2017. október 26., csütörtök

Ősz a Helembai-hegységben


Magyar túrázók számára viszonylag ismeretlen a Börzsöny Szlovákiába szakadt kisöccse, a Kovácspataki-hegység, más néven Helembai-hegység, vagy szlovákul Burda. Nehéz megközelíteni, turistatérkép is csak szlovák kiadású van róla, ráadásul nem is túl magas 395 méteres csúcsával. Ellenben olyan csodálatos kilátás nyílik róla a Dunakanyar északi kapujára, hogy rendszeresen is érdemes felkeresni! 

A Helembai-sziget és a Hideglelős-kereszt nyugati irányból.
 
Négy magyarok által lakott település határolja; nyugaton Garamkövesd, északon Bajta és Leléd, keleten Helemba. Délről a Duna, keletről pedig érinti az Ipoly. Területe körülbelül 20 négyzetkilométer. Leglátványosabb része a Dunára meredeken leszakadó, a Börzsönyhöz hasonló vulkanikus kőzetből felépülő hegyoldal. Innen nyílik a legszebb kilátás a Dunakanyarra, ezért a Kovácspataki tanösvény (piros jelzés) itt halad Garamkövesd és  Kovácspatak telep között. A hegységben van még egy kék turistajelzés is, ez a hegy belsejébe vezeti a túrázókat és Helemba településen ér véget. 

Amennyiben a piroson megyünk végig, a folyó mindvégig útitársunk lesz a hegy lábánál. Mivel a turistaút egészen a sziklaperemen halad, ahol kisebb szárazságtűrő tölgyek és sziklagyep él meg csak remek kilátás nyílik Esztergomra, valamint a Visegrádi-hegység északi hegyeire. A távolban felbukkan a Gerecse hegyvonulata is. Egészen elképesztő mélység tárul fel alattunk, ahol makettként robog a Szobról Pozsony felé tartó gyorsvonat és mellette a még apróbb autók. 

Esztergomnál a Duna egy gyönyörű S kanyart ír le, a Táti-szigetektől kezdve a Zebegényi-szigetig tartó harminc kilométeres szakaszt teljesen be lehet látni. Itt található a Prímás-sziget, a Garam-torok szigetei, a Szent Mária-, Helembai- és a Törpe-sziget, sőt vízállástól függően az Ipoly-torkolat két zátonya is. Mivel a Duna déli irányban látható, a Nap kétszeresen is a szemünkbe tűz. Mintha egy kilátótoronyból tekintenénk a tájra, a Nána melletti Kék-hegytől (250m) majdnem teljes panorámával egészen a Börzsöny legmagasabb csúcsáig. 

A Helembai-hegységben nehéz körtúrát megtenni, ezért jó, ha úgy kalkulálunk, hogy a kirándulás kezdő- és végpontjánál is legyen valami tömegközlekedés. Talán a legegyszerűbb Esztergomból átgyalogolni Szobra, esetleg fordítva. Helemba alatt a Duna partja szakadásos és alámosott. A folyami hordalék folyamatosan omlik a folyóba, magával sodorva fákat, bokrokat. Ebből az anyagból építkeznek az Ipoly-torok zátonyai. Itt már eltávolodik a parttól a Helembai-hegység és az őszi színekbe öltözött galériaerdő követi a Dunát egészen az Ipoly torkolatáig. 

Azután átkelünk a valószínűtlenül keskeny Ipoly vasúti hídján és lassan visszaérkezünk a civilizációba... 

Kilátás Esztergomra Garamkövesd felől
  
A Garam-torok legnagyobb szigete, a Garamkövesdi-sziget nyugati része

A Garam-torok kisebb szigetei, háttérben a Gerecse nyúlványai

Esztergom-Szamárhegy elárasztott sarkantyúja

A Vaskapu-hegy panorámája

Lábainknál 200 méteres sziklafal

Pillantás Esztergomra - immár északkelet felől

Börzsöny+Naszály+Visegrádi-hegység+Dunakanyar

A Hideglelős-kereszt a partról fényképezve

A Helembai-hegység és a Duna

A Szamár-hegy alatt elvégződő Helembai-sziget keleti csúcsa

Búcsúpillantás a Helembai-hegységre az Ipoly-torkolattól


2017. október 16., hétfő

A fejtetőre állított Párkányi-sziget


Magyarországon egyetlen helyen folyik észak felé a Duna és ezen az egyetlen szakaszon egyetlen sziget található teljes terjedelmében. De ez a sziget nem hazánkban található és a nevével is alapvető problémák vannak: a Névtelen-szigetek népes családjához tartozik. 

Hiába meresztjük a szemünket, a főágon dél felől nem látszik a sziget

Mivel szeretnénk az írásban másként is hivatkozni rá, mint "a sziget", ezért most az elején önkényesen elnevezzük Párkányi-szigetnek, hiszen Párkány közigazgatási határán belül található. Hívhatnánk Stúrovói-szigetnek is, elvégre ez a felszínforma még nem létezett akkor, amikor Párkány utoljára viselhette hivatalosan a magyar nevét. Kicsit furcsa erről a szigetről írni, hiszen itt minden fordítva van, délen van a sziget felső része és északon az alsó, bal oldalon van a balpart és jobb oldalon a jobb part. 

A Párkányi-sziget mellékágának felső, azaz déli szakasza

Megközelítése viszonylag egyszerű, a települést északi irányban elhagyva egészen a szennyvíztelepig kell gyalogolni, majd ott befordulni a jobbkézre eső ártéri erdőbe. Amennyiben dél felől, a parton gyalogolva érkeznénk könnyedén elkerülhetnénk a déli betorkollást, ugyanis az a szakasz mára a felismerhetetlenségig feliszapolódott és benőtte az ártéri erdő. 2017. október 11-én szerdán egy kisebb árhullám tetőzésekor sikerült bejárni a szigetet, Esztergomban mért 220 centiméteres vízállásnál. Ilyen vízállásnál nehezen járható a part, több helyen a fák közé is benyúlik a folyó, sőt a Párkányi-sziget mellékágban is viszonylag mély vízzel lehetett találkozni.

A mellékágat tápláló, tisztított szennyvíz befolyó

A mellékág vize nem csupán az északi, alsó betorkollásból származik, amelyet a Duna duzzaszt vissza, hanem a partról is. Jobban mondva a szennyvíztisztítóból. Szaga szerencsére nincs és még a vizes élőhelyet is biztosítja szárazabb időben ezen a rövid szakaszon. Nagyobb problémát jelent a lebegő uszadék lerakódása a Párkányi-szigeten. Gyakorlatilag az egész sziget felszínét műanyag hulladék, pillepalackok, üvegek, kozmetikai szerek hulladéka borítja. Köztük hever néhány nagyobb partra vetett bálna is, például hűtőszekrény. A felhalmozódott uszadékfa is hatalmas mennyiségben reked meg a sűrűn álló fiatal fűzfák között. Ha ezt a szemetet sikerülne egyszerre eltakarítani a következő árvíz után újabb mennyiséget sodorna partra a part felé tartó áramlás.
Gyep(pillepalack)szint a Párkányi-szigeten

A Párkányi-sziget viszonylag fiatal képződmény, a fentrol.hu légifotóin még zátony látható a helyén. Ez magyarázza a sűrűn nőtt, fiatal ártéri erdőt, ahol már megkezdődött az egyes fák pusztulása. Ennek révén a többi fának több hely jut majd, de addig is szépen gyarapodik ez úton is az uszadékfa mennyisége a sziget felszínén. Jelenleg a sziget 440 méter hosszú, legnagyobb szélessége 90 méter, területe kb. 2,5 hektár. 

Mintha egy mangrove erdőben gázolnánk

A fák észak felé fokozatosan fiatalodnak és sűrűsödnek. Gyakorlatilag már csak fűzeket találni itt. 220 centiméternél már csak gumicsizmában lehet köztük közlekedni és a fokozatosan mélyülő, vaddisznó nyomokkal tarkított szigetcsúcson nem lehet már kiérni a Párkányi-sziget alsó csúcsához. 

Két öreg fűzfa közül a nagyobbik

Mivel itt a mellékágon nem lehet átjutni, vissza kell térni a szennyvízbefolyóhoz, ahol a mellékág ekkora vízállásnál véget ét. A parton már könnyebb a járás; óriási fűzfák lehullott leveleit rugdosva sétálhatunk tovább a Garam torkolata felé, ahol még több dunai szigetet rejt az ártér. 

2017. október 13., péntek

Az év dunai szigete - 2017

A Dunai Szigetek blog immár ötödször hirdeti meg az Év Dunai Szigete szavazást. Október 13-tól December 31-ig tart majd a szavazás a három jelöltre.


A versenynek fő célja az, hogy jobban megismerhessük A Duna-völgy eldugott, de annál érdekesebb szegleteit. Sokan ugyanis előbb jártak a Seychelle-szigeteken, mint például az alábbiak valamelyikén. Ez már az ötödik szavazás, úgy tűnik sikerült hagyományt teremteni és a többi "Az Év ...-ja" szavazás mellett ennek a kezdeményezésnek is lassan híre megy Magyarországon és a környező országokban.

Eddigi nyerteseink:

2013-ban a váci Kompkötő-sziget
2014-ben az esztergomi Helemba-sziget
2015-ben a kismarosi Kismarosi-sziget
2016-ban a dunaújvárosi Szalki-sziget

Idén ismét két szigetet választottak ki a blog olvasói a selejtező során. A blog által választott Babakáj-szikla révén Dávid és Góliát párviadal  várható a Csallóközzel. ABC sorrendben mutatjuk be a jelölteket, kezdve azzal a szigettel, amelyről mi gondoltuk azt, hogy mindenképpen itt a helye a szavazáson:


Babakáj-szikla, Al-Duna

Nem csupán a három jelölt között a legkisebb a Babakáj-szikla, de valamennyi dunai sziget közül is az. Az Al-Duna bejáratánál, Lászlóvára település mellett található, szemben Galambóc várával. Kevés olyan hely van még egy a Duna mentén, amely ennyire megragadná az emberi képzeletet. A helybéliek, a hajósok, akik csak egyszer erre hajóztak, az átvonuló seregek és népek mind hozzáköltöttek valamit a Dunából ujjként kimeredő sziklához. A legendák nagy része elveszett a történelem során, de szerencsére maradt néhány, amely a mai napig velünk él. A nevezés apropóját egy idén végzett pontosításunk jelenti, melynek révén korrigáltuk a wikipédia Babakáj-sziklára vonatkozó téves magasságadatait.



Csallóköz, Szlovákia

Aranykertként is ismert a Duna legnagyobb szigete (egyben Európa legnagyobb folyami szigete) az 1886 négyzetkilométeres Csallóköz. Ugyan Szlovákiában van jelenleg, de nyugati csücskét leszámítva ma is magyar lakosság él rajta. Tipikusan alföldi táj, aprófalvas térség hiszen kb. 150 település található rajta. Legnagyobb városa Komárom. A jelölés apropója lehet egy Szlovákiával körvonalazódó határon átnyúló természetvédelmi kezdeményezés; a Szigetköz-Csallóköz Nemzeti Park. 



Prímás-sziget, Esztergom

Fényképen nagyon nehéz megragadni az esztergomi Prímás-sziget lényegét. Egyik csücske, amelyik közvetlenül a vár tövében végződik el városias képet mutat hidakkal, rendezett parkokkal és félkész betonépítményekkel, míg a Tát felé elvégződő nyúlvány már külterület, ártéri ősrengetegbe megy át. Erről a  2,7 km hosszú szigetről indul a Párkányba átívelő Mária Valéria híd. Eredetileg két részből állt, nevét az esztergomi érseki címről kapta. Az árvizek rendszeresen elöntik, idén megemlékeztünk erről az 1965-ös árvíz kapcsán.  





A szavazás 2017. december 31-én éjfélkor zárul. Eredményhirdetés a 2017-es évzáró bejegyzésben!

2017. október 4., szerda

Bolhavár romjain


Váccal szemközt található hazánk legnyomorúságosabb Duna szakasza. Északról délre haladva itt van a révhez vezető úttal halálra ítélt Révész-sziget, a lyukas tetejű, kihasználatlan Makovecz-gomba, a magyar Duna egyik leghíresebb csárdájának, a Pokol-csárdának romján felhúzott, gusztustalan torzó, egy teljesen felesleges gigantikus hajókikötő, egy erdővel benőtt ifjúsági tábor a középkori Vácréve falu helyén és a partszakasz déli lezárásaképpen a Bolhavár romja. 


A siralmas-part nevezetességei közül ezidáig nem foglalkoztunk még a Bolhavár nevű, római-kori erőddel, pedig már sokszor tervben volt. A helyszínre tett első kirándulás során — vagy 10 éve — egy helybéli viskó lakója váltig állította, hogy bár már negyven éve ott lakik, még sosem hallott arról, hogy a Hétkápolnával szemben egy római rom állna. Már sosem derül ki, hogy tényleg nem tudta, vagy csak nem akarta, hogy jöttment kincskeresők feltúrják a "nyaralójától" nem messze álló romokat. 

Utóbbi esetben megbocsátható dologról van szó, a Dunai Szigetek blog is sokszor hallgat inkább bizonyos értékes és védelemre szoruló helyekről...

Ebben az esetben azonban nincsen miről hallgatni; a lelőhely olyan rossz állapotban van, amelyen már csak a csoda segíthetne... talán még a magyarországi Dunai Limes világörökségi cím elnyerése sem mentheti meg a pusztulástól a tahitótfalusi Bolhavárat. 

Bolhavár alaprajza, a feltárt rész sávozással

A római határvédelem legegyszerűbb épületeinek általános elnevezése a bolhavár, avagy leányvár. Ezek általában egyszerű őrtornyok, vagy valamivel nagyobb kikötőerődök voltak végig a Duna mentén. A digitálisan rekonstruált lepencei burgust már nem kell bemutatni olvasóinknak, ha mégis akkor itt érdemes kezdeni ezt a bejegyzést.

1826-ból származik Bolhavár első ismert ábrázolása. A Duna-mappáció térképészei ez év nyarán mérték fel a Vác alatti és feletti Duna-szakaszt. Leírásuk szerint az erőd ármentes térszínen épült:

"A jobb Duna partja ezen a Táblán általjába magas, tsak a nagyobb ár viztöl fel érthetö, a Bolha vár korül pedig a leg nagyobb viz állásnál is magassabb, de mindjárt utánna lapossabb a föld, melly a közel lévő partig el ontödik."

Bolhavár, 1826.

Mint oly sok párját a Dunakanyarban, ezt a szentendrei-szigeti erődöcskét is jellemezhetjük úgy, mint az ókori világvégét, ahol a laposföld-hívők lelépnek a semmibe. Már Ulcisia Castra, Cirpi, vagy éppen Pone Navata katonái is így érezhették magukat a IV. század végén V. század elején, hát még azok a katonák, a Szentendrei-szigetek senki földjén állomásoztak. 

Élet sarjad a törmeléken

Kevesebb mint egy évszázad történelme található itt a dunaparti bozót alatt. Mócsy András szerint valamikor a III. évszázad vége IV. évszázad közepe közötti időszakban épülhetett a dunai átkelés biztosítására. Soproni Sándor II. Constantius császár uralkodása (317-361) idejére teszi az erőd felépülését egy Valentinianus császár korabeli átépítéssel, amely ismerve a korszak katonai helyzetét jelenthette a romos épület rendbehozatalát is. Erről tanúskodnak az itt talált bélyeges téglák és tetőcserepek, amelyről a Vasárnapi újság 1891. évi 38. száma így tudósít: 
"A várossal szemben állt római révtorony (specula) alapjának LÜPICINI. TRB. (Lupicini tribus) feliratos téglái, és a város sokszori elpusztulását mutató törmelék-rétegek legfenekéről előkerülő római fémek és emlékkövek sejtetik, hogy város állt ott már a rómaiak idejében is."
Lupicinus tribunus valamikor a 360-as 370-es évek fordulóján pecsételtette az örökkévalóságba nevét. Nem véletlen a váciak érdeklődése a romok iránt, környékbeli analógiák nyomán arra lehet következtetni, hogy a Bolhavárnak lehetett szemben, a barbár parton egy párja. Ha létezett, akkor feltehetően a Hétkápolna forrásához legközelebb álló magaslaton, a 116 méter magas Akasztófa-dombon lehetne keresni. Persze lehet, hogy azóta elbányászták a derecskei agyagbányában, vagy ráépítették a Hétkápolna templomát. 

Bélyeges téglák a Bolhavárból

A felszínen látható maradványokból lehetetlen rekonstruálni az erőd alaprajzát. Ha a Duna nem bontotta volna meg a partot egyáltalán semmi nem utalna létezésére. A medermélyülés és a hajók által kellett hullámzás azonban megbontotta az erődöt magában rejtő 105 méter magas dombocskát, amit a tetejébe állított tábláról lehet felismerni. A négyzet alaprajzú központi torony keleti fala már egyáltalán nincsen meg. Mindössze a két oldalsó torony felé futó szárnyfalat és a torony két belső pillérét sikerült régészeknek feltárni. Ezek is jelentős méretűek, bár egy valódi várhoz képest tényleg bolhaméretűek. A központi torony É-D-i távolsága 19,4 méter, a belső két pillér alaprajza 1,8x1,8 méter. A két szárnyfal 12-15 méter hosszú, két végéről vagy a folyó mosta el a tornyokat, vagy a helybéliek bányászták el.  

Bolhavár pergő falai

Friss bányagödröket pedig ma is találni a rom területén. A megmaradt falak folytonos bolygatása, a Duna oldalazó eróziója egyszerre ítéli lassú pusztulásra Tahitótfalu Bolhavárát. Pedig törött téglákon, habarcson és köveken kívül nem sok mást lelhet itt egy "amatőr régész". Ilyen tégladarabokért kár gödröket ásni, lehet találni kisvíz idején a parton is szép számmal. 

Szétfagyott tegula darabka a mederben

Nem sokat tudunk hozzátenni a kisoroszi Hosszúréten található római erődről szóló cikkünk végszavához: csak reménykedni tudunk benne, hogy a magyarországi római koros régészet még azelőtt jelentős tőkeinjekciót kap, hogy ezek a lelőhelyek végképp eltűnnének. 


Ajánlott és felhasznált irodalom:

2017. október 1., vasárnap

Az "Év dunai szigete" szavazás selejtezője 2017


Elérkezett a Dunai Szigetek blog talán legjobban várt eseménye; az ötödik év dunai szigete szavazás. Immár hagyomány, hogy két döntőst az olvasóink egy selejtezőn választanak ki a bárki által nevezhető dunai szigetek közül. Első alkalommal, 2013-ban még nem tartottunk selejtezőt, az új rendszer 2014-ben indult. 2014-ben 10 szigetet neveztek olvasóink, 2015-ben 14-et, legutóbb, 2016-ban 17-et. Ez utóbbi számot sikerült idén még eggyel meghaladni, így idén 18 szigetes listából lehet kiválasztani a két nyertest a selejtező szavazásának tizenkét napja alatt. 


Legelőször nem tartottunk selejtezőt, egyből a három szigetre lehetett szavazni. 2014-ben, amikor az első olvasói nevezés és selejtező zajlott összesen még csak 436 szavazat érkezett, ezzel szemben 2015-ben már rekordmennyiségű szavazat érkezett 1716, 2016-ban ez csökkent 328-ra. Remélem sikerül ezt meghaladni és így nagyobb hátszéllel juthat be a döntőbe a 2 legjobb, amely szigetek mellé a döntőben majd jön egy harmadik; a Dunai Szigetek blog jelöltje. A szavazás 2017. október 12-én éjfélkor zárul és másnap estétől következik a döntő, mely 2017. december 31-én fejeződik be.

A választék a Csallóköztől a Vaskapuig terjed, azaz a Duna teljes középső szakaszát lefedi. Részletes beszámolókért érdemes felkeresni a jobb oldalon található címkefelhőt, három híján az összes szigetről írtunk már valamit. Íme a választék ABC sorrendben:


customer survey
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...