Újra itt az ősz, és a Dunai Szigetek blog immár tizenharmadszor hirdeti meg az Év Dunai Szigete szavazást! A szigetek kiválasztása most is a szokott sémát követi, egy külföldi, egy magyarországi létező és egy magyarországi eltűnő sziget közül lehet választani, idén azonban a válogatás kissé provokatívra sikerült, a listán találni egy szlovákiai mesterséges szigetet, egy újjáélesztett szigetet és egy végstádiumát élőt.
2025. október 13-tól december 30-ig tart majd a szavazás a három jelöltre.
A szokásos bevezetőben fontos megismételni, hogy a szavazás fő célja, hogy rávilágítson a közel három ezer kilométeres folyószakasz több ezer szigetére, hiszen gyakran a helyiek sincsenek tisztában milyen változatos élőhelyekről van szó, milyen szerteágazó és ősi története lehet egy dunai szigetnek. Különösen annak fényében, hogy a 2013-as indulás óta volt olyan nyertes is, ami azóta elvesztette sziget jellegét. Sokan ugyanis előbb jártak a Seychelles-szigeteken, mint például az alábbiak valamelyikén. Mivel ez már a tizenharmadik szavazás, úgy tűnik sikerült hagyományt teremteni és a többi "Az Év hala, ásványa, bogara", stb. szavazás mellett ennek a kezdeményezésnek is lassan híre megy nem csak Magyarországon, hanem a környező országokban is.
Eddigi nyerteseink:
2013-ban a váci Kompkötő-sziget
2014-ben az esztergomi Helemba-sziget
2015-ben a kismarosi Kismarosi-sziget
2016-ban a dunaújvárosi Szalki-sziget
2017-ben a Szlovákiába szakadt Csallóköz
2018-ban a soroksári Molnár-sziget
2019-ben a Rácalmási Nagy-sziget
2020-ban a ráckevei Kerekzátony-sziget
2021-ben a Mohácsi-sziget
2022-ben az esztergomi Prímás-sziget
2023-ban a soroksári Gubacsi-sziget
2024-ben a szigetszentmártoni Rafás-sziget
Az idei jelöltek kiválasztásában szerepet játszott az aktualitás, idén bejártuk a revitalizált Erebe-szigetcsoport mellékágát, ami egyelőre egy építési területre hasonlít, a szentendrei Pap-sziget mellékágát is, ahol a növényzet térhódítása megállíthatatlannak tűnik, és harmadiknak ott van a bősi víztározóban felépített Madár-sziget, ahová majdnem sikerült idén eljutni egy karbantartó csapattal, akik a sziget gyomlálását végzik évről-évre.
ABC sorrendben mutatjuk be a jelölteket a bősi víztározótól a Szentendrei-Dunáig:
Erebe-szigetek, Nagyszentjános-Ács (Gönyű)
2024 egyik legfontosabb dunai revitalizációs projektje Gönyűtől keletre, az Erebe-szigetek mellékágában zajlott, a párhuzamműveinek megbontásáról több videó készült. Ünnepélyes felavatása 2025 februárjában volt, majd márciusban a blogon is bemutattuk, hogyan néz ki a frissen "elkészült" meder. A természetvédelmi projektnek hármas célja volt: a mellékágak szövevényével és változatos kavicszátonyokkal jellemezhető terület biodiverzitásának növelése, a vizes élőhelyek helyreállítása, valamint a helyi lakosság életminőségének javítása. A Natura 2000-es besorolás mellett a szigetcsoport jelentőségét kiemeli, hogy a Gemencen kívül egyedül itt található dunai erdőrezervátum. Bejárására érdemes egy egész napot rászánni.
 |
| Az Erebe-sziget és ami kilátszik belőle az 1965-ös árvíz idején |
 |
| A "revitalizált" part 2025 tavaszán |
Madár-sziget (Vtáčí ostrov), bősi víztározó - Somorja (SK)
A bősi víztározó kellős közepén található zöld szemesostoros formájú mesterséges sziget, egy szépségtapasz a bősi duzzasztómű által okozott példátlan sziget-pusztítás arcán. Partját kőszórások védik a hullámmarás ellen, felszíne fészkelőhely számos madárfajnak, és biztonságos menedék a vonuló madarak számára. Mivel mesterséges élőhelyeket csak mesterségesen lehet fenntartani, ezért lelkes természetvédők évente kitelepülnek és kigyomlálják a szerintük oda nem illő aljnövényzetet és fákat. Ezen kívül a bejutás ide lehetetlen, sőt szigorúan tilos.
 |
| A Madár-sziget helye az elárasztás előtt még elpusztított csallóközi ártéren |
 |
| Kulcslyuk szaporodni kívánó sirályoknak |
Pap-sziget, Szentendre
Ha sietünk, még láthatunk valamit Szentendre utolsó dunai szigetéből, ahol a mellékág egyre inkább egy erdő képét mutatja, ahol a feltöltődő mederben egyre ritkább vendég a víz. A blogon részletesen tárgyalt Pap-sziget sorsát valószínűleg a Szentendrei-Dunán végbemenő medersüllyedés is megpecsételte volna, de a mellékágban keresztbe felépített földhányás alaposan felgyorsította ezt a folyamatot, amin az sem segített, hogy a gátat később hídra cserélték. A változás évtizedes viszonylatban is szembeötlő, gyakorlatilag a szemünk láttára tűnik el ez a dunai sziget.
 |
| A Pap-sziget 1959. október 15-én (fentrol.hu) |
 |
| Beszélni kell róla, mi folyik a Pap-szigeten. |
