Aranykert Véneken

IN ENGLISH

Aranykertnek jellemzően a Csallóközt szokás nevezni. Hogy ez pontosan miért alakult így, talán az aranymosás miatt, valószínűleg sosem fog kiderülni, de annyi bizonyos, hogy az Aranykert egy darabkája megtalálható a szemközti Szigetközben, annak is az alsó csúcsánál, Vének település mellett. 

Erzsébet királyné udvartölgyei

Nem nagy kert ez, mindössze egy tucat tölgyfa alkotja, plusz az alattuk elterülő kaszáló. Mintha a keskeny folyóháton épült falu meghosszabbított nyúlványa lenne. A mellette futó hatalmas árvízvédelmi töltés mentén végig kivágták a fákat a mentett oldalon, de ezen a ponton ez a szabály mintha nem érvényesülne. A helyszínen kevésbé érzékelhető, de szabályos rendben ültették a kocsányos tölgy-ligetet, a fák termetéből ítélve jó régen. Közülük az egyik sajnálatos módon, az egyik ág elszáradt leveleiből ítélve idén kiszáradt. A tölgyek alatt kihelyezett információs tábla korukat legalább 125-127 évre teszi, ugyanis két ütemben 1896-ban és 1898-ban ültették a facsemetéket, előbb a Millennium, majd két évvel később Erzsébet királyné halála emlékére (1898. szeptember 10.). Az előbbi csoport hatszöget alkot, közepén a nevezetes Árpád tölggyel, melynek tövébe a falubéliek időkapszulát rejtettek. Ennek a facsoportnak a délkeleti tagja száradt ki idén, megbontva a geometriai formát. Az Erzsébet-facsoport öt példánya "X" betűt formáz, a millenniumi csoporttól nyugatra. Igazán jól ezeket a formákat lomb nélküli időszakban, "odafentről" lehet kivenni. A facsoport természetvédelmi értékét az adja, hogy állítólag a facsemeték az azóta kiirtott szigetközi keményfás ligeterdőkből származnak. 

Vének szürkeárnyalatos aranykertje (fentrol.hu) 1969. november 12.

Nem sok kellett ahhoz, hogy a Vízügy az árvízvédelem érdekében kivágja őket. Korabeli sajtóhírek szerint a tölgyfa-liget megmenekülését Pados Józsefnek, az utolsó véneki iskolaigazgatónak köszönhetjük, aki "általános iskolás korú diákjaival élő láncot alkotott a liget körül, és ez meghátrálásra késztette a motorfűrészekkel a letárolásra felvonulókat, illetve főnökeiket": 

Kimenekülünk az iskola szívig hatoló csendjéből. Pados József Véneken minden házról tud valami érdekes történetet. Portától portáig jutunk, s emlékeiben felmelegszenek régi történetek, huncutságok. A falu végén megállunk az Aranykert előtt. Gyönyörű tölgyek ringatják ágaikat a meleg szélben. 

— Ez itt a hét vezér fája. A millenniumkor ültették őket. A ránk maradt írások szerint az Árpád fája tövébe egy üvegbe helyezték a falu akkori lakosságának a nevét, s minden akkori pénzből is eltettek egyet a fa tövébe. 

— Ezek voltak azok a fák, amelyeknek a megmentéséért még nekem is telefonáltál? 

— Igen. Évekkel ezelőtt ki akarták vágni őket, mivel van egy olyan rendelkezés, hogy a töltés oldalától számítva hatvan méterig semmi nem lehet a terepen. Szerencsére, sikerült megmenteni őket. Sokat jártam utána, de nem volt hiábavaló a fáradozásom. Most már nemcsak a vénekiek, de a győriek is kedvükre gyönyörködhetnek benne, mert a Duna-parton egyre több kis nyaraló épül. Kolerasziget, Tordasziget, Angliakert, Szélkert, Ficsor-dűlő, Rókadomb, Ciglés, Ökörmező — valamennyinek tudja a történetét, s úgy ismeri a környéket, akár a tenyerét. (Kisalföld, 1974-06-12 / 135. szám)

Az Aranykert fái megmenekültek, 1982 óta természetvédelmi oltalom alatt állnak. Az iskola nem volt ilyen szerencsés, a véneki gyerekeket manapság Kisbajcsra viszik iskolába. 

Hűsölő Nepomuki Szent János

Annak ellenére, hogy a millenniumi tölgyek egyike elszáradt, még mindig kereken egy tucat fa dacol a vízügyi rendelkezésekkel, ugyanis Vénektől északra, a töltés oldalában áll egy öreg fekete nyárfa, amely oltalmazón nyújt árnyékot az alatta megpihenő Nepomuki Szent Jánosnak. Legalább három út forgalmát figyeli, miközben a háta mögött, a töltésen túl ott folyik a Duna.

Dunai sziklák Münchenben

München nem az a kifejezetten dunaparti város. A bajor városban azonban található egy templom, melynek bejárata egy dunai tájat idéz meg. A Sendlinger Straße 32. szám alatt álló, sok szempontból rendkívüli Nepomuki Szent János templom kapujának két oldalán álló sziklák legendája egy dunai hajótragédiának állítanak emléket.  

A müncheni Asamkirche eredetileg egy magánkáponának épült két testvér, Egid Quirin Asam és Cosmas Damian Asam jóvoltából. A testvérpár a saját házuk szomszédságában építette fel a templom méretű kápolnát, amely illeszkedik a Sedlinger straße házsoraiba. Cosmas festőként és szobrászként, Egid pedig építészként kereste kenyerét, ezért az egész templom az ő kezük munkáját dicséri. Olyannyira együtt éltek a templommal, hogy ezt a helyet választották sírhelyüknek, sőt állítólag a hálószobájukból nyíló ablakon konkrétan az oltárra láttak rá. A templom védőszentjéül az építés megkezdése előtt az alig négy éve szentté avatott Nepomuki Szent Jánost választották. Hogy miért? A legenda szerint egy csodával határosan túlélt dunai hajóbaleset miatt.

Kelheim sziklái (forrás)

Weltenburg bencés apátsága és Kelheim között a Frank-Jura középhegység mészkő sziklái 80 méter magas falként tornyosulnak az összeszűkülő Duna fölé. A szurdok természeti jelentőségét mi sem emeli ki jobban, minthogy 1840 (!) óta áll természetvédelmi oltalom alatt; újabban Natura 2000-es terület és geotóp is egyben, ami azt jelenti, hogy a környék geológiai értékei (barlangok, szirtek, sziklafalak) is védelmet élveznek. A védett terület 5,5 km hosszúságban kíséri a folyót, teljes kiterjedése 580 hektár. A folyót övező szirtek a késő jurában, sekély tengerben ülepedtek le mintegy 150 millió éve, ami megmagyarázza a kőzetben rejtőző számtalan fosszíliát. A Duna mélysége ezen a szakaszon helyenként a 20 métert is elérheti!

A fivérek a legenda szerint hajójukkal éppen ezen az áttörésen haladtak keresztül. Szobrokat és építőköveket szállítottak a Kelheim és Weltenburg között, amikor vihar csapott le rájuk és a zátonyos-örvényes szakaszon már-már úgy tűnt, hogy odavesznek. A legnagyobb veszedelemben Nepomuki Szent Jánoshoz, a vízenjárók és bajbajutottak védőszentjéhez imádkoztak és ígéretet tettek, ha megmenekülnek hálából egy templomot emelnek.

Nepomuki Szent János szobra a Weltenburgi szurdokban, a Dunáról fényképezve (wikipédia)

Már a kezdőképen lelőttük a poént; végül mindketten megmenekültek és 1733-ban le is tették a templom alapkövét. Az építkezés 1746-ra fejeződött be. A bejárat két oldalán látható sziklák a kelheimi szurdokot szimbolizálják, amely között a Duna folyik a templom ajtaján keresztül. Természetesen a sziklák jelképezhetik Szent Pétert is, a sziklát, akire Jézus az egyházat építette fel. A rendkívül gazdagon díszített rokokó templom védőszentje pedig a Duna mentén olyannyira népszerű Nepomuki Szent János lett, akinek az élettörténetét a templom faragott kapuján végigkövethetjük még mielőtt a templomba lépnénk. 

Az Asam-testvérek ezt a templomot egyfajta portfóliónak, vagy katalógusnak is használhatták, ahol a megrendelőknek be tudták mutatni a tudásukat, anélkül, hogy a saját házukat el kelljen hagyniuk. Hogy mennyi igaz a legendából mindenki döntse el maga, mindenesetre a sekélynek tűnő, valójában nagyon is mély folyó néhány kilométer hosszú áttörése mentén magasodó sziklafalak sehol sem kínálnak kikötésre alkalmas helyet a világ legöregebb apátsági sörfőzdéje (Weltenburg) és a Duna-Rajna-Majna csatorna torkolata között. 

Az Asamkirche legendája megidézheti számunkra a Duna-partot Münchenben, az Isar-menti Athénban. 

Jochenstein, az egyedülálló

Szándékosan maradt ki ez a kép az előző bejegyzésből. Jochenstein ugyanis szerelem első látásra. Ez a dunai sziklaszirt a maga egyszerűségében megtestesíti mindazt amiről a Dunai Szigetek blog szól. 

A legszebb dunai sziget (Horst Reisinger)

Németország és Ausztria határán, a 2202. folyamkilométernél már 275 millió éve magasodik a habok fölé ez a magányos hidrotermás kvarctelér. Bár akkoriban még sem az országok, sem pedig a Duna nem létezett, és valószínűleg a szikla is a föld mélyén várakozott arra, hogy a külső erők lehordják a környező kevésbé ellenálló kőzeteket. 

Nepomuki Szent János küzdelme az árvízzel (Hans Gell) 

Ez a 98%-ban kovasavat tartalmazó kemény kőzet egy 150 kilométer hosszú vonulat része amely párhuzamosan fut a cseh határral. Többnyire eltemetett helyzetben van, de egyes kiemelkedő részei a felső-pfalzi Nabburgtól a Bajor-erdőn és Passau városán keresztül az osztrák Mühlviertelen át Linzig nyomozhatók. A perm időszakban egy törésvonal mentén feláramló forróvizes oldatokból kiváló kovasav itatta át a környező kőzeteket és színezte azokat vassal vöröses-sárgára. Ilyen kőzeten épült fel Weißenstein (bei Regen) vára, ahol a vonulat 750 méteren eléri legnagyobb magasságát. Régebben útépítéshez bányászták ezt a kifejezetten kemény kőzetet. Viechtach-tól nyugatra, 30 méter vastagságú rétegben tanulmányozható legjobban ez a formáció, melyet beválasztottak Németország 100 legkiemelkedőbb geológiai látványossága közé. 

Nepomuki Szent János, a vízenjárók védőszentje (forrás)

A helyiek nyelvén Pfahl-nak nevezett kvarctelér legszebb előfordulása a Duna kellős közepén található az Untergriesbach településhez tartozó Jochenstein mellett. Egyetlen ehhez fogható jelenségről tudok a Duna egész hosszáról, ez pedig nem más, mint a Babakáj-szikla az Al-Dunán. Ha volt is több ilyen sziklazátony, valószínűleg részben a víz alatt vannak, vagy már régen felrobbantották őket a hajózhatóság érdekében. 

A legszebb dunai sziget? (wikipédia)

A Jochenstein talán azért is élte túl a folyószabályozást, mert igencsak kötődtek hozzá a dunai hajósok. A legenda szerint ezen a sziklán élt Isa, a vízitündér, a híres Loreley leánytestvére. A német mitológiában nixaként ismert tündéreknek csillogó ruhájuk volt, fejüket virágokkal tűzdelt nádkoszorú övezte. Holdfényes éjszakákon énekeltek a hajósoknak és a halaknak és csak ők láthatták Isát. Sűrű ködben világítótoronyként jelzett sziklazátonyáról a hajósnépeknek, de akiket énekével el tudott csábítani azokat örökre bezárta a folyó felett magasodó várába (Alt és Neujochenstein vára). A jochensteini (német) parton 2002 óta egy szobor állít Isának emléket.

Maga a szirt elnevezése állítólag a pogány korig nyúlik vissza, amikor itt téli és nyári napfordulókon italáldozatot mutattak be a germán törzsek az isteneiknek. Később ez a szokás részben fennmaradt a katolikus egyházban, Johanniswein néven. Szent János apostol ünnepén, december 27-én a mise után megszentelt bort kaptak a hívek. Ebből a névből ered állítólag a Jochenstein név, melyet a XVIII. század közepétől tovább hangsúlyozott Nepomuki Szent János szobra és kis kápolnája.

A jochensteini vízerőmű (forrás)

Ha kissé távolabbról szemléljük a sziklát meglepve tapasztalhatjuk, hogy bizony egy vízerőmű emelkedik a közvetlen szomszédságában. Már az is kisebbfajta csoda volt, hogy a folyószabályozások megkímélték ezt a veszélyes szirtet a folyó közepén, de úgy tűnik az erőmű tervezői is tekintettel voltak erre a varázslatos helyre. Nepomuki Szent János, mint a vízenjáró népek védőszentje tartja szemmel a német oldalon található, 1956 óta üzemelő zsilipkamra forgalmát. Az osztrák-német határ az turbinák  felett átívelő út kellős közepén található. Németország tulajdonképpen itt búcsúzik a Dunától. Jochenstein falva az utolsó német település a Duna mentén, a keleti határán csobogó Dandlbach mögött már Felső-Ausztria kezdődik. 

Jochenstein hidrológiai szempontból is különleges hely. Ausztriában ez egy tervezési terület-választó pont, ahol a Duna vízgyűjtője két részre oszlik aszerint, hogy a folyók Jochenstein felett, avagy alatt ömlenek a Dunába. A két terület között gyakorlatilag annyi a különbség, hogy a Jochenstein feletti dunai mellékfolyók (pl. Inn, Isar, Salzach) közösek Németországgal, az alattiak pedig kivétel nélkül Ausztriában erednek. Természetesen a Morva, a Dráva, a Mura és a Lajta-Rába-Rábca is Duna mellékfolyók, de ezek az ország határain kívül ömlenek a Dunába.

Balra Ausztria, jobbra Németország (forrás)

Több millió éve koptatják Jochentstein szikláját az árvizek, jégzajlások, aprítják a külső erők, de még mindig ott magasodik a folyó kellős közepén. És semmiben sem hasonlatos a Duna többi szigetéhez. 

Szent a Duna partján

IN ENGLISH

Egy időben nem is figyeltem fel ezekre a szobrokra. Úgy sétáltam el mellettük, mint bárki más. Sőt még a feliratot sem olvastam el vagy ha igen, hamar elfelejtettem a kacifántos nevet. Aztán, ahogy egyre gyakrabban és egyre többfelé jártam a Duna partján, felrémlett bennem a "Nahát ezt a szobrot, mintha már láttam volna valahol" érzés. Ettől fogva bármelyik településen sétáltam a parton Rajkától Mohácsig, bárhol keltem át a folyón közlekedő révvel, mindenhol ismerősként üdvözöltem Nepomuki Szent Jánost.

Nepomuki Szent János szobra éppúgy szerves része a dunai tájnak, mint a szigetek, a parti csárda, az ártéri ligeterdő, az éppen mostanában virágzó sárga mocsári nőszirom, valamint a római őrtorony. Közös öröksége a dunai népeknek, szerves része a Duna-menti hagyománynak.

Május 16-án van az emléknapja. Szerte az országban sokfelé tartanak ünnepséget emlékezetére, például Vácott (innen származik a két fénykép), Mohácson vagy a tiszaparti Nagykörűn. Baja városában is régi szokás a dunai "Jánoska eresztés". 

Így szól Nepomuki Szent János életútja röviden A szentek életéből:

"A legenda elmondja, hogy Wolfflin János a kicsiny Pomuk (ma Napomuk) helységben született, Dél-Csehországban. Jogi tanulmányainak befejezése után -- annak ellenére, hogy szegény szülőktől származott - - gyorsan haladt fölfelé az egyházi ranglétrán. Mint egyházi méltóságot és jelentős szónokot egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A király kezdetben igazságos és jóakaratú uralkodó volt, de egy sikertelen mérgezési kísérlet után bizalmatlanná és agresszívvé vált. Meg akarta tudni, mit gyónt a felesége. Mivel azonban János nem volt hajlandó megmondani, megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. Egy csodás fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék a holttestet. Egy másik változat szerint a Moldva leapadt annyira, hogy megtalálhassák. Halálának éve 1383. A prágai Szent Vid-székesegyházban temették el."

Nepomuki Szent János a gyónási titok vértanúja, Csehország védőszentje. Különös tisztelettel övezik őt a vízi emberek; a halászok, hajósok, vízimolnárok, bányászok, sóbányászok és ő óvja a fuldoklókat is. Ugyancsak védőszentjükként tekintenek rá a bánsági katolikusok.

Szobrait jellemzően a barokk korban faragták, elsősorban kőből. Egy papot ábrázolnak birétummal a fején, amint ujját a szájára illeszti, vagy karjaiban egy feszületet tart. Legtöbbször vízparton, révátkeléseknél, kisebb hidak mellett találkozhatunk vele.

1729-es szentté avatása előtt is komoly tiszteletnek örvendett Csehországban. Magyarországi szobrainak elterjedése 1729 után kezdődött. Mégis, miért lett Magyarországon ennyi Nepomuki Szent János szobor? Ebben a korban, a XVIII. század elején zajlott le a sváb betelepülés a Magyar Királyság területére. Valószínűleg ezek a telepesek hozták magukkal a szent tiszteletét. Ugyanis kevésbé ismert, de a németajkú jövevényeket a toborzó földesurak a Dunán utaztatták hazánkba. Valószínűleg a zátonyok között, árvizek esetén vagy kisvízkor nagyon sokan fohászokodhattak hozzá. A szerencsésen partot ért svábok nem feledkeztek meg róla, új otthonaikban első dolguk volt, hogy szobrot emeltek neki. Valószínűleg ez lehet a magyarázata, hogy annyi Nepomuki Szent János szobor van szerte a Duna-völgyében, sőt annak tágabb vízgyűjtő területén is. Talán nem túlzó az az állítás sem, miszerint szobrainak elterjedése kirajzolja a katolikus Közép-Európát Prágától Temesvárig, Stájerországtól Krakkóig. Délkelet felé az utolsó szobrok már a Duna két arcának, az ókori Danuvius - Istros, a középkori orthodox-katolikus kultúrák határát szegélyezik.

Elhatároztam, hogy az erős dunai kötődés miatt egy oldalt szentelek Nepomuki Jánosnak itt a blogon. Kíváncsi vagyok, hogy szerte a világban mennyi szobra van és ezek földrajzilag mennyire követik a Duna medencéjének rajzolatát. 
 

 
Nem szeretnék versenyezni a szoborlap.hu honlappal. Tisztában vagyok vele, hogy tényleg rengeteg szoborról van szó. Egy órás utánajárással 164-et találtam csak Magyarországról. Ez azt jelenti, hogy ha minden hétvégén sikerül egyet meglátogatni és lefényképezni, akkor az 3 évnél is hosszabb időbe telik. Mint alsógödi, elsősorban a környék szobrairól van bővebb tudomásom és mondjuk Zala megyéről már csak az internetről tudok tájékozódni.

Ezért kérek minden Dunai Szigetek olvasót, hogy ha valahol a szűkebb pátriájában van tudomása ilyen szoborról, vagy esetleg utazásai során látott ilyet valahol, akkor küldjön nekem róla bármilyen információt, történetet, adatot, képet, koordinátát a

 dunaiszigetek@gmail.com

e-mail címre. Vagy szimplán írják meg ide kommentnek.

A beküldött információkat és az általam meglátogatott szobrokat folyamatosan fogom feltölteni az új oldalra. 

Köszönettel:

Szávoszt-Vass Dániel