Még a XIX. században is szokás volt, hogy a Havasalföld vagy Törökország felől érkező utazók napokat töltöttek el Orsován a karanténban, mielőtt megbizonyosodtak róla, hogy nem hurcol-e be valami járványt a kereskedő, utazó, vagy egyszerű parasztember. Ez az év is ilyen volt, nem egy dunai kirándulást hiúsított meg a határzár, vagy a kijárási tilalom. A bezártság révén 2020-ban nem csökkent az elkészült cikkek száma, bár jóval "szobatudósabb" jellegű írások születtek mint korábban.
 |
| A varázslatos somlyó-szigeti mellékág Ráckevén |
Kezdjük a lényeggel, hiszen sokan csak azért olvassák az újévi bejegyzést, hogy megbizonyosodhassanak melyik sziget nyerte az év dunai szigete megtisztelő díjat:
2020-ban az év dunai szigete szavazás nagy versenyt hozott, melybe hagyomány szerint ismét nem szólt bele érdemben a blog által nevezett, harmadik helyen végző komáromi Erzsébet-sziget. A második helyezést a nemzeti parki oltalom alatt álló Gödi-sziget szerezte meg. Idén pedig egy olyan sziget nyert, ahová remekül el lehet vonulni a vírus elől. A fertőzés ugyanis csak csónakon juthat be a nyaralókkal beépített ráckevei Kerekzátony-szigetre. Amely ráadásul éppen ott található a Senki-sziget mellett. Tervben van egy újabb kirándulás a szigetre!
 |
| Felbukkanó csillaghegyi árvíztáblák (fotó: Doroszlai Dénes) |
Talán általános jelenség, hogy a blogok olvasottsága folyamatosan zuhan. Mintha az egész blogszféra túl lenne az aranykoron, ahogy az emberiség viszonylag gyorsan átszokik a facebookra, a mémekre, a videókra és a podcastokra. Mivel ezek közül egyik sincs a Dunai Szigetek blogon—előreláthatólag nem is lesz—az olvasottság valószínűleg tovább fog csökkenni 2021-ben. Összehasonlításképpen: néhány éve a top10 cikk együttes kattintásszáma 100 ezer körül ingadozott, az elmúlt két évben pedig 20 ezer körülire csökkent, miközben a blog facebook követőinek tábora 6176 főre növekedett.
Ezek voltak 2020-ban a legnézettebb írások:
1. Az év dunai szigete - 2020 8238
2. Eltűnő árvíztáblák Csillaghegyen 1815
4. Mederkotrás Nagymaroson 1468
5. Patak a Városliget alatt 1369
8. Százhúszasok 1088
9. 64 millió köbméter 1083
10. Gleccsertej a Rómain 973
 |
| Lázár deák elveszett szigete(i) Pilismaróton |
Talán az is közrejátszhat ebben a csökkenésben, hogy az idén elkészült 50 cikk közül sok kifejezetten hosszú, bonyolult és némi előzetes földrajzi tudást igénylő volt. Néhány hidrológiai témájú cikkel idén bekapcsolódott a blog a Mohács-vitába. Közülük a "Túllépni a Csele-patakon" című egészen a lábjegyzet státuszig emelkedett Pap Norberték Mordortól Mohácsig c. könyvében, amely kötet eredményei mellett számos ziccert kihagyott, többek között a Duna korabeli mederviszonyainak feltárásában.
Foglalkoztunk a Pilismarótra tervezett bánya kapcsán a terület felszínfejlődésével, múltjával és geomorfológiájával, miközben XV. századi szigetmagok és egy eltűnt ősborókás is felbukkant a területen.
Fontos cikkek születtek a fővárossal, Budapesttel kapcsolatban is. Régi térképeken végigjártuk az azóta felszámolt Városligeti-patakot. Egy írás erejéig belecsöppentünk az Ősbuda-polémiába, mivel számos szándékos ferdítést kellett tisztázni a római kori és középkori óbudai Duna-medrekkel kapcsolatban. Idei legfontosabb írásunk ugyancsak a III. kerületi Csillagheggyel kapcsolatban született. Doroszlai Dénes kutatása révén összegyűjtöttük és térképre vittük az 1945. februári csillaghegyi árvíz szintjét jelölő táblákat, miközben sikerült meghatározni a tetőzés szintjét is. Ugyancsak sikerült tisztázni néhány szintezésbeli kérdést az 1838-as árvíz kapcsán, hiszen nem volt világos, hogy mihez képest volt mekkora a Budát és Pestet (meg még jópár más parti települést) elpusztító jeges árvíz tetőzése.
Folytattuk a dunai hordalékviszonyok bemutatását Trikule elöntött vára és egy Interreg projekt kapcsán, valamint érdekes légifotók után nyomozva feltárult az 1960-1990 között végzett rablógazdálkodás, melynek során hozzávetőlegesen 64 millió köbméter kavics, sóder és homok tűnt el a Duna magyarországi szakaszáról.
 |
| Martin Kápostáš: Aranyozott part |
A karantén miatt már az is csoda volt, hogy egyszer sikerült eljutni Mohácsig és bejárni a Csele-patak torkolatát. A kirándulások többsége a Szentendrei-sziget és környékére korlátozódott, pl. sikerült megmászni az összes 120-as csúcsot, sőt a három pócsmegyeri csillagrombolót is! 2021-ben talán ez megváltozik és nem kell oltáskönyv pl. ahhoz, hogy valaki elbiciklizhessen a Muzslai-szigethez.
Mindenképnnen fontos megemlíteni, hogy 2020-ban indult az első adománygyűjtő kampányunk az egykori gödi Dunakutató és Biológiai Állomás megrongálódott kerítésének rendbehozatala érdekében. Ha jól sikerül, lehetséges, hogy 2021-ben is keresünk egy Dunával kapcsolatos célt!
Az adománygyűjtés időtartama: 2020. december 5. - 2021. február 28.Az adományokat a Füvészkertért Alapítvány bankszámlaszámára kérjük átutalni!Kedvezményezett neve: A Füvészkertért Alapítvány
Bankszámlaszám: 11708001-20549985-00000000
Közlemény: Adomány a Huzella-kert kerítésének javítására
 |
| A Haldokló Kacsa(-sziget) Pócsmegyeren |
Végül nem maradhat el a köszönetnyilvánítás sem! A bevezetőben leírt Orsovai történetet Szálinger Balázs küldte át, akinek az új könyvében a blog is felbukkan. Örültem, hogy átolvashattam még megjelenés előtt, mint ahogy Bartos Erika idén megjelent legújabb Brúnó kötettel kapcsolatban is megtörtént ugyanez. Részt vehettem Ádám Szilvia PhD védésén is, aki Gönyű és Budapest között vizsgálta a dunai szigetek fejlődését. Köszönet Tóth Farkas Mártonnak, hogy megnézhettem az óbudai átereszt, Székely Balázsnak, Viczián Istvánnak, Rácz Tibornak a lektorálást és Doroszlai Dénesnek a csillaghegyi gyűjtést és szintezést! Köszönet Gyulai Attilának a fordítást! Köszönet a cikkekért Németh Miklósnénak, Szokolics Györgynek, Szálinger Balázsnak és Zirig Árpádnak! Köszönet mindenkinek aki képeket küldött a fotópályázatra!
Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak!
Szávoszt-Vass Dániel
Alsógöd
.jpg)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése