Változások kora a Kis Háros-szigeten

A kisebbik Háros sziget Budapest utolsó szigete az 1632. folyamkilométer táblánál, a Deák Ferenc híd árnyékában, mielőtt a folyó tovakanyarog Érd irányába. Azonban nem csak térben az utolsó, hanem valószínűleg időben is, hiszen az első ismert fénykép 1940-ben készült róla, azaz nem sokkal az előtt emelkedhetett ki a Duna habjaiból, azaz kevesebb mint száz éves. Mivel az első és egyben utolsó kishárosi fényképes beszámoló 2011 decemberében jelent meg a blogon, épp abban az évben, amikor a Deák Ferenc hidat bővítették, ezért éppen ideje volt visszatérni és körülnézni, mi minden változott közel másfél évtized alatt, egész létezésének utolsó 15-18%-ban. 

A Kis Háros-sziget felső csúcsa és a mellékág mesterségesen kialakított felső befolyása

Röviden összefoglalva, nem sok minden történt ennyi idő alatt, és mivel ezt a kevés, egészen pontosan két dolgot viszonylag hamar be lehet mutatni, az írás kapott egy második részt, ahol szóba kerül a Kis Háros-sziget jóval eseménydúsabb néhány évtizede is.

A mellékág felső részében létrejött zátony

2025. április 17-én, Budapestnél mért viszonylag alacsony, 126 centiméteres vízállásnál (LKV+93 cm), közel hasonló volt a vízrajzi helyzet, mint 14 évvel ezelőtt, amikor 68 centiméter volt az aktuális vízállás, ami decemberben kevésbé szokatlan, mint áprilisban. Az alapállapot azonban mindkét esetben hasonló volt, a Kis-Háros-sziget mellékágában nem jelentkezett vízáramlás, a mindkét esetben ugyanott található kavicsanyagból felépülő küszöb miatt. Ezt a küszöbszintet az emelkedő vízállás idővel elboríthatja, amikor megindulhat a vízáramlás a két rész között, és a Kis Háros-sziget ténylegesen szigetté válik, mint ahogy az meg is történt néhány nappal a látogatás után. 

A kiság legmagasabb pontja, mely alapvetően meghatározza a vízáramlást

A 126 centiméteres vízálláshoz alig néhány tíz centiméter kellett volna pluszban, hogy ezt a küszöbszintet elárassza a Duna, azaz a jelenlegi relatív küszöbszint valahol 140-150 centiméteres budapesti vízállás környékén található, de a korábbi helyzettel összehasonlítva ez a küszöbszint az elmúlt 14 évben sem helyében sem magasságában nem változott jelentősen, eslősorban a kavicsanyag kötöttsége miatt. 

A kishárosi küszöb szárazon, 126 centiméteres budapesti vízállásnál

A sziget kiterjedését nem csak és kizárólag a vízállás határozza meg, hanem a növényzet által borított terület mérete is. Említésre méltó ennek a látványos változása, ugyanis a legjelentősebb változás a hódok megjelenése volt a Kis Háros-szigeten, ahol a legnagyobb fák sem számíthatnak kegyelemre a testes vízi rágcsálóktól. Lakóhelyeik könnyen felismerhetők a partfalban, és a legkisebb szégyenérzet nélkül csócsálják meg a parthoz legközelebb eső fűzfákat. Különösen látványos a sziget alsó csúcsán álló magányos facsoport pusztulása, ahol 14 évvel korábban még terebélyes fűzfák magasodtak. Célszerű lenne legalább a természetvédelmi terület legértékesebb fáit ellátni dróthálókkal, megakadályozandó a sziget területének ilyen formájú csökkenését. 

Hódok erodálják a Kis Háros-sziget alsó csúcsát.

A Kis Háros-sziget területe ugyanis már évtizedek óta 3,5 hektár körül stagnál, és egyelőre nem úgy néz ki, hogy újra olyan mérvű növekedést tapasztalnánk, mint mondjuk a sziget történetének legmozgalmasabb évtizedeiben, 1970-1990 között, amikor a területe alig két évtized alatt a hatszorosára növekedett, és ezek a folyamatok illeszkednek a Duna más szigetei esetében a hasonló időszakban bekövetkezett változásaihoz. 

A két Háros-sziget 1958-ban. A kisebbik Háros-sziget alacsony füzessel
az evezősök magasságában látható (Fortepan#212425/Adelhardt Márta)

Ugyan létezik a Kis Háros-szigetről légifotó az 1940-es évekből, azonban a rossz felbontás miatt, és a viszonylag magas vízállás miatt nem lehet pontosan meghatározni, hogy akkoriban mekkora is volt a sziget kiterjedése. Szó szerint jó képet ad a Kis-Háros gyermekkoráról Adelhardt Márta 1958-ban, a Duna túlsó partjáról készült fényképe, melyen a még fátlan lakihegyi partról tekintünk északnyugat felé. A kép bal oldalán világos színnel látjuk a tétényi Duna-telep árvízvédelmét biztosító falat, a jegenyefáktól jobbra pedig a Duna medréből alig kiemelkedő, fiatal füzessel borított Kis Háros-szigetet, a halászok úszó házikója felett pedig a nagyobbik Háros-sziget öreg erdős tömegét.  

A Kis-Háros-sziget gyermekkorában, 1969-ben. (fentrol.hu)

Az első használható légifelvétel 1967-ből származik a fentrol.hu oldalról, melyen egy kisvizes időpontban készült, egy aprócska szigetet látunk egy hatalmas kiterjedésű parti zátonyos rész szélén. 1969-ben egy hasonló méretű szigetecskét látunk, melynek kiterjedése a zátonyos részek nélkül körülbelül 4700 négyzetméter lehetett, kevesebb mint fél hektár, és a rajta növő fákat is gyorsan össze lehetne számolni. Azonban szembeötlő, hogy közepvíznél a Kis-Háros környezete inkább egy szigetvilágra emlékeztet, keleti csúcsa felett egy aprócska, alig 150 négyzetméteres kis sziget látható, tőlük keletre pedig a zátonyok magasabb része is víz fölé kerül, ezeket a lágyszárú növényzet már ekkoriban elkezdte meghódítani, mintegy előrejelezve a sziget növekedési irányait. 

A Kis Háros-sziget felnőtté válása 1969-2005 (fentrol.hu)

1979-re eljön a változások kora, és alaposan megváltozik a sziget formája, egy valamivel hosszabb, és jóval szélesebb szigetet mutatnak a légifotók. Területe alig 10 év alatt ötszörösére nő, és meghaladja a 2,5 hektárt. A bővülés a mellékág rovására történik elsősorban, ahol az újonnan szigethez forrt területeket fiatal erdősáv jelöli ki. Szinte már a mai helyzetben találjuk a sziget felső csúcsát, miközben az alsó csúcsnál kialakuló zátony-nyúlvány ismét csak a sziget jövőbeli növekedési irányát jelzi. A növekedés ugyanis nem állt meg, három évvel később, 1982-ben még ugyanekkora a sziget, de újabb egy évtized múlva, amikor már épül a Deák Ferenc híd már 3,5 hektáros a területe. 

A Kis Háros-sziget három fő fejlődési periódusa
(sötétzöld 1969, középzöld 1979, világoszöld 2005, feketével az 1970-es évek partvonala)

A kiemelt évszámok miatt úgy tűnhet, hogy a Kis Háros-sziget két nagyobb ugrással érte el a mai 3,8 hektáros nagyságát, azonban az 1979/1982-es állapot egy közbülső helyzet egy nagyjából másfél évtizedes folyamatban, amikor a megváltozott főági áramlási viszonyok, az ipari méterű kavicsbányászat és a hajózóút biztosítása céljából végzett mederkotrások miatt süllyedő vízszint lehetővé tette a növényzet északi, keleti és nyugati irányú térhódítását a szigetmagból kiindulva. Mindeközben ez a folyamat a parti zátony területén is végbe ment, a Deák Ferenc híd tétényi hídfője is egy ilyen szárazra került területen épült fel a két Háros-sziget között. Itt az eredeti partvonal két ütemben változott, a XX. század elején még egyenesen futott a tétényi Duna-teleptől a Háros-sziget partja mentén. Amikor a Háros-sziget mellékágát lezárták, az alsó csúcsánál egy háromszög formájú ártéri erdő nőtt fel a Duna medrében a part mentén, 1979 után ez a terület tovább bővült a medermélyülés következményeképpen, és kinyúlt egészen a Kis Háros-sziget főági partjáig. Ez a folyamat alaposan leszűkítette bal parti ágat, melyt végül egy a felső szigetcsúccsal együtt egy kőszórás stabilizált valamikor a hídépítés idején, alig 25 méteresre szűkítve a felső betorkollást. Ez a beavatkozás az elmúlt évtizedekben már nem okozott jelentős sziget-növekedést, jelenleg az erővel borított szigetmag területe 3,8 hektár, a sziget legnagyobb hossza 445 méter, legnagyobb szélessége 125 méter. A sziget fejlődését számszerűen az alábbi táblázat foglalja össze (légifotó évszáma, sziget területe, hossza, szélessége, illetve a mellékág legnagyobb szélessége)

1967.     4700 m²     165 m    40 m     120 m

1969.     4700 m²     160 m    38 m     125 m

1979.    25500 m²    305 m    110 m    70 m

1982.    23500 m²    300 m    100 m    70 m

1992.    35700 m²    430 m    120 m    20-65 m

2000.    35700 m²    430 m    127 m    47-70 m

2005.    38000 m²    435 m    125 m    25-65 m

2025.    38400 m²    445 m    125 m    25-70 m            

A 2005-ös partvonalak az 1967-es viszonyokra vetítve. 

Ha a jelenlegi trendekből kellene következtetést levonni a jövőbeli geomorfológiai folyamatokra, akkor nagyon valószínű, hogy a Kis Háros-sziget századik születésnapján túl is megmarad szigetnek, amely kisvíznél ugyan száraz lábbal megközelíthető, de semmi nem utal arra, hogy ez a természetvédelmi terület tovább növekedne a Duna-meder rovására. 

Az új gödi szigetcsúcs új küszöbszintje

2024. augusztus 25-én egy rövid, alig három napos árhullám után az apadó vízállás Alsógödön lehetővé tette, hogy pontosítsuk a gödi mellékág nemrég kialakult új csúcsánál megfigyelhető küszöbszintjét, azt a vízállást, amikor áradás esetén megindul a vízállás, illetve apadás idején megszűnik a vízutánpótlás. Strandolóknak egyszerűbben, azt a szintet, amikortól száraz lábbal lehet átmenni a Gödi-szigetre. A megfigyelés nem várt eredménnyel zárult, de ez most inkább jó hír!

A Gödi-sziget törülközővel jelölt új csúcsa

Nagyjából 18 évre visszamenőleg vannak adataink a Gödi-sziget küszöbszintjéről. Az elmúlt 16 évben ez meglehetősen állandó szintet mutatott, a váci vízállás szerint 125 centiméteres értéket többször is ellenőriztük az évek során. 2021/2022 táján azonban történt valami, és nemcsak a küszöb szintje, de a helye is megváltozott. A hidrológiai esemény hátteréről már született egy bejegyzés 2022 áprilisában, A Gödi-sziget új csúcsa c. írásban sikerült meghatározni a pontos helyet, de a küszöb szintjének meghatározását mindenképpen érdemes volt pontosítani, ugyanis már 2022-ben négy centiméteres süllyedést volt megfigyelhető, váci vízállás szerint 121 centiméterre süllyedt a korábbi 125 centiméteres érték.

Nos, úgy tűnik a pontosítás mindenképpen hasznos volt, a küszöb szintje az elmúlt közel két és fél évben tovább süllyedt. 2024. augusztus 25-én a pontos szint azonosítása érdekében több időpontban készült felvétel a Gödi-sziget északi csúcsánál található felső torkolatról. 

2024. augusztus 25. 7:00

2024. augusztus 25. 10:00

2024. augusztus 25. 12:00

2024. augusztus 25. 15:00

2024. augusztus 25. 17:00

2024. augusztus 25. 19:00

A fényképes dokumentáció értelmezéséhez figyelembe kell venni a rendelkezésünkre álló (nyers) vízállásadatokat is az adott napra. A legkorábbi mérések idején még a váci vízmérce volt a legközelebbi folyásirány szerint. A felsőgödi mérce is működött, de sokszor adathiány miatt nem mindig lehetett használni az idősorait. Mostanában mintha megbízhatóbban működne, és mivel közelebb van a sziget csúcsához, ráadásul nem mindig mozog együtt a váci adatokkal, érdemes ezeket is vizsgálni. 

Felsőgöd (forrás: vizugy.hu)

Reggel hét és este hét óra között a Duna egyenletesen, átlagosan óránként egy centimétert apadt, de a számunkra fontos délutáni lefűződés idején volt stagnáló periódus is. Ugyanis minél lassabb az apadás, annál pontosabban lehet megállapítani a minket érdeklő adatot. A nap folyamán a "négyes csatornának" nevezett mederben folyamatosan csökkent az átfolyás hozama, a vízsebesség és ezzel összefüggésben a hullámzás által felkavart szállított hordalék mennyisége is. Délután három órára már alig 3-4 centiméteres vízmélységben cikáztak a halak, nem tudván, hogy hamarosan örökre elbúcsúzhatnak egymástól az addig egy rajban úszkáló ivadékok. Délután öt órakor, Vácott mért 108 centiméteres vízállásnál (Felsőgöd 133 cm) még volt némi átfolyás, talán egy centiméteres vízmélységgel, de este hétre (Vác: 105 cm, Felsőgöd 130 cm) már megszűnt a kapcsolat, legfeljebb a víz fölé talán két centiméterrel magasodó kavicságy belsejében mozoghatott a víz a mélyebben fekvő mellékág felé, de ez a halakat már nem vigasztalta. 

Vác (forrás: vizugy.hu)

A 2024. augusztus 25-i helyszíni megfigyelés alapján tehát a gödi mellékág küszöbszintje 107 centiméteres váci vízállással megfeleltethető szintre süllyedt (Felsőgöd: ~132 cm). Ami meglepő, az a süllyedés üteme. Az újonnan kialakult befolyó alig 2,5 év alatt 14 centimétert mélyült, a korábbi évekhez képest pedig 18 centimétert, ami azzal jár, hogy egyre alacsonyabb vízállás esetén is biztosított a mellékág vízutánpótlása. Számszerűsítve; a 2022 előtt mért LKV+181 centiméternhez képest a küszöbszint LKV+163 centiméterre süllyedt, ami a Vácott mért 860 centiméteres vízjátékhoz (LNV-LKV) számítva elenyészőnek tűnhet, de egy gyakorlati példán bemutatva már sokkal jelentősebb a változás.

Egy tetszőleges évben, mondjuk 2014-ben: 

• 125 centiméteres küszöbszintnél 146 napon (40%) keresztül volt vízáramlás a gödi mellékágban és 219 napon keresztül holtágként funkcionált (60%).
• 107 centiméteres küszöbszint esetén viszont 171 napra (46,8%) emelkedett volna a vízmozgásos napok száma, miközben a holtágas napoké 194-re csökkent volna (53,2%). 

A küszöbként szolgáló kavicshátba bevágódó meder ezzel együtt jóval több hordalékot is szállít, ami pedig éppen az eddig leginkább holtágként ismert víztest feltöltődését okozhatja. Mindenképpen fontos tehát a várható változások további dokumentálása, különösen annak fényében, hogy a gödi Duna-szakasz tágabb környezetében készül néhány mederrehabilitációs projekt, amelyek befolyásolhatják a vizsgált térség vízáramlási viszonyait. 

A Gödi-sziget új csúcsa

Közhely, vagy sem: kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba. Ez az állítás ugyanúgy vonatkozik a dunai szigetekre is; még ha évek, évtizedek távlatából minden mozdulatlannak tűnhet a felszín továbbra is változik. Ezek a változások többnyire egy irányba, a szigetek pusztulása felé tart manapság, de néha találkozhatunk ezzel ellentétes folyamattal is, jelen esetben a Gödi-sziget északi csúcsánál.  

1. kép. A Gödi-sziget új csúcsa. 2022. április 15. 15h 137 cm váci vízállás

Mivel a vízállás előrejelzés 2022. április közepén azt vetítette előre, hogy az apadó Duna hamarosan eléri Vácott a 125 centiméteres vízállást, azaz a gödi mellékág északon lefűződik a főágról, ideje volt frissíteni a korábbi méréseket. A Dunai Szigetek blogon ugyanis rendszeresen mérjük két környékbeli sziget, a Gödi-, és az Égető-sziget küszöbszintjét, amiből lehet következtetést levonni a mellékágaik állapotára. Az Égető-sziget köszöbszintjét egy masszív kőgát jelöli ki, amely meglehetősen állandó értékel bír. Ezzel szemben a Gödi-sziget küszöbszintjét nem a szétbontott keresztgát, hanem a sziget északi csúcsánál lerakódott kavicsos hordalékmező határozza meg. Először 2007 őszén sikerült meghatározni a relatív és abszolút magasságát. Azóta többszöri ellenőrzés mellett a 125 centis (98,86 m.B.f.) szint viszonylag állandó volt, se nem mélyült, se nem töltődött fel ez a lapos csatorna. 2022. április 15-én azonban meglepő változásokat lehetett megfigyelni a Gödi-sziget északi előterében. 

Délután 3 órakor, az előrejelzés szerint akkor még apadó vízszintnél 137 centiméteres nyers váci vízállásadatot mutatott a vizugy.hu. Ilyen esetben a kavicszátony nagy része már szárazra kerül, víz csak a mélyebb csatornákban áramlik a mellékág irányába. Az apadó vízállással járó járulékos problémák, pl. a vastagon lerakódó iszap és uszadék ilyen esetben csak részben jelentenek problémát, ugyanis a különböző helyzetű és mélységű csatornákban nagyobb sebességű víz ezeket a részecskéket magával tudja hordani, így ezeknek a medre kavicsos marad. 

1. ábra A Gödi-sziget északi részének áramlási viszonyai

137 centiméteres váci vízállásnál a helyszíni bejáráson négy különálló csatornán érkezett víz a mellékágba, ezek számozása északról dél felé történt. Ez a négy csatorna két csoportba osztható, az egyik a mellékágban kialakult fás szigetecskétől (rácsozott jelöléssel) északra található, a másik pedig ettől nyugatra (lásd 1. ábra). Északról ez a hódok által alaposan megtépázott szigetecske szervesen kapcsolódik a kavicszátonyhoz, azonban déli irányból ezt a szigetecskét egy Y alakú meredek partélű mélyebb meder határolja. A két csatorna-csoport az Y két különböző ágához csatlakozik.

2. kép A felső két csatorna. 2022. április 15. 15h 137 cm váci vízállás

A Gödi-sziget csúcsát 2007 óta a fenti képen látható 2. csatorna déli része rajzolta ki. Ez egy fiktív pont, hiszen az itt tapasztalható 859 centiméteres legnagyobb vízjáték mindig más és más ponton rajzolja ki a sziget csúcsát, ami a már említett 125 centiméteres vízállás alatt már nem is értelmezhető, hiszen a sziget eggyé válik a parttal. 137 centiméteres vízállásnál az 1. és a 2. számú csatorna is szállított vizet, közülük a megszokott módon a 2. számú volt a mélyebb. Dél felé tekintve azonban egy merőben új jelenség mutatkozott. 

3. kép Az alsó két csatorna. 2022. április 15. 15h 137 cm váci vízállás

A 3. és 4. számú csatornát eddig még csak száraz állapotban láttam az elmúlt években, amikor lehetetlen volt akármihez képest meghatározni a szintjét. Április 15-én azonban víz áramlott bennük, ráadásul a 4. csatorna mélysége ebben a helyzetben körülbelül duplája volt az eddigi szigetcsúcsot kijelölő 2. számúnak. Nem volt vitás, hogy a Gödi-sziget új csúcsot kapott az elmúlt pár évben. Itt azonban a tény konstatálásán túl volt még egy fontos feladat; szükséges volt meghatározni ennek a csatornának a viszonylagos magasságát, azaz az új küszöbszintet. Ehhez pedig további apadásra volt szükség, lehetőleg a már meghatározott 125 centiméteres váci vízállás alatt.

4. kép A felső (1. és 2.) csatornák lefűződve. 2022. április 19. 18h 

5. kép A lefűződött 2. csatorna. 2022. április 19. 18h

Alig négy nappal később, április 19-én délután 1 és 6 óra között a nyers vízállásadatok szerint a Duna szintje 128 centiméterről 121 centiméterig süllyedt. Ez idő alatt a négy csatorna fokozatosan lefűződött a főágról, először az 1., utána a 3., majd a 2. és végül este hat körül a 4. is. Ez a sorrend egyben kirajzolja az egymáshoz viszonyított relatív szintjüket is. Jelen esetben a 4. számú csatorna lefűződésének szintje volt a legérdekesebb.

6. kép Az alsó két csatorna (3. és 4.) lefűződése és a nyelv alakú kavicszátony. 2022. április 19. 18h

Este 6 órakor, 121 centiméteres váci vízállásnál még jutott némi víz a 4. számú csatornába, de ez elsősorban a hullámzásnak és a kavicságyon keresztül is közlekedő víznek volt köszönhető. Ez azt jelenti, hogy a gödi mellékág küszöbszintje új helyre került és 4 centiméterrel süllyedt. De mivel jár mindez, és miért fontos azon kívül, hogy új választ ad arra az égető gödi kérdésre, hogy mikor lehet átmenni a Homokszigetre? 

7. kép A lefűződő 4. csatorna. 2022. április 19. 18h

Hidrológiai szempontból érdekes ez a jelenség elsősorban, annak ellenére, hogy az új küszöbszint kialakulására nincs egyértelmű magyarázat. Természetes folyamat hozta létre, vagy valaki kiásta a főágra merőleges csatornát? Helyi beszámolók alapján a 3. és 4. csatorna valamikor "az elmúlt években" alakulhatott ki. Az bizonyos, hogy a meglehetősen laza kavicsanyagban alakult ki, ami azzal jár, hogy az áramlás képes mozgatni benne a kavicsokat, különösen akkor amikor egy szállodahajó leszívja, majd visszaduzzasztja a vizet. Ez a szívóhatás azt eredményezi, hogy egy kavicszátony-nyelv alakult ki a mellékág felső részében.

• A Gödi-sziget a 4. számú csatorna kialakulásával körülbelül 40 méterrel rövidebb lett.
• Az új küszöbszint 121 centiméteres vízállásnak felel meg körülbelül.
• A mellékágba ezentúl gyakrabban jelentkezik majd vízáramlás, ami jót tesz az élővilágnak. A küszöbszint alig 4 centiméteres süllyedése évente 2-6 nappal több vízáramlást biztosít, az elmúlt három év váci vízállásadatainak összevetése alapján.
• Az új küszöbszint a laza kavicsanyag miatt várhatóan gyakran változik majd. Amennyiben tartósan szárazra kerül a nyári időszakban, a szigetre látogatók taposása révén akár be is temetődhet. 

— x x x x —

Mivel az új küszöbszint kialakulásának időpontja bizonytalan, az elmúlt három év mellékágban tapasztalt vízmozgásos periódusait még érdemes a régi küszöbszinttel számolni. Ez a számítást rendszeres időközönként elvégeztük az elmúlt évtizedben (2006-2008, 2009-2013, 2014-2018) annak érdekében, hogy képet lehessen alkotni a mellékág állapotáról, illetve arról, hogy a Gödi-sziget az év mekkora hányadában viselkedett valódi szigetként. 

A táblázat adatai:

• 125 cm-t meghaladó vízállású napok száma
• 125 cm-nél alacsonyabb vízállású napok száma
• Ezen értékek százalékban kifejezve
• adott évben észlelt legnagyobb vízállás
• adott évben észlelt legalacsonyabb vízállás
• e kettő különbsége, azaz a vízjáték

2. ábra Adott évben hány napon keresztül (%) volt vízmozgás az Gödi-sziget mellékágában 2006-2021 között.

• 2019-2021 között viszonylag állandó értékre állt be a vízáramlásos napok száma. A 164-176 nap azt jelentette, hogy az év majdnem felében volt vízáramlás a kiságban (2. ábra). 
• Jellemzően tavasszal és nyáron nem lehet száraz lábbal átkelni a Homokszigetre
• Őszre és télre esik általában a kisvizes időszak, amikor a kiság nagy része akár egy negyed évre is kiszáradhat. 
• A vizsgált utóbbi 3 évben 50% fölé még a 121 centiméterre süllyedő küszöbszintre átszámítva sem emelkednek a vízáramlásos napok. 
• Fontos megemlíteni, hogy 2013 óta nem vonult le jelentősebb árvíz a Dunán.

A 2019. év váci vízállás adatsora

A 2020. év váci vízállás adatsora

A 2021. év váci vízállás adatsora

A közeljövőben mindenképpen fontos figyelemmel kísérni az újonnan kialakult 4. számú csatorna sorsát, ugyanis mind a feltöltődése, mind pedig a további mélyülése elképzelhető. Szintjének változása pedig mindkét esetben befolyásolja a mellékágban jelentkező vízáramlásos időszak tartósságát. 

Száraz és nedves évek az Égető-szigeten (2019-2021)

Szemünk láttára tűnik el Vác legdélebbi szigete. Mellékágának feltöltődését több mint egy évtizede dokumentáljuk a Dunai Szigetek blogon, melynek legfőbb oka az, hogy a megfigyelések kezdete óta csupán minden hatodik, hetedik napon van benne vízmozgás.

Az Égető-sziget keresztgátja 2021. július 31-én 188 cm körüli, apadó vízállásnál.

Valamikor a múlt század '70-es éveiben felépült egy keresztgát az Égető-sziget mellékágának északi részén. Azóta ennek a koronaszintje határozza meg, mikor tapasztalható vízmozgás a kerékpárúttal párhuzamos holtágban. 2015-ben sikerült meghatározni mekkora váci vízállásnál bukik át rajta a beáramló víz, akkor ez az érték kb. 227 centiméter volt.  Mivel a keresztgát viszonylag jó állapotban van, a kőszórás nincs megbontva, sőt még burkolat is van rajta kijelenthető, hogy ez a szint nagyjából állandó. A blogon rendszeresen vizsgáljuk, hogy egy adott évben hány napon keresztül haladja meg a Duna vízállása ezt a küszöbértéket; eddig a 2009-2013 és 2014-2018 közötti időszakot vizsgáltuk; a sorozat harmadik részében a 2019, 2020 és 2021-es évek adatait tekintjük át. Száraz időszaknak jelen esetben azt tekintjük, amikor megszűnik a vízáramlást, míg a nedves időszakok a 227 cm feletti küszöbszintet meghaladó vízállásra utalnak. 

Az északi holtágrész 2021. július 31-én 188 cm körüli, apadó vízállásnál.

Az déli holtágrész 2021. július 31-én 188 cm körüli, apadó vízállásnál.

Alig három évtizede még egy egységes, nyílt víztükör volt a holtág déli medre, ahol ma már többnyire erdő található. A részmedencékre tagolódott holtágban a növényzet térhódítása a főág vízszintsüllyedésével függhet össze. Az Égető-sziget eltűnése azonban összefüggésben van azzal a ténnyel is, hogy 2013 óta nem vonult le nagyobb árvíz a Dunán. Ugyan az utóbbi három évben vonult le a 2013 óta mért legnagyobb dunai árhullám, de ez sem érte el az 500 centimétert a váci vízmércén (eközben a legnagyobb árvíz szintje meghaladta a 8 métert - 804 cm 2013. 06.09.) 

A 2019. év váci vízállás adatsora

A 2020. év váci vízállás adatsora

A 2021. év váci vízállás adatsora

Mint a diagramokon megfigyelhető, 2019-2021 között az Égető-sziget mellékágában a tartósan vízmozgás nélküli periódusok dominálnak. 

• 2019. júliusától 2020. februárig fél évig tartott egy ilyen időszak, miközben a három vizsgált év során alig egy hónap volt a tartósan, egybefüggően jelentkező vízmozgás, 2019 nyarán. 
• Rövid, pár napos, hetes nedves, azaz áramlásos időszakokat jellemzően egy vagy hosszabb, több hónapos áramlás nélküli száraz periódus követ. Utóbbi esetben nem mindig szárad ki a holtág, de a főág alacsony vízállása hosszabb távon hatással van a mellékág vizére, amely a kavicságyon keresztül "leszívódhat" a főág irányába.
• 2018 és 2021 között eltelt időszakban évente alig másfél-két hónapon keresztül jelentkezik vízáramlás a mellékágban. A minimum 2020-ban 48 nap volt, a maximum pedig 65 nap, 2019-ben.  
• Általánosságban elmondható, hogy az év második felében, az őszi és téli kisvizes időszakokban szűnik meg leggyakrabban a vízáramlás, míg a küszöbszint feletti vízállások a tavaszi és nyári hónapokra esnek. 

2009-2013 között még három olyan év volt, amikor a "nedves időszakok" közel egyharmadát tették ki az évnek, de 2016 óta már az ötödét sem érik el. Hogy ez megváltozzon, egy tartós árhullám lenne szükséges, amire lassan egy évtizede nem volt példa. A tartósan kisvizes "száraz" időszak rendkívüli módon felgyorsítja a növényzet térhódítását. Ilyen időszakokban a kiszáradó mederben már csak a vaddisznó dagonyák mélyedései mentesek a lágyszárú növényzettől. A növényzet térhódítása pedig rendkívüli módon felgyorsítja a hordalék kiülepedését, ami pedig a meder feltöltődését eredményezi, viszonylag rövid távon.  

Adott évben hány napon keresztül (%) volt vízmozgás az Égető-sziget mellékágában 2009-2021 között.

Kicsiben az Égető-sziget mellékágának vizsgálata leképezi a főágban zajló folyamatokat is. Más szigetek állapotára azonban nem lehet következtetni belőle, hiszen azokat a saját küszöbszintjük szerint kell megvizsgálni. A vizsgált időszakban a Duna teljes szakaszáról egyre több mellékág-revitalizációról hallani; voltak mellékág megnyitások a Duna csallóközi szakaszán, a szlovák oldalon, de kikotorták Dunafalvától délre a Bezerédi-holtágat, de a szemközti Bár település mellett is hasonló munkálatokat végeztek. 

Azt nem tudni, hogy az Égető-szigetet eléri-e majd ez a hullám, de félő, hogy addigra egy revitalizáció egyet jelentene a mellékágban várhatóan felnövőt erdő kiirtásával. Valószínűleg ezt a szigetet már az unokáink sem fogják látni.

Száraz és nedves évek a Gödi-szigeten (2014-2018)

Ahogy közeledik a jó idő és a nyár úgy lesz Gödön egyre kardinálisabb kérdés: át lehet-e menni a szigetre? A Dunai Szigetek helyi olvasói ezt a karosszékből is tudják, mindenki más kénytelen lemenni a Gödi-sziget északi csúcsához és megnézni a saját szemével. Ezt a karosszékből is elérhető tudást arra is fel lehet használni, hogy megmondjuk, az év hány napján nem lehetett száraz lábbal átkelni a Gödi-szigetre?

A láthatatlan Gödi-sziget az északi küszöb felől (2018. október 15.)

Utoljára öt évvel ezelőtt számoltuk ki, hogy a Gödi-sziget egy adott évben hány napon keresztül viselkedik valódi szigetként. Ezt a mérést tulajdonképpen minden dunai szigetre el lehet végezni, ahol ismert a mellékág küszöbszintjének magassága, ami lehet abszolút (tengerszint feletti magasság) és lehet relatív érték (adott vízmércén mért vízállás) is. Gödön legelőször 2007-ben sikerült lemérni a sziget küszöbszintjét, akkor az 125 centiméter (98,86 m.B.f.) volt a váci vízmérce szerint. Amennyiben a Vácott mért vízállás nem éri el ezt a szintet, száraz lábbal is át lehet menni, ha e fölött van a Gödi-sziget valódi szigetként viselkedik. 

Amennyiben egy sziget esetében sikerül megállapítani a küszöbszintet és megoldható az érték rendszeres monitorozása a vízügyi igazgatóságoknál rendelkezésre álló vízállásadatok segítségével diagramon ábrázolható a szigetek állapota. De miért fontos ez? A küszöbszint helyzete meghatározza a mellékágba jutó víz mennyiségét, az elárasztás időtartamát. Ez hatással van a meder hordalékviszonyára, ami befolyásolja a növényzetborítást. A növényzetborítás pedig visszahat a hordalékviszonyokra, ami befolyásolja a küszöbszint magasságát. Röviden: ha a köszöbszint magassága emelkedik, a mellékág feltöltődik, ha csökken, akkor mélyül(het) a mellékág. 

A diagramok x tengelyén az idő, az y tengelyen az adott év vízállásadatai (cm) szerepelnek. Az évek során az 50 centiméteres fő léptékű tengely maximális és minimális értékei egyaránt megváltoztak, a 2013. évi árvíz 804 cm-re emelte az LNV (=valaha mért legnagyobb vízállás) értékét, míg a 2018-as év pedig -56 cm-re csökkentette a LKV (=valaha mért legalacsonyabb vízállás) értékét. Utoljára a 2013-as évi állapotokról készült diagram, ezért az alábbaikban kiderül, hogy a 2014-2018 között eltelt öt év alatt hogyan alakult a Gödi-sziget és mellékágának állapota.  

A 2014. év váci vízállás adatsora

A 2015. év váci vízállás adatsora

A 2016. év váci vízállás adatsora

A 2017. év váci vízállás adatsora

A 2018. év váci vízállás adatsora

A legfontosabb megállapítások a 2014-2018-as évek adatsorából (lásd alábbi táblázat):

• A Gödi-sziget 2 évben (2016, 2017) többnyire sziget volt, három évben azonban (2014, 2015, 2018) többnyire át lehetett rá kelni száraz lábbal. 
• 2016-ban és 2017-ben mindössze 1 ill. 2 nappal volt több "nedves", mint "száraz" nap a mellékágban, miközben 2015-ben 223 napon keresztül volt száraz a Gödi-sziget északi csúcsa.
• Jellemzően márciustól júliusig nem lehet száraz lábbal átkelni a Gödi-szigetre, de 2014-ben előállt az az érdekes helyzet, hogy az őszi időszakra tevődött át a magasabb vízállás.
• Igazán nagy árvíz nem volt, a legnagyobb vízállás mindössze 456 cm volt, ami a LNV 804 centiméteres vízállásához képest még az I. készültségi szintet sem érte el.
• Miközben a maximumok elmaradtak, a valaha mért legkisebb vízállás rekordja megdőlt 2018-ban, de az azt megelőző három évben is alig maradt el tőle.
• A vízjáték (maximumból kivont minimum vízállásérték) nem érte el egyik évben sem az öt métert.

Mivel a megfigyelések mindössze 13 évre mennek vissza, a trendből (lásd alábbi ábra) nem érdemes messzemenő következtetést levonni. A két szélső érték ezidáig a "száraz" 2011-es év (120 nap) valamint a "nedves" 2010-es év (240 nap) volt. Előreláthatóan egy évben 179 napon keresztül számolhatunk vízmozgással, miközben 186 napon keresztül holtágként funkcionál a mellékág. 

Adott évben hány napon keresztül (%) volt vízmozgás a Gödi-sziget mellékágában 2006-2018 között.

A Gödre számított értékeket érdemes összevetni más szigetekével, éppen ezért a következő a dél-váci Égető-sziget lesz, ahol a masszív keresztgát szintje miatt a mellékág jóval előrehaladottabb feltöltődés állapotában van. 

Alulról töltődik az Égető-sziget mellékága is!

2015. tavaszán ugyan már kiszámoltuk az Égető-sziget küszöbszintjét, de mint tudjuk egy mérés nem mérés. Akkor apadó Dunán 241 centiméteres nyers vízállást jelzett a váci vízmérce, ami 15 centiméter magas vízoszlopot eredményezett a dél-váci sziget keresztgátjának legalacsonyabb pontján. Ezúttal áradó vízállás idején kerestük fel a Dunát és a küszöbszint ellenőrzése mellett egy igen érdekes jelenségről is beszámolhatunk!

2018. június 15-én, pénteken délután az áradó Duna kezdte megközelíteni a 2015-ben mért 227-228 centiméteres küszöbszintet. Természetesen a két vizsgálat közötti időszakban is gyakran elérte a Duna ezt a szintet, de most sikerült időt is szakítani egy látogatásra. 

Így alakultak aznap a nyers váci vízállásadatok (forrás: vizugy.hu):

2018. június 15. 15:00 225 cm

2018. június 15. 16:00 230 cm

2018. június 15. 17:00 233 cm

2018. június 15. 18:00 237 cm

Mivel a fő célpont ezen a napon nem az Égető-, hanem a Kompkötő-sziget keresztgátja volt, ezért kétszer is volt lehetőség megtekinteni a dél-váci helyzetet. Az odaúton délután 4 órakor a keresztgáton már átfolyt a víz, vitte magával a leveleket is. Ekkor a gát legmélyebb pontján a vízoszlop 2-3 centiméter volt (lásd alábbi ábrát). 

Az átfolyásról videó is készült. Mindazok, akik ismerősek errefelé már észlelhetik, hogy a keresztgáton átbukó vízzel valami nincsen rendben. 

Másfél óra múlva, 17:30-kor a visszaútról lekanyarodva kissé megemelkedett már a vízszint és immár két helyen bukott át a Duna a gáton. A vízoszlop magassága 7-8 centiméterre emelkedett (lásd alábbi kép).

A két látogatás alkalmával ellenőrzött vízszint igazolni látszik a három éve mért 227 centiméteres értéket. A Vácott délután négy órakor mért 230 centiméter nyers vízállásból kivonva a gáton mért két három centimétert, majd a fél hatra számított 235 centiméterből kivonva a 7-8 centimétert megállapítható, hogy a vízáramlás valahol 227 és 228 centiméter között indul meg ill. szűnik meg az Égető-sziget meglehetősen feliszapolódott holtágában. Ennél pontosabb szintezésnek nem sok értelme van, hiszen az Égető-sziget keresztgátja viszonylag masszív építmény, aszfaltos burkolattal, amin nincsen nyoma kopásnak, vagy szétfagyásnak.

Egy mondat erejéig azonban térjünk vissza mi is volt az a már említett furcsaság a vízáramlással kapcsolatban!

Éppen ez év május végén kaptuk azt a kérdést, hogyan lehet az, hogy a Pap-szigeti mellékág Szentenderén "alulról felfelé" folyik? A levélben csatolt felvételek tanúsága szerint a mellékág délről északra csordogált, ami látszólag ellent mondott a fizika legalapvetőbb törvényének. Nos, az Égető-szigetnél ugyanez a jelenség fogadott, a dél felé folyó Duna alulról, azaz délről észak felé bukott át a keresztgáton és töltötte az első képen látható, egyre jobban benövényesedő holtágacskát. De vajon mekkora vízállásnál fordul meg az áramlás és kezd "normális" irányba folyni a Duna? 

Az áradó Duna igazolta, hogy ebben az esetben nem limányról van szó — amikor a Duna bizonyos hidrológiai körülményeknek (pl. sarkantyú) köszönhetően szakaszonként visszafelé folyik — hanem egyszerűen a folyónak alulról könnyebb dolga van megkerülni a sziget északi bejáratánál saját maga által lerakott hordalékát. 

Ez pedig egyetlen dolgot jelent; az égető-szigeti keresztgát megtette a dolgát, a keresztgátra nincs többé szükség. A felső elzáródás átvette a szerepét. Tehát a Kompkötő-szigethez hasonlóan ezt a keresztgátat is egészen nyugodtan el lehet bontani!