor-szigetén működik a harlekinkatica-kriptokommunista rímpár, de a sziget történetéhez az is hozzá tartozik, hogy az sem biztos, hogy Jedlik Ányos unokatestvére valaha járt errefelé, hogy nevet adjon a nádasok által elnyelt szigetnek.
 |
| A Czuczor-sziget északi csúcsa 1966-ban (fentrol.hu) |
Hogy Czuczor Gergely (1800-1866), bencés költő és nyelvtudós eltöltötte-e azt a bizonyos éjszakát abban a nádfedeles kunyhóban a szigetszentmiklóshoz tartozó, jobbára névtelen szigeten, amelyet a névadás aktusának tartanak helyben ("valami pënnarágó nyarāt ott, arrú nevezték el"), vagy sem, valószínűleg már soha nem fog kiderülni. Huzamosabb pesti tartózkodása Kufsteinből való szabadulása után következett, de ekkor már a börtönélet által megviselt egészség és az ötvenegy éves életkor kétségessé teszi a névadást. Ráadásul még az életében, 1841 és 1948 között fel-felbukkant a Czuczor-forma, viszont 1930 körül az angyalos vízisport térképen Czuczar-szigetként szerepel, és ezt az alakot használta az Erdei Ferenc nevű mindenféle (bel-, igazság-, és többszörös földművelésügyi) miniszter is, aki már csak tudhatta, hiszen 1947-ben erre a lakcímre volt bejelentve. Rásonyi László nyelvész egyik írásában (Les noms toponymiques comans du Kiskunság) ezt a földrajzi nevet a Kiskunság kun eredetű nevei között említi. Nyelvtanilag arról lehet itt szó, hogy ki hogy ejtette a sziget nevét éppen, esetleg egy éretlmetlennek tűnő földrajzi nevet próbált valaki kis módosítással értelemmel próbált felruházni. Ez lett belőle.
 |
| Képviselői lakcímjegyzék, 1947. (forrás) |
Pedig bőven volt idő rá, hogy a sziget neve rögzüljön, hiszen a török kiűzésével fellendülő térképezés során szinte minden térképen szerepelt. Igaz, többnyire név nélkül, de egyedüliként a soroksári Molnár-sziget és Szigetszentmiklós között, azaz nehéz lett volna másik szigettel összekeverni. Külön érdekesség, hogy a sziget szomszédságában állt a középkorban Szől(l)ős település a Csepel-szigeten. Bronzkori előzményekre települt, a Soroksári-Duna nyugati partjával párhuzamosan elnyúló folyóháton, az M0 nyomvonala és Szigetszentmiklós vízműve között, elvileg kézenfekvő lett volna tehát Szőlősi-szigetnek nevezni.
A Czuczor-sziget alaposan megsínylette a Soroksári-Duna lezárását, hiszen annak felső részén helyezkedik el, azon a részen, ahol a vízállás érezhetően leapadt a Gubacsi-zárás megépülte után. Alig néhány évtized alatt egy gyors folyású, nyílt mederből egy pangóvizes mocsár alakult ki. A szárazra kerülő zátonyokon hamar megindult a növényzet terjeszkedése. Nem csak a mellékágát nőtte be a nád, de a főágban is úszólápok alakultak ki. A Kvassay-zsilip megépülése, és az így megvalósuló vízbeeresztés nem sokat javított a helyzeten, ezért többször is kotorni kellett a Velencei-tó jellegű Dunát ezen a szakaszon. Ennek ellenére két nagyobb úszóláp ma is megvan a Czuczor-sziget és Dunaharaszti között, ezek több kisebb úszóláp összeolvadása során nyerték el végső formájukat. Eredetileg gyümölcsös és kaszáló volt a szigeten, de a Gubacsi-zárás nemcsak a növényzet szukcesszióját könnyítette meg a nyílt vízfelületek rovására, a feszített víztükör mágnesként vonzotta az embereket is, hiszen az árvizek végleges kiküszöbölésével elhárult az utolsó akadály a vízpart teljes beépítése elől. Ez nem egy helyi jelenség, az 1960-1970-es években szinte végig beépült a part a szigetekkel együtt Soroksártól Tassig.
 |
| Házak a Czuczor-sziget déli csúcsánál, 1966-ban (fentrol.hu) |
1933-ban már jelölnek épületet az akkor még Czuczarnak hívott szigeten, ez a szám 1966-ra felment egy tucatra. Az évszámok ebben az esetben azért fontosak, mert a sziget leghíresebb/leghírhedtebb lakója, a parasztpárti miniszter, a szociológus Erdei Ferenc is itt jutott földhöz a földosztás során 1945 után, miután apjával együtt hagymatermesztés céljából Makóról egy Szigetszentmiklóshoz közeli, leshegyi tanyára költöztek 1939-ben. Anélkül, hogy a politikus életrajzában elmélyednénk, a rím második tagja arra utal, hogy Erdei, annak ellenére, hogy a Nemzeti Parasztpárt elnöke is volt, 1944 decembere óta titokban kommunista párttagkönyvvel is rendelkezett. Politikai pályája során egyszerre képviselte a földosztást, a parasztpolgárság létrehozását, majd pedig a parasztpolgárság (kulákok) üldözését és az erőszakos téeszesítést is. Nagyjából ugyanilyen pályát leírva változott a Czuczor-sziget hasznosítása 1945 után.
 |
| Czuczor-sziget 1992. június 3. (fentrol.hu) |
Erdeiék eredetileg a Szigeti utca 21-23 szám alatt éltek (korabeli számozás szerint), itt kaptak öt holdat, miután a leshegyi tanyát a szovjet hadsereg lerombolta. Az ötvenes években a Czuczor-sziget 11 hektárja már a Rózsa Ferenc TSZ tulajdonban van. 1971-1979 között zajlik a parcellázás, létrejön a parti üdülőterület, az új lakók érdekében 1979-1986 között kikotorják a mellékágban felnövekedett nádast, de maga a Czuczor-szigetnek ekkor még zártkert a jogállása. A Czuczor-sziget és a környező úszólápok 1985-ban kaptak védettséget, jelenleg Natura 2000-es terület. A védettség elnyerése után alig pár évvel keresztülvezették rajta az M0-s körgyűrű déli szakaszát, széles sávban kiirtva a nádast. A telkek kisajátítása már 1986-ban elkezdődött, de nem csak a sziget északi részén lakóknak kellett költözniük, hanem a védett nádasokban élő védett halfajoknak is, az itteni lápi pócokat délebbi úszólápokba telepítették át.
A természetvédelem kapcsán fontos kitérni a rím első tagjára is. Merkl Ottó 2008. február 27-én a Czuczor-szigeten írta le Magyarországon először az áttelelő, Kelet-Ázsiában őshonos harlekinkatica (Harmonia axyridis) előfordulását. Ugyan már az előző évben is csapdázták az invazív faj példányait a Kőszárhegyen, Fejér megyében, de a szakemberek ekkor még nem ismerték fel az új fajt. A czuczor-szigeti hím példány pontos megtalálási helye is ismert (47.369348 19.087627 - 47°22'09.7"N 19°05'15.5"E), egy elhalt nyárfa kérge alatt pihent néhány kétpettyes és rózsás katica társaságában. Mivel a harlekinkatica szaporább, nagyobb méretű, ellenállóbb és agresszívabb, az őshonos katicafajok komoly hátránnyal indulnak velük szemben, tekintve, hogy a harlekinkaticák előszeretettel fogyasztják más katicák lárváit.
Mostanában azonban a rovarzümmögést alapjában nyomja el az M0 körgyűrűről áradó állandó zaj, amely a nyaralók ritkulásával párhuzamosan erősödik, ahogy délről északra haladunk a szigeten.
Ajánlott és felhasznált irodalom:
- Nagy Lajos Zoltán: A Csepel-sziget és a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág történeti földrajza. 2015.
- Hajdú Mihály: A Csepel-sziget helynevei. 1982. Akadémiai
- RÁSONYI, L.: Les noms toponymiques comans du Kiskunság. ACTA LINGUISTICA TOM. 7. A MTA NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEI, 1957/ 1-2. sz.
- Magyar Hírlap, 1983. Október 26./ 253. szám
- https://provertes.hu/vedett_teruletek_pdf/pest_megye/adatlap_5706.pdf
- Élet és Tudomány, 2018. július-december (73. évfolyam, 27-52. szám)2018-12-07 / 49. szám
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése