Áhítatos helyek fényképésze - interjú Martin Kápostáš fotóssal

slovenčina

Régebben sokat törtem a fejem, hogyan lehet megkülönböztetni fényképről a naplementét a napfelkeltétől. Ismeretlen tájon ez szinte lehetetlen. Szerencsére ezeken az ismert, áhítatos helyeken, mint Esztergom, Hideglelőskereszt, Visegrád, Dömös, a Pilis, vagy a Helembai-hegység (Burda) ez egyáltalán nem nehéz feladat. Aki ismeri a Dunakanyart úgy még egészen biztos nem látta, ahogy ez a táj a párkányi Martin Kápostáš fényképein megelevenedik. Interjút kértünk és kaptunk, hogy bemutathassuk a folyót a fotós szemszögéből. Végül még az is kiderül, hogy naplemente, vagy napfelkelte van a képeken. :)

Dunai Szigetek: A honlapodon látható képek alapján azt gondolná az ember, hogy valahol Párkány környékén élsz. Vagy esetleg más oka van ennek, hogy sokat jársz erre a környékre fotózni?

Martin Kápostáš: Nincs más. :) Itt élek gyerekkorom óta.

D. Sz.: Hány éve fényképezel? Hogyan kezdődött?

M. K.: 1997-ben vettem az első fényképezőgépem. Édesapám és a bátyám mentek el érte. Én 40 fokos lázban feküdtem otthon. Egy Praktica, ami a mai napig szuperál - elem nélkül :).

D. Sz.: Képeid alapján alaposan ismered a Dunakanyar minden zegét-zugát. Hogyan választod ki a fényképeid témáját?

M. K.: Sokat bringázok a haverokkal a környéken, és így sok szép helyet találok. Így “kinézem” a helyet és visszatérek lefotózni.

D. Sz.: Melyek a kedvenc helyeid a Duna mentén?

M. K.: Nagyon sok van Párkánytól-Visegrádig. Kovács-patak /Burda/, Zebegény, Dömös … sorolhatnám… :)

D. Sz.: Mit jelent számodra a Duna?

M. K.: A Duna? Nagy haverok vagyunk :) 3x átúsztam, Egyszer oda-vissza és másodszor már csak oda … vissza már határőrség hozott… voltam vagy 15 éves.

D. Sz.: Milyen a tökéletes fotó számodra?

M. K.: Az, amelyik több év után is megfog, megmozgat.

D. Sz.: Fotópályázatokon szoktál indulni? Milyen sikereket értél el ezidáig a képeiddel?

M. K.: Igen szoktam. A magyar National Geographic pár képemet közzétette. Egyik fotóm lett a hónap asztrofotója. Az amerikai Popular Photography újságban elnyertem az első helyet egy portréval…

D. Sz.: Mi a célod a fényképezéssel?

M. K.: Konkrét célom nincs. Leginkább menni és fotózni és ha összegyűlik egy kiállításra való, akkor kiállítani. :)

D. Sz.: Számodra a fotózás munka vagy hobbi?

M. K.: Grafikusként dolgozom Párkányban. A fotózásra sok időt szánok, bújom a térképeket új helyeket keresve, figyelem a nap állását bizonyos helyeken, hogy minél jobb fényviszonyokban visszamehessek a helyre… Nem tudom nem szánok-e több energiát a fotózásra, mint a munkámra. :) A munkahelyemen nagyon toleránsak - ezért nagy köszönet :), volt, hogy később mentem be, mert hát ködös volt a Duna vagy pont inverzió volt és mentem a Bazilikát fotózni a Vaskapuról …

D. Sz.: Volt olyan képed, amiért nagyon meg kellett dolgozni (korán kelni, kilométereket túrázni stb.)?

M. K.: Most az utolsó fotóm a Szpartakusz ösvényről, ahogy néztem a térképet, akkor az minimum egy óra volt az autótól. Persze a legjobb fények reggel vagy este vannak … Szeretek aludni, maradt a naplemente. Sötétedés után elkezd élni az erdő, mindenhol valami moccan, surran és még egy óra van az autóhoz a sötét erdőbe … hát megcsináltuk 45 perc alatt :)

D. Sz.: Mennyien ismerik a munkásságodat? Hány látogatója van átlagosan a honlapodnak?

M. K.: Fotóim töbségét az Facebookra teszem fel. Ott látom a reakciókat is. És háttérben lassan töltöm fel a weboldalra is.

Honlap: http://www.kapostas.com/

Design és a Duna

Máig nem tudom mi köze van a Dunai Szigeteknek a design-hoz, egy biztos Korb Hajnalka ebben a különleges témában keresett meg egy interjú ötletével, mely az ő beadandó dolgozatának gerincét képezte. Mivel a design-ról nem sok szó esik benne, annál több a blog kulisszatitkairól, ezért én vágás nélkül némiképpen frissítve az adatokat közzétenném. Íme:

Korb Hajnalka: Miért választottad a blog formát?

Szávoszt-Vass Dániel: Mert ez ingyen van és borzasztó egyszerű kezelni.

KH: Mióta írod?

SzVD: Öt és fél éve kezdődött, egy szép augusztus 6-i napon. Aztán született egy kisebb testvére is, 'külföldiül', a Donauinseln, 2012 októberétől.

KH: Külföldi testvér? Ez mit jelent? Milyen kapcsolata van az eredetivel, és kik fordítanak?

SzVD: A legérdekesebb történetek kerülnek át ide, ami nem specifikusan magyar. Ha időm van rá, lefordítok egyet-kettőt angolra, de korántsem annyit, mint kellene. Ebben sokan segítenek, barátok, akik ingyen elvállalták, mert érdekli őket a téma, és szeretik a blogot. Van olasz, német, szlovák és angol fordító is, akikre így persze nem merek túl sok cikket tukmálni, mondjuk negyedévente egyet-kettőt. Így nem terhelem túl őket, és mindenki számára élmény maradhat a közös munka.

KH: Mivel jár pontosan a dolog a számodra? Mi az, ami a te feladatod a Dunai Szigeteken?

SzVD: Írással és szervezéssel. Az írásba beletartozik a fényképezés, térképszerkesztés, terepbejárás, szakirodalom olvasása és mindaz, ami ahhoz kell, hogy egy bejegyzés megszülethessen. A szervezés rész a marketinget takarja, a bejegyzések minél szélesebb körben történő terjesztését, levelezést, az immár 1900 tagot számláló facebook oldal adminisztrálását. Talán ide tartozik még a blogos kirándulások megszervezése is, de ezekből általában bejegyzés lesz, szóval ezt az írás részhez is számíthatjuk.

KH: Minden bejegyzést te írsz meg?

SzVD: Főleg én. Eddig kereken 400 bejegyzés készült el, ebből 393-at írtam nagyjából. Néhányat ismerősök, Duna mellett lakó emberek, akik jobban értenek nálam egy adott területhez. Ez a mostani interjú például a te neved alatt fog futni. :)

KH: Milyen gyakran frissül a blog?

SzVD: Most, hogy fut a Pangea is, hetente egy bejegyzés készül el, de a rekord 10 volt egy hónapban.

KH: Milyen típusú bejegyzések kerülnek fel?

SzVD: Első sorban olyanok, amihez kell saját munka, terepbejárás, utánajárás. Nagyon nem szeretem másoknál sem, ha másolnak, akár érdekes híreket, akár cuki képeket. Szóval mindig kell egy addig sehol sem publikált tartalomnak lennie. A képek és ábrák is fontosak természetesen, nagy részük saját munka itt is. Vannak külföldi nyelvekre fordított cikkek is.

KH: Van valamilyen csatorna, amin keresztül pluszban kommunikálod a blog frissítéseit?

SzVD: Csak a facebook oldalunk. Viszont rengeteg lelkes embert sikerült megismerni ezen a plusz felületen. Megéri a belefektetett energiát.

KH: Nagyjából hányan olvassák a blogot, milyen helyekről?

SzVD: Minden látogatottsági adat nyilvános, a blogon elérhető. Szerintem érdekes kimutatás, és jellegénél fogva nem idegen a blogtól, ezért érdemesnek láttam megosztani. Átlag 180 egyéni látogató érkezik naponta Magyarországról, vagy olyan országból, ahová magyarok költöztek. A rekord 2011 októberében volt, amikor Dávid az Urbanista blogtól kitette az indexre a Margit-szigetről szóló cikket. Azt 7600-an látták egy nap alatt.

A 2013-as árvíz szintén látogatottsági rekordot hozott, ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy az olvasóink révén, az általuk beküldött leírásokkal, hírekkel, képekkel olyan dolgokról is tudósítottunk, amiről a média fő sodra nem is tudott. Egészen elképesztő mennyiségű levél érkezett akkoriban.

KH: Ha jól gondolom, nem otthonról figyelted te sem, ahogyan emelkedik a vízszint. Sokan jártak a csodájára a katasztrófának, ti viszont aktívan védekeztetek Gödön. Van valamilyen kedves emléked azokból a napokból?

SzVD: A két legaranyosabb sztori a tavalyi árvíz idején a példátlan összefogáshoz kapcsolódik, ami jól érzékelteti a védekezés hangulatát. Gödön gyerekek hoztak nekünk biciklivel ennivalót a töltésre. Lekiabált nekünk egy kissrác, hogy hozott zsíros kenyeret, de nem nagyon mozdult senki a munka mellől. Amikor hozzátette, hogy van rá pirosarany is, már megenyhültek az emberek és hamarosan elfogyott az összes. Másik ilyen az volt, amikor egy öreg néni jött le és ránk kiabált, hogy ne dobáljuk szanaszét a műanyag poharakat. Dermedt csend lett, majd folytatta –mert otthon neki már alig van, és délután is hozna teát.

KH: Szervezel tudatosan más akciókat, ami meg is mozdítja az olvasókat?

SzVD: Eddig két fotópályázat volt, mely komoly tömegeket mozgatott meg. Mindkettő egy mellék-projekt révén valósulhatott meg. Szarvas Andrásnak néztem át pár Dunás térképét, így kaptam pár tiszteletpéldányt, amit így tovább lehetett passzolni. Volt bejegyzés író pályázat is, mert összejött egy ráadás Földgömb előfizetésem, amit így sikerült elpasszolni. Szoktunk kirándulni is, voltunk a Megyeri híd tetején, Ráckevén a hajómalomban, Neszmélyben a hajóskanzenben, Ácson pedig aranyat mostunk. A csoportos terepbejárásnál azonban jobban szeretem azt, amikor egyedül megyek. Ilyenkor lehet nyakig cuppogni a sárban anélkül, hogy bárki a kiszakadt ruhája miatt panaszkodna. Két éve szervezzük az év dunai szigete szavazást. Tavaly nagyon kevesen, 263-an szavaztak, idén sokkal többen 3524-en, ami hihetetlen számomra is. Ennek utórezgéseihez kapcsolódóan jelent meg már cikk a Gödi Körképben és hívtak interjúra a Lánchíd Rádióba.

KH: Értek már megkeresések a blog kapcsán, vagy annak köszönhetően?

SzVD: Hívtak Bécsbe, Esztergomba konferenciára, rádióműsorokba négyszer, egyszer kijött az RTL klub is interjút készíteni a nyári uborkaszezonban. Ja igen, és még a Sziget Fesztivál TV-ben is megjelentem. Itt az alattunk elterülő szigetről faggattak. Sokszor kértek el már cikket, és sokszor kértek, hogy írjak újságcikkeket is, pl. a Földgömb vagy az Élet és Tudomány, ami felettébb megtisztelő. Megkeresések folyamatosan érkeznek, hogy ebben-abban segítsek. Általában szoktam is. Cserébe például ma is kaptam két könyvet, de pénzt még sosem kerestem a bloggal. Nem is szeretnék. Nem azért csinálom.

KH: Én úgy gondolom, és úgy látom, hogy a blog fontos társadalmi szerepeket vállal fel. Erről mit gondolsz, mi neked a legfontosabb a dologban?

SzVD: Fő társadalmi szerep talán az, hogy minél kevesebb ostoba és nemtörődöm ember éljen az országban. Már kaptam olyan visszajelzést, hogy ez a hadjárat sikeres. :) Legutóbb az Ercsi kápolnát szerettük volna rendbe szedni, de "sajnos" a közmunkások megelőztek bennünket. Már jó ideje jártam érdeklődni a környékre, de nyár végéig még semmi nem történt az ügyben. Mire kiértünk a teljes felszereléssel és szerszám-arzenállal, a lehetőségekhez képest példás rendben találtuk a kápolna romjait. Részt szoktunk venni a folyóparti szemétszedő akciókban, és ingyenreklámot is biztosítunk ezeknek az eseményeknek.

Talán még az is fontos, hogy ismerjük meg kis hazánk természeti értékeit, és ha lehet, vigyázzunk rájuk. Ne szemeteljünk, ne rongáljunk, és ha valami rosszat látunk, ne csak panaszkodjunk, hanem tegyünk ellene. És ami a Dunai Szigetek bloggal kapcsolatban a legjobb érzés; ha valamibe sok munkát fektetünk, az meghálálja magát és sokszorosan megtérül.

KH: Mit gondolsz a blog jövőjéről? Tervezed-e a folytatást, s ha igen, miképpen?

SzVD: Szeretném, ha új szerzők is jönnének a bloghoz. Jelenleg ezen dolgozom, mert magánéleti okok miatt a jövőben valószínűleg már nem lesz ennyi időm írni.

Névtelen szigetek

 - interjú Mikesy Gáborral, 
a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) vezető főtanácsosával

  

A doktori dolgozatomban feldolgozandó terület északi részén találkoztam egy érdekes problémával, ugyanis Nagymaros határában számtalan olyan sziget található, melynek (még) nem adtak nevet. Ezek kifejezetten fiatal természeti képződmények, valamikor az '50-es, '60-as években keletkezhettek. Mivel névtelenül meglehetősen nehéz rájuk hivatkozni egy tudományos munkában, így felmerült bennem a kérdés, kinek a dolga ezeknek nevet adni. Mivel információt a legjobb közvetlenül a döntéshozóktól beszerezni, megkerestem Mikesy Gábort, aki állandó meghívottként részt vesz a a Földrajzinév-bizottság munkájában. Talán ő tud ezzel kapcsolatban felvilágosítást nyújtani. Így készült el a blog történetében az első interjú.

Dunai Szigetek (D. Sz.): Tulajdonképpen mi is az a Földrajzinév-bizottság?

Mikesy Gábor (M. G.): A Földrajzinév-bizottság (FNB) egy kormányrendelet alapján működő tárcaközi testület, amely a Vidékfejlesztési Minisztérium keretén belül működik. Sok félreértés volt már a működésével kapcsolatban, ezért célszerű itt is leszögezni, hogy nem elnevező bizottságról van szó, hanem számos, hivatalos használatra szánt földrajzinév-típus esetében a jogszabály az előterjesztések véleményezését, ill. határozathozatali jogosultságot fogalmaz meg. Szóval maga a bizottság nem nevezget el, hanem a szintén a rendelet meghatározta úton eléje kerülő előterjesztésekkel foglalkozik.

Földrajzinév-bizottságok működtetése gyakorlatilag elvárás az ENSZ részéről, ui. számos probléma adódik abból, hogy a különböző országok, ill. nyelvek ugyanazt az objektumot más és másképp nevezik (csak egy példa: egységesítések nélkül gyakorlatilag lehetetlen nemzetközi menetrendet szerkeszteni), ill. a rendelkezésre álló térképi és szöveges források is igen eltérő névalakokat tartalmaznak. 

D. Sz.: Hogyan lesz valaki a Földrajzinév-bizottság tagja? Nyelvtan ötös érettségi kell-e hozzá? Hányan vesznek részt a napi munkában és egyáltalán hogyan kell elképzelni a bizottság működésének egy napját?

M. G.: A földrajzi nevekben leginkább érintett nyolc szakágazatot (pl. a térképészetet, vízügyet, környezetvédelmet, oktatást stb.) felügyelő miniszter és 5 tudományos intézmény jelöl tagot a bizottságba. Általában évente négyszer ülésezik, apparátusa nincs, a minisztérium két munkatársa - számos egyéb tevékenysége mellett - látja el az FNB elnöki és titkári funkcióit. A bizottság szorosan együttműködik a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, ahol egy fő a Földrajzinév-tár vezetésével van megbízva (ez lennék én.) 

A nyelvtan 5-öst már csak azért sem vizsgálja senki, mert a nyelvhelyességi és helyesírási kérdések specialistái is (az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága, ill. Nyelvtudományi Intézete képviseletében) helyet foglalnak a bizottságban. 

 
D. Sz.: Létezik egy olyan adatbázis, ahol az összes magyarországi földrajzi név szerepel?

M. G.: Ez nagyon szép lenne, de akkor is majdnem lehetetlen feladat, ha igen szűken - mondjuk 1:10000 méretarányú, térképi használatra szánt nevekre vonatkozóan definiálnánk az adatbázis célját. Ti. a névkincs folyamatos átalakulásban van, és ezt a folyamatot a földfelszín természetes és mesterséges változásai, ill. a földhasználatban bekövetkezett változások ugyanúgy befolyásolják, mint azoknak a szűkebb és tágabb közösségeknek a nyelvállapota, az ismeretei, igényei, szempontjai,  amelyek használják a földrajzi neveket. És akkor még nem is beszéltünk az egy közösségben meglévő változatokról, a történeti névanyagról, a nyelvjárási és kisebbségi nyelvű adatok és a köznyelvi formák különbözőségeiről.
Több térképészeti és nyelvészeti célú adatbázis létezik, melyek bizonyos területekre, vagy névtípusokra koncentrálnak. A Kárpát-medencére vonatkozóan csak a települési névtípusokra ismerek teljesnek mondható állományokat.

D. Sz.: Évente körülbelül hány új földrajzi név "keletkezik" és mi történik például azokkal a településnevekkel, ahol az utolsó ember is meghal? Létezik-e földrajzi név lemorzsolódás?

M. G.: Az új nevek zöme az épített környezet átalakulásával van összefüggésben: utca- és más közterületnevek, lakóparkok, hidak, állomások, megállóhelyek stb., valószínűleg több százas nagyságrendben. Az elnéptelenedő települések nevének sorsa többnyire az, hogy közigazgatásilag része lesz egy nagyobb helységnek, és egyelőre megmaradnak, mint településrészek nevei, teljes elnéptelenedés után is sokáig használják az épületeket valamilyen gazdasági célra, de tovább víve a nevet, és ha ezek is leomlanak vagy elbontják, akkor a terület neveként, dűlőnévként még huzamos ideig ismertek. Településnevek eltűnéséről csak száz éves távlatokban beszélhetünk. Egyéb névtípusokban gyakoribb a lemorzsolódás, pl. vizes helyek nevei könnyen eltűnhettek a lecsapolások, folyószabályozások következtében, vagy dűlők nevei a tagosítások, földosztások, a nagyüzemi struktúra kialakítása és egyéb gazdaság- és társadalomtörténeti folyamatok során. Mindazonáltal vannak olyan kisebb helynevek is, amelyek keményen dacolva a történelem sodrával, megmaradtak a korai időktől kezdve.

D. Sz.: Mit tehet az átlagember, ha felfedez egy új földrajzi formát, pl. szigetet, barlangot? Bemehet-e hozzátok azzal, hogy ennek és ennek szeretné hívni, mert ő "találta"?

M. G.: Persze az átlagember (vagy akár egy túraegylet, civil szervezet) szabadon úgy nevez egy földfelszíni alakulatot, ahogy akar, és ahogy megértik, akiknek szánja a közlendőjét. A kérdés nyilván arra vonatkozik, hogy ha szeretné a szélesebb közönséggel, pl. térképek által is megismertetni, elfogadtatni a nevet. Ennek hivatalos útja van.

D. Sz.: Hogyan zajlik ilyen esetben a hivatalos eljárás?

M. G.:  A legtöbb természetes objektum esetén két helyre fordulhat az ember (egyesület, szervezet stb.): vagy ahhoz az önkormányzathoz, amelyiknek a közigazgatási területén található az elnevezendő rész és az önkormányzat fordul a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, vagy fordítva, a Vidékfejlesztési Minisztérium értesíti az önkormányzatot a javaslatról, és így kerül a Földrajzinév-bizottság elé.

Az önkormányzatnak mint testületnek a jogosultsága, hogy földrajzi nevekről döntsön. Az előterjesztéseket megvitatják a képviselő-testületi üléseken, és az önkormányzati határozat részeként megnevezik a további intézkedés felelősét, aki legtöbbször a jegyző, de nincs akadálya, hogy más személy járjon el. Kisebb helységek esetében nem ritkán a polgármester az. 

A fentieket azzal egészítem ki, hogy természetesen írásos anyagokról van szó, de határozott formai követelményei nincsenek. Egyértelműen azonosítani kell a helyet (ábrázolással, helyrajzi számokkal vagy egyéb módon), és célszerű leírni az elnevezés indoklását, különösen ha nem közismert szó, dolog, esetleg személy szerepel az előterjesztett névben.

D. Sz.: Nézzünk egy rossz példát! Itt van ez a videó, ahol egy jóember elnevezett egy szigetet Szálasi-szigetnek. Átmehet-e ez a név a mindennapi használatba, és ha átmegy, milyen eszköz áll a FNB rendelkezésére ennek megakadályozására?

M. G.: Az FNB magától nem tehet semmit (pl. most már több éve virít az ordítóan  hibás "Corvin-negyed" név több megálló tábláján). Civil névhasználatra nincs és nem is lehet befolyása az FNB-nek. A normálisabb emberek erejétől remélhetjük, hogy az idézett név nem megy át általános használatba. Igen, az jó lenne, ha valaki kézbe venné az ügyet, és elneveztetné, ha a videó is egy nevetlen szigetről szól.

D. Sz.: Nézzünk egy másik példát Nagymaros környékéről, itt az elmúlt 60-70 évben egy új zátony és 3 új sziget emelkedett ki a Duna hullámaiból. Mikor kapnak ezek nevet? Addig is hogyan nevezzem őket mondjuk a doktori dolgozatomban?

M. G.: Annak hangsúlyos feltüntetését a dolgozatban feltétlenül javaslom, hogy saját, nem hivatalos névhasználatról van szó, de ezen kívül nincs korlát. Neveket és kódokat és ezek elegyét is használhatod. 

D. Sz.: A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Rákóczi híd elnevezése óta milyen érdekesebb esetekről döntöttetek? Melyik a leggyakoribb névadási/névváltoztatási eset (pl. dűlőnevek, településrészek vagy valami más)?

M. G.: Mennyiségében és fontosságában is kiemelkedő a határokon átívelő közlekedési kapcsolatokban érintett nevek ügye, ami többnyire határon túli települések (pl. Tótgyarmat vagy Szlovákgyarmat?), településrészek, állomások (Szatmárnémeti-Gőzfűrész) és néhány híd (Madách híd, Katalin híd) nevét jelenti. A településrészek komoly kihívást jelentenek, mert azokra ritkán van hiteles és egyértelmű magyar nyelvű forrás (pl. Scărişoara Nouă ~ Piskoltliget).
Sokszor fordulnak külterületi lakotthelyek nevével kapcsolatban is a bizottsághoz, mert ezekre újabban szüksége van a lakcímnyilvántartásnak (Őrhegy, Szűcsmajor, Erzsébetrét stb.)
Sok új vasútállomás kapott nevet (Móricerdő, Gönyű-Kikötő, Kispó stb.)
Dűlőnevek viszonylag ritkán kerülnek a bizottság elé. Néhány éve meg kellett erősíteni néhány boros címkén használt nevet EU-s oltalom végett (pl. az egri borvidéken Kántor-tag, Boldogságos, Szekszárd mellett Szarvas-hegy, Cegléden Fischer-tag), ami hirtelen eszembe jut.
Közterület nevekkel kapcsolatban olyan gyakran fordulnak a bizottsághoz, hogy ezek alapos előkészítéséhez az FNB ki is adott egy segédletet, bár természetesen nem kívánja az önkormányzatok hatáskörét csorbítani.

D. Sz.: Köszönöm a beszélgetést!

---xxx---

Bővebb információ a Földrajzinév-bizottság munkájáról, döntéseiről:

• http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek/foldrajzinev-bizottsag
• http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ldrajzin%C3%A9v-bizotts%C3%A1g