Miért folyik visszafelé a papszigeti mellékág?

Érdekes videót kaptunk Rákos Pétertől, mely azon nyomban fel is került az idén megalapított Dunai Szigetek youtube csatornára. A felvétel 2014 márciusában készült a szentendrei Pap-sziget északi csúcsán. Egykori Duna-meder helyén kialakult vékony csatornában csordogáló erecskét látunk, a felvétel különlegességét az adja, hogy a Duna "lentről" folyik "felfelé". 

A Pap-sziget északi csúcsa 1971. fentrol.hu

Íme Rákos Péter beszámolója: 

"A Pap-szigeti cikket olvasva, eszembe jutott az a jelenség, amit két alkalommal is tapasztaltam az ág felső, északi befolyásánál. Mindkét alkalommal a vízállás olyan volt, hogy a Pap-sziget a sziget-félsziget állapot határán volt. Ekkor egy keskeny, 20-30 cm széles kis vízfolyás volt látható a kiürült iszapos mederben. A meglepő az volt, hogy a kis ér vize - a szokásos folyásiránnyal ellentétesen - a Szentendrei Duna felé folyt azon a helyen, ahol magasabb vízállásnál a kiságat tápláló víz folyik be a Pap-sziget mögé. 

Először arra gondoltam, hogy esetleg a szél nyomhatja felfelé a vizet. A Duna ezen szakaszán kilométerenként 6-8 cm-es lejtése van a vízfelszínnek. Ez azt jelenti, hogy a kb. egy kilométer hosszú Pap-szigeti ág felső és alsó vége között 6-8 cm a vízfelszín szintkülönbsége. A viszonylag gyenge szél biztosan nem volt elég erős ahhoz, hogy ezt kiegyenlítse, különösen, mert a félkörívet leíró ágnak csak rövid szakasza párhuzamos egy adott széliránnyal, továbbá az ágat végig nagy fák védik a széltől. 

Miután ezt a verziót elvetettem, jött a következő verzió. A víz minden bizonnyal nem a Pap-szigeti ágból folyt vissza, hanem a meder alatti talajból feltörő víz gyűlt össze és folyt abba az irányba, amerre éppen utat talált magának. Azt nem ellenőriztem, hogy a kis érnek van-e kapcsolata a kiság pocsolyákká keskenyedő vizével, mert az a szakasz a bokrok és az iszap miatt nem volt járható. 

A harmadik verzió, hogy a kis éren keresztül ürül le a kiság azon szakasza, ami az alsóbb szélesebb szakasztól a vízszint csökkenés miatt leszakad egy olyan ponton, ahol a mederfenék lokálisan magasabb a felső és az alsó szakasznál is."

Rákos Péter hipotézisei mellé hozzátennénk még három lehetséges elméletet:

1. Ha a vízáramlás rövid ideig tartott, akkor lehet, hogy valami hajó által keltett hullámzás miatt beözönlött víz folyik vissza. 
2. Alulról is töltődhetett a meder, azaz egy áradás alulról elkezdte visszaduzzasztani a vizet a mellékágban és az fent kifolyt. 
3. Vízbetáplálás történt a mellékágba, mondjuk a szigeten található strandról, vagy a Pismány hegyről érkező csapadékvízből.

Előző havi számításunk szerint ez a jelenség 150-160 centiméteres szentendrei vízállás esetén jöhet létre. Ha esetleg valakinek van jobb ötlete miért folyik visszafelé a papszigeti mellékág írja meg nekünk!

Mikor sziget a Pap-sziget?

Mikor sziget egy sziget? Nem is olyan egyszerű a kérdés. Van olyan, amit csak megszokásból hívunk szigetnek, például a Háros-szigetet, van azonban olyan is, ami földrajzilag is az. Az, hogy ez az állapot az év mekkora részében van meg már megint más kérdés. Ott van a  Zebegényi-, a Szürkő-, vagy éppen a Szentendrei-sziget, ezek az év minden napján szigetek. De vannak olyanok is, amelyek egy év során csak időszakosan szigetek, pl. a Gödi-sziget, vagy mai bejegyzésünk témája, a szentendrei Pap-sziget. 

A Pap-szigetre vezető hídtól délre eső szakasz.

Időszakos szigeteknél a vízállás határozza meg azt a pontot, amikor a Duna elér egy kellő magasságot ahhoz, hogy minden oldalról körülölelje az adott szigetet. Ez a pontot itt a blogon küszöbszintnek neveztük el és már két sziget esetében ki is számoltuk. A Gödi-szigetnél 124-125 cm-es vízállás kell ehhez, a tőle északra található Égető-szigetnél ez egy méterrel magasabban van, 226-227 cm. Ez a szint a sziget sorsára alapvető hatással van, így célszerű lenne minél több időszakos szigetnél feljegyezni ezt az értéket, már csak a későbbi összehasonlíthatóság miatt is!

A Pap-szigetre vezető hídtól északra eső, elvékonyodó szakasz.

A Pap-sziget Szentendre északi részén található, a Szentendrei-Duna jobb partján, mélyen beékelődve a dunántúli partba. Alakja kissé szokatlan félhold, ebből következően a mellékága viszonylag nagy szöget zár be a főággal, azaz könnyen feliszapolódhat. A feltöltődést emberi hatás is segítette, idén derítettük ki mi volt ez és mikor épült. :) A lelassuló vízáramlás miatt a mellékág északi részén gyorsan megindult a hordalék kiülepedése és egyre ritkábban tudta a Duna elárasztani régi medrét. Mindeközben a déli, visszatorkolló részen meglehetősen széles és mély volt a meder.

Megszűnő kapcsolat.

2018. május 10-én délelőtt fél tizenegykor Szentendrén lassú apadás után 137 cm volt a vízállás. A hónap eleje óda csökkent a vízszint, tíz nap alatt körülbelül 25-30 centimétert. Ha néhány nappal korábban érkezünk még láthattuk volna a kapcsolatot a fő- és mellékág között. Azonban csütörtök délelőtt már kb. 10 méteren megszűnt a kapcsolat. Ezen a rövid szakaszon a hordalék körülbelül 10-20 centivel volt magasabban a vízszintnél, így egy közelítő becsléssel meg lehetett határozni azt a vízszintet, amikor néhány nappal ezelőtt megszűnt a kapcsolat. 

Egy méter széles "betápláló csatorna" a Pap-sziget északi csúcsán

Ha ezt a 10-20 centimétert hozzáadjuk a 137 cm-es nyers vízállásadathoz körülbelül 150-160 centimétert kapunk, valahol e két érték közötti vízállás kell, hogy a Pap-szigetből valódi sziget lehessen. 

Szentendrei nyers vízállásadat 2018.05.10 11h. vizugy.hu

Abszolút értékben is kifejezhető ez a magasság, ehhez csupán a szentendrei vízmérce 0 pontjának tengerszint feletti magasságára van szükségünk, ami pontosan 97,65 méter. Ha a kb. másfél méteres vízállást ehhez hozzáadjuk 99,15-99,25 métert kapunk. 

Az adatok pontosítása érdekében nem kell mást tenni, mint figyelni a vízállásadatokat szentendrén és ha ebben az intervallumban látjuk a Duna szintjét el kell látogatni ismét a Pap-sziget északi csúcsához. 

Mikor épült a Pap-sziget keresztgátja?

Két képet is kaptunk nemrég Szentendréről, mindkettőn a Pap-sziget szerepelt. A második kép volt az, amely a bejegyzést ihlette, hiszen rávilágított egy korábbi bejegyzésben érintett, de nem pontosan tisztázott kérdésre; mikor épült fel a mellékágban az a töltés, amely a szigetet a parthoz kapcsolta. A válaszhoz némi nyomozásra is szükség volt, de a szinte pontos dátum percek alatt meglett, hála a már sokszor dicsért fentrol.hu-nak!

Legutóbb az 1940-es évek végére, az 1950-es évek elejére tippeltük a gát felépülését egy 1966-ra datált fénykép alapján. Ezt a 15-20 éves intervallumot próbáljuk tovább szűkíteni. Sok segítséget jelentettek ebben az olvasói kommentek, még többet a fényképek. Az alábbi kép a tulajdonos elmondása szerint (Szentendre régi képeken 1995 előtt, facebook csoport) 1962-ben készült és az Ady Endre útról, azaz délről mutatja nekünk a kiszáradó pap-szigeti mellékágat, valamint a háttérben a keresztgátat. Viszonylag alacsony a vízállás, talán nincs is kapcsolat a főággal az alsó szigetcsúcs felé. Mindenestre a kép további három évvel csökkentette a gát felépülésének intervallumát. 

A pap-szigeti keresztgát 1962-ben (forrás)

Ugyancsak a hatvanas évekből (és az előző facebook csoportból) származik a következő kép, a Pap-sziget alsó, déli csúcsáról. Erről sajnos nem lehet megtippelni, hogy állt-e már a keresztgát, de egy olyan állapotot örökít meg, amelyet egy ma arra sétáló ember már nem tapasztalhat meg. A torkolat feliszapolódott, a pecás már ki sem látszódna a felnövekedett fűzerdőből. 

A Pap-sziget alsó csúcsa az 1960-as években (forrás)

Egy 1965-ben készült pap-szigeti légifotó már jelent meg a blogon korábban. Az Odafentről a Duna c. bejegyzésben azonban nem módosította sokkal az 1966-os képen látható helyzetet, ezért a gát születése ott nem került szóba. Az 1965-ös képért érdemes a linkre kattintani! 

Hogy csak akkor kerülte el a figyelmet, vagy csak később töltötték fel az alábbi két légifotót már sohasem fog kiderülni... Dátuma szerint 1961. május 25-én készült, a Pap-sziget éppencsak belefért a kép bal alsó sarkába. Egy évvel ismét szűkült az intervallum. A gát ezen a képen meglehetősen frissnek és újnak látszódik. Már egy ideje használatban lehetett, két irányban is gépjárművek által kitaposott út vezet hozzá a szigetről. Mintha még munkagépek is állnának a gát part felőli oldalán. Mintha valami épülne a sziget mellékág felőli részén, de ekkor még mindig javarészt mezőgazdasági terület volt alig egy pár épülettel. Ezen a képen könnyen be lehet azonosítani a második és harmadik kép színhelyét.

Pap-sziget. 1961. május 25. fentrol.hu

Az 1961-es képtől délre a fentrol.hu-n egy 1959-es dátum is látszódott, talán ezzel megint két évvel közelebb kerülhetünk a keresztgát születésnapjához. Az igazi meglepetés csak ezután következett: 

Pap-sziget. 1959. október 15. fentrol.hu

Az 1959. október 15-én készített légifotón még nem szerepe a keresztgát! Egy kisvízi helyzetet látunk, a mellékág északon lefűződött és csupán egy keskeny szakaszon jelentkezik nyílt víz. A keresztgát parti oldalán nyoma sincs annak, hogy megkezdődött volna az építkezés. Hiányoznak a kijárt utak is a sziget belsejéből. Kétségtelen, hogy az idilli, elszigetelt Pap-sziget egyik utolsó képét látjuk. 

Az 1959 ősze és 1961 tavasza között eltelt másfél évben épülhetett fel a töltés, 1960-ban, esetleg 1961. tavaszán. Ez már viszonylag pontos időpont. Hogy miért fontos ez? Ha a pap-szigeti mellékág feliszapolódását vizsgáljuk ez lesz a kezdő dátumunk. A jelenlegi állapot az azóta eltelt időszak következménye, még akkor is, ha tudjuk, hogy a gátat alig 20 év múlva, az 1980-as évek elején elbontották és egy híd került a helyére, amely biztosította a vízjárást az alsó és felső szakasz között. Leírások alapján lehet tudni, hogy a keresztgát alatt is létezett áteresz valamilyen formában, de az ezen átjutó vízmennyiség nem volt képes megakadályozni azt a mederszűkülést amelyet ma is láthat, aki ellátogat a szentendrei Pap-szigetre. 

Partra vetett szigetek 6. - Pap-sziget

Kisvíz-körképen mutatjuk be a Szentendrei-szigetet körülölelő szigetvilág sorsát a 2015. évi alacsony vízállás idején, azért, hogy dokumentálhassuk a állapotokat. Ilyenkor a mellékágak kiürülnek, a víz helyén lágyszárúak zöldellnek. Ez egyfelől siralmas helyzet a pocsolyákban vergődő ottmaradt halakkal, másfelől remek alkalom feltérképezni a többnyire vízzel borított mederformákat. Nem sok jóra (szigetre) lehetett számítani a szentendrei Pap-szigeten, és ez sajnos be is igazolódott. Ellenben felbukkant egy eddig ismeretlen zátonyka. 

   

Legutóbbi látogatásunk óta nem sok minden változott a Pap-sziget szebb napokat is látott mellékágában. Víz csak mutatóban maradt benne november 12-én, Budapesten mért 68 centiméteres vízállásnál. A szigetre vezető híd ilyen esetekben értelmét veszti, hiszen szinte bárhol be lehet sétálni a Pap-szigetre, némi lejtő és emelkedő leküzdése után. Sőt még a sár sem nagyon zavar az átkelésben. 

A hídtól északra semmi víz nem található a mellékágban. Némi falevél és növényzet nélküli mélyedések jelzik, hogy ez nem mindig volt így, de a feltöltődési folyamat visszafordíthatatlannak látszik. 

A hídtól délre sekély holtágak jelzik az egykori folyóágat, és egy horgász a bizonyíték rá, hogy kellő mélység és kellő hal is maradhatott, mígnem a Duna úgy nem dönt, hogy visszatér ide. Körülbelül öt méter széles ez a vízfelület, szélein a hódító növényzet itt is feltartóztathatatlannak tűnik. 

Ha tovább követjük a Pap-sziget mellékágat a hídtól délre, egy szakaszon ártéri erdőt találunk sűrű aljnövényzettel, ahol víznek nyoma sem maradt. A vízjátéknak köszönhetően a partjain lévő töltés magassága ilyen időben indokolatlanul magasnak tűnik, komoly erőfeszítésbe kerül a le- és feljutás. Közvetlenül a visszatorkollás felett a stégek pocsolyákba ereszkednek. Talán a talajvíz-beszivárgásnak köszönhetően egy vékonyka ér igyekszik a Duna felé, melyet az iszaphátak tavacskává duzzasztottak. 

Ez az erecske eljut a Dunáig, ahol a part még emlékeztet valamelyest egy (szárazra került) mellékág torkolatához. Itt az átkelés nehézkes az átnedvesedett iszap és agyag miatt. Szemmel láthatóan ha a Duna vize emelkedik, akkor innen alulról önti el újra a mellékágat. Persze ahhoz, hogy ezt megállapíthassuk el kell sétálni a Pap-sziget északi csúcsáig. Ha a parton tesszük meg ezt az utat szembeötlő, hogy a viszonylag meredek sziget-oldal miatt keskenyebb sávról vonult vissza a folyó mint az várható lett volna. 

Néhány horgászon kívül nem sok érdekesség bukkant fel a parton. Beljebb van egy szép sétány padokkal, melynek lábain már kúszik fel az üledék és egyre rövidebb lábúak tudnak csak ülni rajtuk. Már majdnem a Pap-sziget északi csúcsánál azonban felbukkant egy fehér hátú (nem bálna) kavicszátony. Éppen a zöld bója túloldalán, közel a Szentendrei-szigethez. Remélem a földrajzban is van olyan, hogy aki elsőként talál meg egy felszínformát az nevezheti el, ezért gyorsan nevezzük is el Zöld bója-zátonynak. A távolból úgy tűnt alig pár tíz centi a magassága, ha esetleg ember már járt rajta, kérjük jelezze! 

Nem igazán szigetcsúcs látható a fenti képen, pedig annak kéne lennie. Egy kis nyílás az ártéri erdőn, némi mélyedés a parton; ez lenne a Pap-sziget mellékágának betorkollása. Pedig az egykori meder nyomai megvannak, egykori szélessége is érzékelhető még, és ha esetleg a környéken lakók nem hordanák bele az avart akár így is maradhatna. Ezt a pár méteres szakaszt kellene kellően kimélyíteni ahhoz, hogy a Pap-sziget megmaradhasson. Beljebb a fák között elkezd lejteni és szélesedni a meder, bár ez felülről sem túl látványos, hiszen a felette összeboruló faágak teljesen eltakarják. Valamivel távolabb, a híd felé visszatérve látványosabban kiszélesedik a mellékág medre, talán azért is érzékelhető a változás, mert itt már csak az egyik parton állnak fák. 

Összegzésként két jó hír a végére: akad még némi víz a mellékágban és vannak jelei annak, hogy a Pap-sziget néhanapján valódi szigetként viselkedik. Ellenben rossz hír: egyelőre. A Pap-sziget valószínűleg egy emberöltő alatt meg fog szűnni. De Szentendrénél a szigetképződés nem állt meg, és ha nem következik be valami drasztikus változás a Duna vízgyűjtőjén hamarosan a Zöld bója-zátonyból is sziget cseperedhet. Mire a Pap-sziget eltűnik.

Odafentről a Duna...

Alig pár éve történt, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban kerestem egy Esztergom térképet. Tudtam a leltári számát, és szükségem lett volna egy digitális másolatra. Szerettem volna előbb megnézni, de nem volt még digitalizálva. Előkotrása a tárolóhelyiségből egy napot vett volna igénybe, de mivel péntek volt, inkább hármat (hétfőn zárva). Saját pendrive szóba sem jöhet, meg kell venni az adathordozó CD-t, melynek alig töredékét foglalta el a kép. A kiírás azt hiszem több mint egy hetet vett igénybe. 

Szerencsére azóta sok víz lefolyt a Dunán. A Dunai Szigetek blog mindig örömmel számol be róla, ha bármilyen szépet, előremutatót és dícsérendőt talál. Az idő múlásával gyre több ilyennel találkozhatunk, és ahogy halad előre a technológiai fejlődés és tárulnak fel eddig elérhetetlennek tűnő kincsek.

Pap-sziget, Szentendre. 1965. október 7.

Többé már nem kell kínszenvedve végigkilincselni az állami intézmények (régi VITUKI, FÖMI, stb.) végeláthatatlan bürokráciáját, többségük tudomásul vette, hogy a világ megváltozott. Ha nem csak ülni szeretnének a hatalmas papír és negatív alapú légifotóknak, térképszelvényeknek, hanem némi pénzt is keresnének vele, amivel ki lehet egészíteni a szűkös működési költségeket. Az egyik ilyen dícséretes munka a FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) nevéhez fűződik, akik nekiálltak bedigitalizálni az elképesztően gazdag légifotó-állományukat. Tényleg rengeteg, 412 000 darab negatív szerepel a katalógusokban, ezek közül eddig kb. 80 ezret sikerült közzétenni a fentrol.hu honlapon. 

Kácsás-sziget, Százhalombatta-Dunafüred. 1964. július 19.

Ez tényleg egy mindenki számára nyitott adatbázis, ahonnan még díjmentesen is le lehet tölteni képeket, hogy aztán megnézhessük hol éltek nagyszüleink, hol kanyargott a Duna 60 éve, milyen szép erdő volt a lakóparkunk helyén, hogy nézett ki a szigetközi táj az erőmű előtt. A képek nagy része georeferált, azaz stimmelnek rajta az égtájak (sajnos a Mohácsi-szigetnél vannak még hiányosságok), és a távolságok is. Ízelítőül kiválogattunk három szép Dunai Szigetet, a többit a fentrol.hu honlapon keressük. Vigyázzunk, függőséget okozhat!

Luppa-sziget, 1965. október 7.

A másik kezdeményezés az archívumok digitalizálásban jól ismert Arcanum Kft.-hez kötődik. A Hungaricana felületen körülbelül 10 ezer régi térképet tanulmányozhatunk bing alaptérképre illesztve. 

Dévény és a Morva folyó torkolata

Itt egész Európából találni gyönyörű térképeket, alaprajzokat, tervrajzokat. Kedvcsinálóként találomra kiválasztottunk három dunás térképet. Köztük talán a legérdekesebb a München város folyójának, az Isarnak a dunai torkolata, ahogy azt a természet alakította és az ember átrajzolta. 

Az Isar torkolata Marxheim mellett.

Szinte a végtelenségig lehetne sorolni a szebbnél szebb térképeket, bár ezek korántsem fedik le olyan arányban az ország felületét, mint a légifotók, és többnyire tematikusak, azaz egy megjelenítendő dologra koncentrálnak, mint pl. ez az alábbi, melyen egy Bécs-Nußdorf mellett tervezett dunai híd nyomvonalait tervezgették.

Hidak nyomvonala Bécs-Nußdorf mellett

Reménykedjünk benne, hogy a folyamat nem áll meg és hamarosan minden közgyűjtemény elérhetővé teszi azokat az értékeket, melyet őriznek. Örülnénk ha erre a sorsra jutnának a VITUKI dunás légifotói és a Hadtörténeti Múzeum térképtárában őrzött sokáig titkos térképek és légifotók is!

Így indult meg a Pap-sziget feliszapolódása Szentendrén

Szabályos D alakjáról könnyedén felismerhető a szentendrei Pap-sziget. Ezért volt az, hogy első pillantásra sikerült kiszúrnom ezt a képeslapot egy aukciós oldalon. A felvétel készítőjeként "Járai"-t tüntetik fel, aki az MTI munkatársa volt. A képeslapon a "Pap-szigeti camping látképe" felirat szerepel, készítési idejét én a '60-as évekre tenném. Sajnos a fényképező nem volt eléggé gondos, így a déli szigetcsúcs lemaradt.

A jobb összehasonlítás kedvéért beillesztettem egy másik légifotót (készítette fotoska.hu), mely már a közelmúltat ábrázolja ugyanennél a szigetnél, kissé más szögből. Mindkét felvétel jól kiegészít egy korábbi, a Pap-sziget történetével foglalkozó bejegyzést, melyben egy rejtvény is rejtőzött.

A képeslap amellett, hogy egy idilli nyári látképét adja ennek a szép szigetnek, számtalan fontos geomorfológiai és hidrológiai érdekességet is rejt, melynek révén könnyebben megérthető a keresztgátak hatása a mellékágak feliszapolódására. Szerencsére az elenyésző Pap-sziget Szentendrén bejegyzésre sok értékes információ érkezett a gát építésének, illetve elbontásának időpontjával kapcsolatban. Ezek szerint a gát 1966-ban már állt. Azonban ha ez a felvétel a '60-as években készült, akkor a gátnak sokkal idősebbnek kell lennie. 

A kép készítésekor a gát már jó ideje állt mostani helyén, bejáratként szolgálva kisvizek idején a kempinghez. Erre utal a szigeti oldalon növekedő bokorfüzes erdő, melyet kettévág. Ettől északra már valamivel idősebb füzes látható, mely élesen elkülönül színe alapján a sziget idősebb fáitól. Félhold alakban nőtt rá a sziget északi csúcsára. Tőle északabbra nem csupán egy becsillanás okozza a fehér foltot, az valójában egy homokzátony, nagyon gyér növényzet borítással. A keresztgáttól délre a mellékág még őrzi a természetes állapotát és szélességét. Kisebb zátonyképződés azonban itt is megfigyelhető, elsősorban közvetlenül a gáttól délre. Ez a pillanatfelvétel abban az állapotban örökítette meg a szigetet, amikor már látszottak a komoly következményei a keresztgát létesítésének. Ezért talán nem tévedünk nagyot, hogyha az építés időpontját - a környék többi hasonló létesítményéhez hasonlóan - a '40-es évek legvégére, vagy az '50-es évek elejére tesszük.

A fentebb említett hozzászólások szerint a gátat 1980-1984 között bontották el, nyilván Szentendrén felismerték a mellékág feliszapolódásának káros hatásait. Utász honvédek építettek az elbontott gát helyére hidat, vizsgafeladatként. Ezt a hidat 2009-ben újították fel, az elkorhadt faanyag szinte teljes kicserélésével. A gát elbontásának köszönhető, hogy a Pap-sziget még ma is sziget. A beáramló víznek azonban már nem volt elég energiája, hogy az üledéket, melyen közben erdő is felnőtt kimossa. A második képen már a déli mederrészben felnövekedett erdő is jól látható. Figyelmeztető jel, hogy a feliszapolódás ma is tart, sőt a mellékág szinte már teljesen el is záródott az északi betorkollásnál. Éppen ezért igyekeznie kell annak, aki még szigetként szeretne találkozni a Pap-szigettel Szentendrén.

"...az Felsö Sziget pedig Romai Vallásbéli Papoknak jövedelmét neveli..."

A november 7-i, pap-szigeti látogatásról szóló bejegyzéshez (itt olvasható) elkészült a történeti, geomorfológiai áttekintés, ami akkor lemaradt. A Pap-sziget alakja változott szinte a legkevésbé a feljegyzések szerint a Dunakanyar szigetei közül. Az utóbbi években látható állapot megértéséhez azonban elengedhetetlen, hogy visszapillantsunk mi is történt Szentendrének Felső-szigetén az elmúlt évszázadokban.

     "Ezen Föld Lapja elö ad Szent Endrei (Szentendre) Privilegiált Mezö Városnak telkeit, a’ mellyek-is Petyén, Tyukovátz Felsö, és alsó Pismányi és Izbéghre járó öszvessen jól mévelt szöllökböl állanak. Közöttök le folyó, két nevezetes, ugymint Tyukovátzi, és alsó Pismányi Völgyek hajózásra különös figyelmet érdemelnek; a’ midön nagyobb zápor essök alkalmatosságával a’ viz Iszapot, köveket, és egyéb földrészeket partra hordván annak karajját fel emeli, természetes gátot nevel és forgókat okoz. Alsó Pismányi, és Cseszma nevezetö Szántóföldek Tavaszi vetésekre leg inkabb alkalmatossak; az Felsö Sziget pedig Romai Vallásbéli Papoknak jövedelmét neveli, mellynek karimáját küröl folyó, és itten le képelt Szent Endrei Dunának Ága az fel hajózásra tsendes folyása miatt, tsak azért is alkalmatos, söt széntén jól tévö, hogy az felsö forgóban meg eröltetett Lovak egy kis Pihenést nyernek. Partyai ezen Dunának Sziget részrül Fakkal, szöllök reszéröl pedig apró Bokrokkal, és fövekkel bé vannak nyölve, egyébként az áradások, és Jég jarása e’ helyben kárt nem tehetvén, dühösségét másut ki adjak, és ezen helyt nem változtatják; idövel mint azon által a Tyukovátzi Völgy porondját nagyobbra nevelvén ezen ágot be iszapolhat."

/Zsitnyán János feljegyzése 1826. szeptember 13-án, Szentendre./
 

A Pap-sziget az 1780-1784 közötti katonai felmérésen még két részből állt.

     

A térképállományát tekintve meglehetősen hiányos Duna mappációval egy időben a térképészek ("képlők") elkészítették az adott szelvényeken ábrázolt terület leírását is. Mindazokon a helyeken, melyről nem maradt fenn térkép ezekből a leírásokból tudunk csupán tájékozódni. Így van ez a Szentendre környéki szelvényekkel is. Nagy részük elveszett vagy lappang valahol, azonban a róluk készült szöveges összefoglaló megvan. A Gellért-hegyen állt Csillagdához képest északkeleti (a ) "szabás" I. sorának 44. oszlopában a 768-as számú szelvény ábrázolja a szentendrei Pap-szigetet.

Zsitnyán János leírásából derül ki, hogy annak idején Szentendrénél volt egy Alsó-sziget is, melyet Város-szigetjének neveztek. Ennek ma már nyomát sem találjuk, utolsó ábrázolása az I. katonai felmérésen látható.  Körülbelül a HÉV-végállomástól keletre húzódott a Szentendrei-Duna közepén. A reformkorban a Pap-szigetnek is sokkal hétköznapibb neve volt: szentendrei Felső-sziget, mely a katolikus egyház tulajdonában állt, későbbi neve innen öröklődött át. A mappációt megelőző I. katonai felmérés térképén (1. ábra) még két részből állt. Az őket elválasztó fattyúág 1826-ra eltűnt, a térképészek leírásában már semmi sem utal két külön földdarabra.

 

2. ábra A Pap-sziget 1857-ben (Pfarrer Insel)

 

A korabeli hajósok a szentendrei ágat sokkal alkalmasabbnak tartották a vácinál a hajóvontatásra, főként hegymenetben (2.ábra). Stabil nyugati partján haladt az egykori római hadiút, melyet a későbbi korok hajósai előszeretettel választották igáslovaik számára. A hajók dolgát egyetlen jelenség nehezítette; a nagyobb esőzések alkalmával felduzzadó erecsékék és patakocskák elképesztő mennyiségű hegyvidéki hordalékot hordtak a folyóba. A mellékelt térképeken is jól látható, hogy mindegyik pilisi patak építgeti a Dunában a maga kis deltatorkolatnak is beillő hordalékkúpját /=porondját/. A mappáció kapcsán a helyszínt alaposan bejáró térképész fel is hívja a figyelmet rá: ha tovább folytatódik az erőteljes lehordás, az végső soron a Pap-sziget mellékágában megakadályozhatja a hajóforgalmat.

  

3. ábra A Pap-sziget a II. katonai felmérés szelvényén kétféle művelést jelez

   
A II. katonai felmérés vonatkozó szelvényét böngészve (3. ábra) meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a Nyerges-hegy nyugati lejtőjéről induló Szelim-patak mekkora feltöltést végzett a Pap-szigettől északra, alig hetven év leforgása alatt. Az általa lehordott talajréteg a Duna-ág nyugati partján halmozódott fel, alaposan összeszűkítve a folyó medrét. Ez nyilvánvalóan befolyással volt a pap-szigeti mellékág hidrológiai viszonyaira, hiszen a Szelim-patak hordalékkúpja áthelyezte a sodorvonalat a szigetmonostori oldalra. Ez a változás ha nem is drasztikusan, de felgyorsította a mellékág feliszapolódását. A sziget itt még közel állt a természetesnek mondható orsó alakhoz, csak a főági erőzió miatt változott ez később a jellegzetes fordított D betű alakra.
 

4. ábra Medermorfológia 1929-ből

 
Sokat gondolkoztam betegyem-e ezt az általam legszebbnek tartott Angyalos Vízisport térkép részletet (4. ábra). Hiszen nem sokban különbözik a jelenlegi állapottól és szinte minden bejegyzésben van  már egy ilyen ábra. Nos, a Pap-sziget esetében is megkerülhetetlen ez a térképsorozat. Feltárul szemünk előtt ugyanis minden, ami a többi ábrán nem; a meder morfológiája. A sziget orsó alakjának keleti oldala víz alá került, de még kinyomozható. A Szelim-patak torkolatánál nem csak az épülő delta szorítja össze a medret, hanem a monostori oldalon látható homokpad is. A pap-szigeti mellékág ugyan sokat szűkült, de még mindig mélynek mondható, északi betorkollásánál azonban már sekélyesedik. A sziget déli csúcsánál ugyancsak épülő hordalékkúpot látunk, ez a Zsitnyán által is említett Tyukovácz-árokban folyó Sztaravoda-patak.

(Azoknak, akik a geográfia tudományán belül inkább a közlekedésföldrajzhoz vonzódnak, szívből ajánlom a szentendrei parton kígyózó ritkásan szaggatott, vastag fekete vonalat! Vajon kitalálják-e, mi lehet az?)

5. ábra A Pap-sziget napjainkban

 
Végül elérkeztünk a jelen állapotokhoz. Akiknek sok idejük van, tegyenek egy próbát a Googleearth programmal! Nem kell mást tenni, mint a szentendrei Pap-szigetre közelíteni, majd az ikonsoron található óra csúszkáján beállítani a felvételek időpontját. A legkorábbi dátum 2002. július 19. Szépen kirajzolódik az északi csúcson létrejött zátonyon megtelepedő erdő térhódítása és a betorkollás szűkülése. Napjainkra a patakok által épített hordalékkúpokon az ember telepedett meg, növekedésük azonban a mai napig tart.  A Szentendrétől távol eső egykori legelőt mára bekebelezte a város. Hasznosítása elkerülhetetlen volt.

Immár betonteknőben, de továbbra is hordják a hegyről a patakok a talajt, két oldalról szűkítik a Szentendrei-Dunát, ezáltal eltávolítva a fő sodorvonalat a mellékágtól. A Pap-sziget pedig kissé megnagyobbodott. elsősorban a mellékága rovására, de ugyanez elmondható a dunántúli partról is. Középvíz idején még valódi sziget, de így novemberben csupán egy száraz árok választja el a várostól. Könnyű tehát megjósolni, ha érdemi változás nem történik, akkor a többi dunakanyarbeli sziget sorsára fog jutni.

Az elenyésző Pap-sziget Szentendrén

 
Szentendrén a városbeliek kedvelt szabadidőközpontja, a  Pap-sziget látott már szebb időket is, ami a sziget mivoltát illeti. Egykor mellékágában még hajókat is vontattak hegymenetben, olyan széles és mély volt a ott a Duna vize. Most így novemberben kisvizes időszakban néhány mélyebb gödörtől eltekintve kiszáradt a Szentendrei-Dunából táplálkozó kis ága. A szigeten tett kirándulás megerősített abban, hogy hamarosan ez a sziget is eltűnhet a térképről, hacsak nem történik valami beavatkozás. A Pap-sziget északi csücskén kiterjedt bokorfüzes köti össze a parti és szigeti ártéri erdőket. Legalább egy méter magas az a zátony, amely megakadályozza, hogy friss víz juthasson a kiszáradó mellékágba.

A Pap-szigeten még a XX. század első felében is csupán legelő és kaszáló terült el. A terjeszkedő Szentendre azonban elérte ez a szigetet is, szükségessé vált a terület hasznosítása. Ma nagyobb részét strand és kemping foglalja el, többi területen vállalati, önkormányzati üdülők állnak. Erdeinek nagy része telepített, csupán az északi csúcson és közvetlenül a vízparton találni természetes faállományt, főként fűz- és nyárfaligetet. Mindenesetre nagyon hangulatos hely. Fejlesztése ismét küszöbön áll; talán ha felépül a szálloda és konferenciaközpont, a pap-szigeti mellékág revitalizációja is napirendre kerül.

 

Ha a Budapest-Visegrád-Esztergom viszonylatban közlekedő busszal érkezünk, a papszigeti bejáróig kell a jegyet megvenni. A buszmegálló tábláján a sziget településrészként szerepel, így egybeírandó, lásd: Margitsziget.

Nagyon nehéz ma már elképzeni, hogy az alig pár méternyi széles, fűzfákkal benőtt mederben (kép jobb oldalán) áruval megrakott lomha bárkákat húztak egykor lovakkal a régi római limesúton folyásirány szerint hegymenetben. 

Rossz hír a sziget szempontjából: a főág oldali részen alig találunk homoknál nagyobb szemcseméretű üledéket, ami arra utal, hogy a csendes víz már az iszapot sem tudja elhordani. Így hamar megjelennek az első növények a friss hordalékon. Természetesen a nyílt vízfelület rovására.

Itt még a nyolcvanas években is 20 méter széles nyílt vízfelület fogadta az erre látogatókat a Pap-sziget északi csúcsánál. Mára ennyi maradt belőle, annak ellenére, hogy a mederben nem épült mellékágelzáró kőszórás, csupán egy cölöphíd. A folyamatot csak drasztikus emberi beavatkozással, mederszélesítéssel, erdőirtással és kotrással lehetne megállítani. 

Az árvizek rendszeresen elöntötték a kis szigetet, így a strand és kemping megépülése miatt kissé megemelték a térszínt. A kép jobb oldalán látható nyaralóházak erre a feltöltésre épültek. 

A pad megépülte óta a Duna áradásai körülbelül 20-30 centiméter üledéket halmoztak föl a környéken, így már csak az igazán rövid lábúak tudnak kényelmesen üldögélni ezeken a padokon. 

Azonosítatlan tereptárgy a strand területén belül. Lezuhant műhold, vagy csak egy egyszerű zuhanyzó?...

 

A pap-szigeti mellékág déli része még viszonylag természetes állapotban van, bár a bokorfüzesek térhódítása itt is jellemző. A partok irányából záródó mederban alig csillog nyílt vízfelület. Ellentétben a  sziget északi részéről készült felvétellel a háttérben itt még látható a Szentendrei-Duna.

 

 

A Pap-sziget déli részén néhány nyaralóépület áll, stégekkel nyújtózva a Duna felé. Igazán kellemes nyaralóhely, bár ebben az évszakban csupán a falevelek üldögélnek a masszív, hegesztett nyugágyakon. A kőszórás és a betonfal egyaránt szolgál árvízvédelmi célokat és partbiztosítást a sodrással jelentkező elmosódás ellen.

A sziget legelőjét felváltó üdülőtelep korát könnyen beazonosíthatjuk az épületek stílusából. Az elöntések miatt egy emeletnyi lábazatra építették őket. A biztonság kedvéért ugyanilyen magas töltés húzódik az épületek és a Duna között. Ez az árvízvédelmi töltés meglehetősen szabálytalan módon épült, anyaga nem agyag és homok, hanem kőzettörmelék, melyben öklömnyi andezitdarabokat is találni.

Az épületek állaga hagy némi kívánnivalót maguk után, de sokkal jobb helyzetben vannak, mint sok más társuk, szerte az országban. Még a graffiti-k is mintha valami tervezettséget mutatnának...

 

 

A szigeten található nyárfaerdők őshonosak ugyan, de szemmel láthatóan emberi kéz nyomát viselik magukon. Korábban a szigeten nem sok fa állhatott, hiszen az egész területet legelőként hasznosították. 

 

      
A szigeti strand bejáratánál érdekes szoborkompozíció látható, a hét vezér, fejükön felmosóvödörrel. Ők fogadják a Pap-szigetre látogatókat. Nyáron bizonyára sokkal nagyobb a tömeg és a zsivaj a strandon, de így ősszel néhány sétálót és horgászt leszámítva nem jár erre senki sem.