Maradt a június?

Zátonyra futott választási plakát

Hát, ez gyors volt. 

Pontosan 300 nappal ezelőtt károgta az Ínség-sziklán tollászkodó vészmadár, hogy itt nagyon nagy baj van. 

Azt is károgta, hogy nagyon nagy baj lesz.

Szólt arról is, hogy "Hamarosan elesik majd a három megmaradt hónap, az április, a május és a június is. (Utóbbi épphogy megúszta fél nappal.) Majd azt is megfelelően dokumentáljuk."

Az Ínség-szikla semmiben nem különbözik az Dunából adott vízállásnál előbukkanó kövekhez, azonban a történelem során szimbolikus jelentés kapcsolódott a nevéhez, jellemzően aszályos, száraz időszakhoz kapcsolódik, amikor kb. 92 centiméteres Vigadó téri vízállásnál előbukkan.

2024. év végéig nem fordult elő olyan a budapesti vízmérce történetében, azaz az elmúlt nagyjából másfél évszázad alatt, hogy ez az eocén korú (kb. 40 millió éves) rétegsor középső-felső szakaszán megjelenő kovás márgával cementált, tűzkőtörmelékes homokkő szikla márciusban, áprilisban, májusban, júniusban és júliusban kibukkant volna. 

Aztán 2025-ben kipipáltunk két újabb hónapot a (jeges árvizes) márciust és a (zöldárakat követő) júliust.

2026-ban, miután januárban szinte végig vízszint fölött volt az Ínség-szikla, kipipáljuk az áprilist és az előrejelzések alapján a májust is, amikor alacsony vízállás helyett árvizeknek kellene levonulnia a folyón, mint például 1965-ben vagy legutóbb 2006-ban.

Évente két új hónap, alig 14 hónap alatt összesen négy.

A vészmadár fészket rak az Ínség-sziklán, a szirt előbukkanása pedig lassan elveszíti hírértékét, normalitássá válik.

Maradt a június. 

Maradt a június? 

Vészmadár az Ínség-sziklán

 

Tökéletesebb illusztrációt nem is képzelhet az ember a látványhoz, mint ezt a fejvesztett MTK-szurkolót a Ferencz József híd tövében. Ez a szobor most éppen nem a szemetes part miatt búsul, bár búsulhatna azért is, most nem éppen a szétrohadó rakpart elemeiről lesz szó, egy kicsit távolabb kell tekinteni, de nem sokkal. 

A helyszín ismerős lehet a blog olvasóinak, mint mondjuk egy formás almafa a kert végében, itt a Gellérthegy tövében található Magyarország leghíresebb éhségköve, az Ínség-szikla. Ez egy beszélő földrajzi név, megjelenése nem sok jóval kecsegtet. 2025. július első napján délután öt és hat óra között ez a kő nagyjából olyan látványt nyújt klímatörténeti szempontból, mint az említett kerti almafa virágba borulva egy szép szilveszteri éjszakán, miközben füstifecskék köröznek fölötte.

Igazából felesleges is ez a hosszú bevezető. A Dunai Szigetek blogon a klíma eddig nem sok teret kapott, valószínűleg ezután sem fog. Igen, a búsuló szurkoló mögött ott látható az Ínség-szikla. Igen, július első napján. Idén nem is először, hanem másodszor. Vészmadárkodásnak tűnt március 4-én arról írni, hogy ki fog bukkanni az Ínség-szikla, elvégre a vízrajzi előrejelzések tévedhetnek, csakhogy alig egy hétre rá, március 11-én már száraz lábbal lehetett rajta fényképezkedni. Ahogy az országos hírportálok helyesen át is vették, márciusban még soha nem fordult elő ilyesmi, amióta vízállást mérnek a Dunán. Ez egy hidrológiai szempontból rendkívüli helyzet volt, ugyanis a március egy árvizes hónap a Dunán, nem pedig kisvizes. Jellemzően ráadásul jeges árvizes. Wesselényi, árvíztábla és a többi. 

Most itt állunk megint. Júliusban. Ebben a hónapban még soha nem fordult elő, hogy az Ínség-szikla előbukkant volna a Dunából, amióta vízállásméréseket végeznek a Dunán. Nem július végén, a hidrológiai év vége felé közeledve, hanem az első napján. Két napra a Nemzetközi Duna-naptól. A zöldárak levonulásának idején. 1965, Nagy Dunai Árvíz, és a többi. Ez egy hidrológiai szempontból rendkívüli helyzet. Idén másodszor. Úgy, hogy az év fele telt el. Vészmadár ül az Ínség-sziklán. Azaz már ketten vannak.

Lehet persze mondani, hogy fél méterre vagyunk az LKV-tól, és 2018 őszét is túléltük, ami már régen, hét éve volt. Csakhogy az a kisvíz "időben jött", amikor kellett, miután leürültek a vízgyűjtők, éppen az őszi esők előtt. Persze túléltük a 2022-es aszályt is, amikor azt kellett leírni, hogy augusztus 10-én még soha nem bukkant fel ilyen korán az Ínség-szikla Budapesten. Augusztus 10-én. Ami negyven nap múlva lesz. A "történelmi" aszály idején, ami alig három éve volt. 

Az előrejelzések szerint pár nap múlva esni fog, négy nap és újra eltűnik az Ínség-szikla, elrepülnek róla a vészmadarak. Lehet még egy olyan nyarunk, őszünk, és telünk, mint "gyerekkorunkban", lágy eső, napozás bőrrák nélkül, aztán egy jó szánkózás, de ebből a duplán rendkívüli évből már nem lesz normális év. Hamarosan elesik majd a három megmaradt hónap, az április, a május és a június is. (Utóbbi épphogy megúszta most ezzel a fél nappal.) Majd azt is megfelelően dokumentáljuk.

IN ENGLISH

Ínséges napok

2018 augusztusában Budapest alatt, sorra dőltek meg a valaha mért legkisebb vízállások. Októberben pedig ezek a nyári vízállás rekordok is megdőltek az egész magyar szakaszon. Budapesten az év második felében 73 napon keresztül volt lát(ogat)ható az Ínség-szikla. Ennek apropóján annak próbáltunk utánajárni, hogy a rendelkezésre álló vízállás-adatsorok alapján megállapítható-e bármilyen rendszeresség, trend az "ínséges napok" tekintetében? Melyik naptári napon van a legnagyobb esélyünk találkozni vele? Van-e összefüggés a szirt elnevezése és a II. világháborút követő "ínséges" időszak között?

Az Ínség-szikla 2018. október 17-én, 44 cm-es budapesti vízállásnál

Mostani bejegyzésünk rendhagyó módon két részből áll, az első inkább egy tudománytörténeti és módszertani áttekintés arról, hogy milyen szempontokat vettünk figyelembe a vízállás meghatározásánál. Aki inkább az Ínség-szikla és a dunai kisvizek összefüggéseire kíváncsi inkább nyugodtan görgessen a második részhez. 

Disclaimer: Az alábbi írás nem egy matematikai statisztika a hidrológiában tantárgy beadandó dolgozata, hanem egy érdekes kísérlet a vízállás adatokkal, hogy az Ínség-szikla kapcsán megismerkedhessünk a budapesti kisvizek trendjeivel, valamint azokkal a buktatókkal, amelyekkel az adatok feldolgozása kapcsán találkozhatunk.

Az alábbi eszmefuttatás nem csupán az Ínség-sziklára, hanem a Duna bármely pontján bármilyen vízállásra elvégezhető. Ehhez mindössze két dologra van szükség, egy tetszőlegesen kiválasztott ponthoz legközelebb eső vízmércének a kérdéses időintervallumra vonatkozó adatsorára, valamint a kitüntetett ponthoz tartozó vízállás értékre. Esetünkben ez a kiválasztott pont a magyarországi kisvizek kitüntetett pontja, az Ínség-szikla, a hozzá legközelebb eső vízmérce pedig a Budapest Vigadó téri.

• Az Ínség-szikla (~1645,3 fkm) és a Budapest Vigadó téri vízmérce (1646,5 fkm) között a távolság körülbelül 1,2 kilométer. A vízmérce 1876-2005 intervallumra eső adatsora a hydroinfo.hu honlap archívumából lekérhető, a hiányzó 2005-2018 közötti adatsor pedig adatigényléssel megszerezhető a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságtól. 
• 2015-ben, amikor meghatároztuk az Ínség-szikla abszolút magasságát (95 méter 76 centiméter a Balti-tenger szintje fölött), sikerült megfigyelni az előbukkanáshoz tartozó vízállást is, ami kb. 92-93 centiméter volt a budapesti Vigadó téri vízmércén. 

Az Ínség-sziklát borító vízoszlop magassága 2015. augusztus 15-én 7:17 órakor
A Vigadó téren ekkor 98 centiméteres nyers vízállást jeleztek 

A bevezetőben feltett kérdések megválaszolása azonban koránt sem egyszerű, az adatsor és a vízállás meghatározását előre nem kalkulált tényezők (melyek egyúttal hidrológiai érdekességek) nehezítették:

1876 óta a Vigadó téri vízmérce 0 pontja ugyanis többször változott. A hydroinfo archívumából lekért adatsorok szerencsére tartalmazzák az adott évhez tartozó 0 pont abszolút magasságát, amely a következőképpen alakult az elmúlt 142 év során:

• 1876-1943: 95,98 m.B.f. A m.B.f. szint már csak azért is érdekes, mert csak 1960-ban tértünk át a "szocialista" alapszintre. Az addig használatos adriai alapszint ettől 67,47 centiméterrel alacsonyabban volt. Ebben az esetben valószínűleg a vízügyesek átszámolták az adriai értékeket a balti alapszintre.
• 1944-2005 (?): 94,98 m.B.f. A nullpontot a csökkenő vízállás értékek miatt 1 méterrel lejjebb szállították. Kérdőjel = 2005 utáni adat nincs (még) az archívumban.
• ?-2018: 94,97 m.B.f. Ha felkeressük a vizugy.hu honlapon a budapesti vízmércét 1 centiméterrel alacsonyabb szintet találunk a 2005. évi hydroinfósnál. Arról, hogy mikor változott a szint, nem találtam adatot. 

A probléma tisztázása érdekében a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság számára küldött adatszolgáltatási kérelmemre a következő fénymásolt lapot küldték el:

Egy biztos, a két adatsorból csak az egyik lehet valódi, de arra a kérdésemre, hogy mégis melyik az igazi és mi okozza a különbséget már nem kaptam választ. Mivel amúgy is a hydroinfós vízállás adatokat használtam önkényesen úgy döntöttem maradok a hydroinfós nullpontok mellett, a többi pedig maradjon vízrajz-történelmi érdekesség. 

Az Ínség-szikla előbukkanásához tartozó vízállás empirikus megfigyelése ugyancsak rejt magában bizonytalanságot, de ebben az esetben 2015-2018 között minden egyes megfigyelés alkalmával ugyanazt a 92-93 centiméteres értéket sikerült megfigyelni, melyek közül önkényesen a kisebb értéket; a 92 centimétert választottam küszöbszintnek.

1. ábra. Az Ínség-szikla magasságviszonyai a Vigadó téri vízmércéhez hasonlítva.

A hydroinfón található vízállás adatsor napi egy értéket tartalmaz, amelyet reggel 7 vagy 8 órakor mértek. A 92 cm alatti napok meghatározásában segítségemre volt egy korábban, a KDDVIZIG-től kapott adatsor, amelyen többnyire napi két adat szerepelt, a jelenkor felé tartva, ill. a nagyobb árvizek esetén napi több adattal (néha óránként egy adat is előfordul). Minden olyan napot figyelembe vettem a vizsgálat során, ahol legalább egy adat alulmúlta a 92 centiméteres küszöbértéket. A vízállás adatsor számértékei mellett helyenként betűk is szerepelnek, esetünkben az "A" és a "Z" betűk lesznek fontosak. Az A betű az álló jeget jelzi, a Z pedig a zajló jeget. Néhol előfordult, hogy az A és Z mellett álló szám kisebb volt a 2018 októberét megelőző 51 cm-es (1947. nov. 6.) LKV értéknél, ez azért lehetett, mert a jeges kisvizet külön szokás választani a jégmentes kisvizektől.

Ha valaki átlagos hírolvasóként tájékozódik a Duna vízállásadatairól, az árvizes időszakban arról olvashat, hogy a klímaváltozás itt van a nyakunkon, kiárad a Duna, az árvizek egyre gyakrabban érkeznek és egyre magasabbak. Ha kisvizes időszak van arról lehet hallani minden csatornán, hogy a klímaváltozás itt van a nyakunkon, kiszárad a Duna és egyre gyakrabban lesz egyre kevesebb víz a folyóban. Nos, ez az írás a kisvizes időszakról szól, de előre le kell szögezni, hogy rémhíreket nem szeretnénk terjeszteni.

"Ínséges" napok, hónapok, évek

Az "ínséges" napok adatsorából nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. Az adatokból csak arra lehet következtetni, hogy nőtt vagy nem nőtt az ínséges napok száma. Az nem fog kiderülni, hogy ezt a globális klímaváltozás, a folyó szabályozása, a csapadékhiány, vagy a bármely egyéb ok miatt kialakult meder fenékszint süllyedése okozná. Mivel a lefolyás körülményei a legkevésbé sem állandóak, nem lehet biztos következtetést levonni a vízhozamok, vízállások trendjére, a szélső értékeinek előfordulására. Azonban néhány részlet figyelemre méltó:

• Átlagosan 100 naponta látszik ki az Ínség-szikla. Az 1876. január 1. és 2018 december 31. között eltelt 143 év, azaz 52230 nap közül 493 olyan nap volt, amikor az Ínség-szikla kilátszódott. Ez az összes napok számához viszonyítva 0,94%. 
• Az utóbbi 16 évben többször bukkant elő az Ínség-szikla, mint az azt megelőző 127 évben. Az Ínséges napok számának eloszlása nem egyenletes; ha két (nem egyenlő) részre osztjuk az adatsort a 2003 utánra eső 16 évre 257 (52,23%), míg az azt megelőző 127 évre 236 "ínséges" nap esik (47,77%). 

Miért éppen 2003. január 1. lett az adatsor vízválasztója? Röviden azért, mert ez az időpont osztja két, nagyjából egyenlő részre az ínséges napok számát (lásd fent). Hosszabb indoklás a folytatásban: 

2. ábra. Az "ínséges" napok eloszlása a naptári év szerint (1876. január 1. -2018. december 31.)

• A 2003. évet megelőző évekre 1,8 "ínséges" nap esett átlagosan, míg ez az érték 2003-tól kezdődően évente 16 napra, azaz nyolcszorosára nőtt (15,93 nap). Az "ínséges napok" arányát a két intervallumra összehasonlítva ugyanezt a különbséget figyelhetjük meg: 1876-2002 között eltelt 46 385 nap 0,5%-án bukkant elő az Ínség-szikla, míg a 2003-2018 közötti 5843 napon ez az arány hasonlóképpen a nyolcszorosára, 4,4%-ra nőtt. 
• Egyre korábbra tolódik a naptárban az Ínség-szikla felbukkanása. Miközben az "ínséges" napok többnyire december végén ill. januárban, de legkésőbb február közepén (12-én) véget érnek, a kezdő időpontjuk folyamatosan tolódik egyre korábbi dátumra. 1953-ban december elsején bukkant ki először az Ínség-szikla, 1971-ben november 4-én, 1986-ban október 15-én, 2003-ban augusztus 12-én, mint ahogy idén, 2018-ban is már augusztusban jelentkezett 92 centiméternél alacsonyabb vízállás. 
• 1985 óta az Ínség-szikla megjelenése függetlenítette magát a Duna jegétől. 1954-ig a LKV értékek jellemzően zajló ill., álló jéghez kapcsolódtak. Az évnek ebben az időszakában a tartós fagy miatt jellemzően nincs jelentős hozzáfolyás a Dunához. 1954 után már csupán két alkalommal (1972, 1985) jegyeztek fel 92 cm alatti jeges kisvizet. 
• Manapság már minden második évben lát(ogat)ható az Ínség-szikla. Ha az időbeli eloszlást vizsgáljuk az évek tekintetében az elmúlt 143 évből összesen 35 olyan év volt, amikor kibukkant az Ínség-szikla és 108 amikor nem. Ez azt jelenti, hogy minden előbukkanásra átlagosan négy évet kellett várni (24,5%). 2003 előtt ez az érték még öt év volt (19%), 2003 óta pedig már két évet sem kell rá várni. Ha csak a 2002 óta eltelt 16 évet számítjuk meglepődve vehetjük észre, hogy ezek közül 11 bizony "ínséges" év volt (69%). 

3. ábra. Az "ínséges" napok számának megoszlása hónaponként (1876-2002, 2003-2018)

• A "legínségesebb" hónapok érdekes módon nem téliek, hanem az őszi időszakra esnek. A november hónap (125 előbukkanás) megelőzte a januárt (95), de a harmadik helyen ismét egy őszi hónap; az október (92) következik. Szorosan követi őket a december (86), majd leszakadva a szeptember (43), augusztus (32) és a február (20). Közülük az augusztus produkálta a legnagyobb növekedést:
• 2003 előtt még sohasem bukkant elő az Ínség-szikla augusztusban, 2003 után pedig már 32 napon keresztül volt látható. Ha a már említett két intervallumot hasonlítjuk össze, akkor a szélső hónapok, az augusztus és a február tekintetében tapasztaljuk a legnagyobb változást. Emellett a szeptember hónap is jelentős növekedést mutat. Februárban viszont 2003 után már csupán 2 "ínséges" nap volt a korábbi időszak 18 napjához képest.
• Egy naptári évben a legnagyobb eséllyel január 7, 8, ill. 9-én találkozhatunk az Ínség-sziklával; az elmúlt 142 év során ezeken a napokon hét évben is előbukkant. Összesen 174 (48%) olyan nap van az évben, amikor legalább egyszer előbukkant és 191 (52%) amikor nem. Február 13 és augusztus 11 között még sohasem bukkant ki a Dunából. Eddig.
• A három "legínségesebb" év 1947, 2003 és 2018 volt, amikor a rendkívül tartós kisvizek miatt az Ínség-szikla több mint két hónapon keresztül látható volt (62, 64, ill. 73 nap). E három év felelős az 1876-2018 között megfigyelt 493 ínséges nap 40 százalékáért. 
• Ezzel szemben a három leghosszabb (megszakítás nélküli) "ínséges" periódus közül kettő 2003 előttre esik. 1953/1954 telén 47 napon keresztül volt látható az Ínség-szikla, 1947-ben ettől nem sokkal elmaradva 46 napon át. Érdekes felvetés, hogy az országban tapasztalható "ínséges időszak" (padláslesöprés, TSZ-szervezés) mennyiben függhetett össze az Ínség-szikla elnevezésével. Mindenesetre a harmadik leghosszabb periódus jó két héttel rövidebb ideig, "mindössze" harminc napon át tartott 2018 őszén. 

4. ábra Az "ínséges" napok számának megoszlása évenként (1876. jan. 1. -2018. dec. 31.)

Összefoglalva a megfigyeléseinket: az "ínséges" napok egyre gyakoribbá válnak, a jövőben akár évente is fényképezkedhetünk az Ínség-sziklán. Télikabát helyett immár fürdőruhában is, hiszen ezek a napok egyre korábban érkeznek, egy adott évben. Elképzelhető, hogy a közeljövőben már júliusban is előfordulhatnak. És még igyekezni sem nagyon kell, hiszen az ínséges napok egyre tartósabban jelentkeznek, és a trendek alapján az év 365 napjából egyre több lesz az "ínséges".


Köszönet a cikk megírásában nyújtott segítségért Rácz Tibornak, Timár Gábornak és Ónodi Zsoltnak!

Az Ínség-szikla és a statisztika

Ha esetleg valaki kíváncsi, hogy mikor van kisvíz a Dunán indirekt módon is utánajárhat, elég ha megnézi a wikipédia Ínség-szikla szócikkének laptörténete alatt a nézettségi statisztikát!

Az Ínség-szikla 2015. szeptember 2-án

Talán úgy közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, az Ínség-szikla nézettségi statisztikája nem pontosan a kisvízzel korrelál, hanem inkább a kisvízről szóló hírekkel. Amelyek az MTI sajtóhíre után Augusztus 13-án hétfőn kezdtek beözönleni.

Budapest, 2018. augusztus 13., hétfő (MTI) - Alacsony a vízállás a Duna budapesti szakaszán, kilátszik az Ínség-szikla - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfőn az MTI-vel.

Ezen a héten a Duna vízállása - a budai oldalon, a Szabadság hídtól északra, a Gellért-hegy lábánál lévő - Ínség-szikla szintje alá süllyedhet. A szikla a vízmozgástól függően többé-kevésbé jelenleg is kilátszik.
Ez a szikla általában víz alatt van, de a budapesti vízmércén mért 95 centiméter körüli vízállásnál kibukkan a vízből. Ez egy meglehetősen alacsony és viszonylag ritkán mért vízállás. A szikla innen is kapta a nevét, hiszen csak tartós aszály idején "mutatja meg magát" - jegyezték meg.
A tartósan meleg, csapadékszegény időjárás következtében augusztus elejére a magyarországi folyók szinte igen alacsony lett.
A valaha mért legkisebb vízszinteket sok helyen csak 50-100 centiméterrel meghaladó értékek alakultak ki.
A Dunán Budapestnél augusztus 13-án reggel 93 centimétert mértek, ami 42 centiméterrel magasabb a 2003-as legalacsonyabb, 51 centiméteres értéknél. A Sajó hazai szakaszán csak 20-30 centiméterrel magasabb a víz szintje, mint a valaha mért legalacsonyabb.
[...]

bkdi \ bhi
MTI 2018. augusztus 13., hétfő 10:09

Innen szépen sorban átvette a többi hírportál és a televízió is:

10:25 Napi.hu: Kilátszik az Ínség-szikla a Dunából Budapestnél
10:48 Origó: Alacsony a Duna vízállása, kilátszik az Ínség-szikla
11:58 Index: Olyan alacsony a Duna vízállása, hogy kilátszik az Ínség-szikla
20:09 HVG: Fotó: Alacsony a vízállás, kilátszik az Ínség-szikla a Dunából
Részlet a cikkből: "Utoljára hét éve bukkant ki a szikla a folyóból." (Hahahahahahaha - a szerk.)

Velem hétfő délután készített rövid interjút az Infórádió, de az Ínség-szikla valószínűleg már addigra elvesztette hírértékét.

Három napra rá az M1 Híradó is észrevette a jelenséget: Apad a Duna: már az Ínség-szikla is előbukkant

1. ábra Az Ínség-szikla nézettségi statisztikája a wikipédián

Mint a fenti ábra mutatja, az Ínség-szikla érezhetően két héttel az MTI hír megjelenése előtt, július 31-én jelent meg a keresésékben. De mi történt aznap? Semmi különös, csak szóltunk a facebookon, hogy jön a kisvíz. :)

2018. Augusztus 2-án ismét többen kerestek rá a sziklára. Hogy miért? Talán ezért a szenzációs képért, amely egy másik sziklán álló emberről készült. Ezt a képet egy azóta a netről eltüntetett írásból mentettünk meg:

Szerencsére a wikipédián a múltban is vájkálhatunk, de csak 2015. július 1-ig, ami pont jó, hiszen abban az évben ősztől kezdődött az előző kisvizes időszak, amely egészen 2016. tavaszig kitartott. A 2015. évi csúcspontok is korrelálnak az augusztus 16-i első cikkünkkel, majd a szeptember 3-i másodikkal, amikor is lemértük a "hegycsúcs" pontos magasságát. Ezt később az Urbanista blog is átvette (köszönjük szépen), ami tovább emelte a szócikk nézettségét. Majd újabb csúcspont következett január elején, amikor a sajtó ismét megtudta a nagy hírt. Pl. 444 2016 jan. 4. 18:02 Annyira alacsony a Duna, hogy látszik az Ínség-szikla.

2. ábra Az Ínség-szikla nézettségi statisztikája  2015. júliusa óta (forrás: wikipédia)

A wikipédia reakciója tehát nem elsősorban a jelenségre magára, hanem inkább a médiafelhajtásra reflektál (mint például erre a konkrét írásra is). Érdekesség, hogy ilyen alacsony számoknál szinte minden jelentős érdeklődés lokális csúcspontot okozhat a grafikonban, még egy iskolai/egyetemi földrajz beadandó is a témában. Nagyon úgy tűnik nem sok ilyen lehetett. Amennyiben a közeljövőben marad is a kisvíz a médiaérdeklődés lanyhulni fog és várhatóan a szócikk iránti keresések száma is megcsappan.

Addig is míg ez kiderül, lefuttathatjuk ugyanezt az elemzést mondjuk a Dunavirág szócikkre is! :)

Ilyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa!

Előző bejegyzésünkben már tettünk rá kísérletet, hogy megválaszoljuk milyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa. Akkor kijött egy intervallum, de most, egy sikeres expedíciót követően meg is van a pontos válasz!

A mérés

2015. szeptemberérenek első napjaiban a dunai vízállás még az augusztusit is alulmúlta. Az előrejelzések minimuma 75 centiméter volt Budapesten, ami bőven elég volt ahhoz, hogy az Ínség-szikla közel négy év bujkálás után teljes valójában mutatkozzon meg ország, világ előtt. Ugyan az ország, világ éppen most más kérdésekkel van elfoglalva, de így is szép számban gyűltünk össze a Szabadság híd budai hídfője alatt 2015.  szeptember 2-án, egy szerdai nap délutánján. 

A helyszín

A megjelentek között volt Mészáros János, aki az ELTE-n tanársegéd a térképészeknél, e bejegyzés kvázi társszerzője. Ő szolgáltatta ugyanis azt az adatot, ami gyakorlatilag e bejegyzés gerincét, kvintesszenciáját alkotja. Javítsanak ki ha tévedek, de eddig még senki sem mérte meg az Ínség-szikla magasságát. Ha ez igaz, mi voltunk az elsők! 

Az ellenőrző mérés

Szerda délután öttől körülbelül fél hétig tartózkodtunk a sziklánál, eközben a vízállás a 17:00 órai 84 centiméterről egy óra alatt 86 centire emelkedett. Ekkora vízállásnál nem lehet száraz lábbal megközelíteni, mezítláb pedig nem érdemes, mert minden asztali bor kedvelő itt dobálja szét az üres üvegét. Volt szerencsére egy ősöreg gumicsizmám, ami másfél óra alatt egy tucatnyi sziklamászó lábán megfordult. Ez a 86 centiméteres vízállás 35 centiméterrel haladja meg a Budapesten mért LKV-t, azaz a legkisebb vízállást. Tekintve, hogy itt 8 méter 40 centiméter a vízjáték, azaz a legnagyobb mínusz legkisebb vízállás, ráfoghatjuk, hogy eléggé alacsonyan volt a Duna. 

A hegycsúcs

Augusztusi empirikus mérés alapján a Ínség-szikla magasságát 95,74 és 95,6 méter közé lőttük be. Mint kiderült majdnem eltaláltuk, a valóságban ez az érték egy kicsit magasabb. Három lehetséges pontot mértünk be, ebből kettő mindössze egyetlen centiméterrel múlta alul a harmadikat.

A 2015. szeptember 2-án 17:30 óra tájában elvégzett GPS mérés eredménye a következő lett:

Az Ínség-szikla legmagasabb pontjának pozíciója:

X: EOTR 650385.578 m WGS'84 N47° 29' 09,19"

Y: EOTR 237993.485 m WGS'84 E19° 03' 09,32"

Magassága:

Z: 95.760 m

Tehát az Ínség-szikla csúcsa 95 méterrel és 76 centiméterrel található a Balti-tenger szintje fölött. A hibahatár +-5 milliméter. Ha a pozíció WGS'84 koordinátáit bemásoljuk a gégömbbe (googleearth) magas vízállás alkalmával is nézegethetjük a szikla hűlt helyét.

Mintegy mellékesen megmértük az aktuális Duna abszolút szintjét, amely 95,66 méterre jött ki. Ez a mérés valamivel hat óra után történt egy büdös, olajos üledékbe állított, szétvágott pillepalack segítségével. A palack némiképpen lecsendesítette a hullámzó Duna szintjét, így viszonylag sima vízfelületet sikerült kapni. A mérés azért érdekes, mert a hat órakor a Vigadó térnél mért abszolút vízszintet ismerve (95,83 méter) ki lehet számítani a vízszín esését. Az előző mérés alkalmával 8-15 centiméteresre saccolt vízszínesést immár pontosítani tudtuk: 17 centiméter 1,2 kilométeren, azaz 14,17 centiméter/kilométer.

Búcsúpillantás

Köszönettel tartozunk annak a két tucatnyi embernek, aki vette a fáradságot és munka után (helyett) lesétált velünk az Ínség-sziklához, Mészáros Jánosnak pedig a mérésért, amellyel újabb (apró) fehér foltot sikerült felszámolni a honi földrajztudományban! :) Másnap a vízszint ugyan tovább csökkent, de valószínű, hogy a következő áradás már ellepi a szirtet, így előfordulhat, hogy újabb évekig kell majd várni a felbukkanására...

Milyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa?

Ha a Dunán kisvízi helyzet van, akkor a hírekben rendre felbukkan az Ínség-szikla. Amiről sokan azt sem tudják, hogy létezik, még azok sem, akik ott üldögélnek fölötte a Szent Gellért rakparton, sörrel a kezükben. Miközben a Tiszán megvan a rekord kisvíz, addig a Dunán legfeljebb az volt kérdés, hogy kibukkan-e a habokból Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, az Ínség-szikla?

Utoljára 2011. novemberében volt látható ez a lapos szikla, ekkor sikerült megmászni, köszönhetően a 70 cm körüli vízállásnak. Két cikk is készült róla a Dunai Szigetek blogon, egy általánosabb és egy földtanos, melyben Palotai Márton beszámolt arról az érdekes felfedezésről, miszerint az Ínség-szikla anyaga nem egyezik a Gellért-hegyével (és nem is egy ottfelejtett betontömb).

2011-ben nem sikerült megfigyelni azt a pontos vízállást, amikor előbukkant, majd ismét elmerült. Ha ezt a vízállást meg tudnánk határozni, egyfelől át lehetne írni a wikipédia ide vonatkozó cikkét, mely 90-100 centiméteres vízállás-intervallumot közöl, másfelől meg lehetne határozni a szikla tengerszint feletti magasságát. Ehhez nem is kellene más, mint egy jó adag szerencse és olyan vízállás, ami éppen elborítja az Ínség-sziklát.

Ha másra nem, a wikipédia szócikke arra jó volt, hogy 100-110 centiméteres budapesti vízállás felett nem is nagyon érdemes ezzel próbálkozni, 90 alatt pedig valószínűleg várhatnánk a következő árhullámot.

2015. augusztus 14-én reggel hétkor mentem ki először, miután az előző napi 106 centiméteres minimum után ismét 113 centiméterre emelkedett a vízszint. Sem a hídról, sem a helyszínen nem lehetett látni a nyomát sem az Ínség-sziklának a kissé szürkésbarna vízben. Egy árva fodor sem volt a vízfelszínen, ami a szikla helyéről árulkodott volna (1. kép).

A vizugy.hu honlapon közölt vízállás-előrejelzés másnapra további apadást jósolt, ezért 2015. augusztus 15-én ketten ismét elzarándokoltunk a Szabadság híd tövébe. Ekkor már örömteli látványban volt részünk, a partra vetett fa fölött pár méterrel fodrozódott a víz és mintha a hajók keltette hullámok is máshogy törtek volna meg azon a szakaszon (2. kép, fekete autó magasságában). 

A kövek ezen a szakaszon egy, a folyással ellentétes irányú ívet rajzolnak a folyóban, amelyen be lehet gyalogolni az Ínség-sziklához. Az este hét órakor mért 104 centiméter azt jelentette, hogy kb. térdig érő vízben kellett gyalogolni 4-5 métert, hogy eljussunk a víz alatt bálnaként rejtőző lapos (és csúszós) sziklához. Nem tudom mit gondolhattak rólunk a hídon mászkáló turisták, de amúgy is félénkek lettünk volna megkérdezni őket. Mindenesetre a hullámzás ellenére igyekeztünk a bokáig érő vízben egy vízszintező segítségével legalább megsaccolni mekkora lehet a vízborítás a legmagasabb pontján. Eltartott egy darabig, de végül lett eredménye, a vízborítás körülbelül 10-11 centiméter lehetett. 

Mivel másnapra további apadást (és egyben zivatarokat) jósoltak, néhány búcsúfotó elkészítése után hazatértünk, hogy másnap jó lenne még egyet mérni, remélhetőleg még kisebb vízben. 

2015. augusztus 16-án vasárnap délután öt órakor átlépte a "lélektani" 100 centiméteres vízállást a Duna, egészen pontosan 98 centimétert mutatott a sziklától 2,2 kilométerrel feljebb lévő Vigadó téri vízmérce. Már a hídról nagyszerű látvány tárult elém, egy elhaladó nagyobb hajó keltette hullámvölgyekben előbukkant az Ínség-szikla!

A parton üldögélő emberek érdeklődve figyelték mit keres a fiatalember a Dunában, vasárnap este, ezért igyekeztem a leggyorsabban lemérni a vízszintet majd távozni. Hat centiméter ugyan nem túl sok, egy gyűrűsujjnyi vízmélység, de ebben az esetben éppen elég volt, hogy viszontláthassam ezt a ritka tüneményt, mely csak sokévente mutatja meg magát az embereknek, mint Vineta kereskedővárosa Nils Holgersson meséjében. 

Hosszas méricskélés után, hullámokkal övezve körülbelül 5-6 centiméteres vízmélységet sikerült megállapítani, ami szerencsére egyezett az előző napi méréssel. Még sikeresen elszalasztottam a lehetőséget, hogy lefotóztassam magam a sziklán állva a parton odagyűlt érdeklődő párral, majd búcsút intettem a sziklának. Aki szeretne találkozni ezzel az érdekes geológiai-hidrológiai jelenséggel, talán 2015.08.17. hétfő reggelén, munka előtt még megteheti. Érdemes nézni a vízállás-előrejelzést a vizugy.hu honlapon!

Az Ínség-szikla méréseink alapján 113 - 10 v. 11 cm és 98 - 5 v. 6 cm = 92-93 centiméteres vízállás esetén bukkan elő a Dunából, de mint láttuk a hullámzásnak hála, ez már 98 centiméternél is előfordul.
Innen már csupán azt kellene pontosan meghatározni, hogy a Vigadó tér és a Szabadság híd között mekkora az esése a Dunának és megkaphatjuk az Ínség-szikla, azaz Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsának (és legkisebb szigetének) tengerszint feletti magasságát. Nyers adatokkal dolgozva a Vigadó téri vízmérce 0 pontja 94,97 méteren van a Balti-tenger szintje fölött, erre jön még rá a 92-93 centis vízállás, amit még korrigálni kell a vízszint esésével, ami ebben az esetben kb. 8-15 centiméter kilométerenként, de ez mindig más érték, áradástól, apadástól ill. stagnáló vizállástól függően.
Egyszóval az Ínség-szikla magassága a vízszíneséstől függően 95,74-95,6 méter között változhat. 

FRISSÍTÉS!!!

2015. szeptember 2-án egy Dunai Szigetek expedíció sikeresen mérte meg az ínség szikla pontos magasságát! A pontos érték [itt] található.

Felszámolt sváb temető sírkövei borítják a Gellért rakpartot

"Ha ez a képen látható sírkő önmagában feküdne a pesti Duna-parton, rossz tréfának is vehetném, de sajnos több száz sírkő hever a Gellérthegy alatt. Mindenesetre furcsa ötlet volt temetői márványkőből kirakni a Duna fenekét."

A fenti részlet Kácsor László természetbúvár-író leírása, melyet fényképpel is illusztrált 1990-ben jelent meg "A folyók élni akarnak" című könyvében. A rövid képaláíráson kívül hosszas böngészés után sem találtam semmi más információt arról, hogy a magyar vízépítő mérnökök miért sváb sírkövekkel erősítették meg a Szent Gellért rakpartot. Az eset mindenesetre nem lenne egyedi, hiszen például Vácott is felszámolt régi temetők anyagával töltötték fel a korzó déli részét. Magad uram, ha szolgád nincs: nem volt más hátra, mint a téli nagyvíz levonultával felkerekedni, hogy saját szememmel győződjek meg erről a folyószabályozással egybekötött kegyeletsértésről.

Ám hiába bóklásztam a Ferenc József (Szabadság) híd és az Erzsébet híd közötti hulladékkal borított rakparti kövek között, egyetlen árva sírkövet sem találtam. Vannak ugyan szabályos faragott kövek a szabálytalan terméskövek között, de azok jobbára a széteső rakpart elemei közül kerültek ki. Feliratos, faragott kő még a víz mélyén sem látszott. Elképzelhető, hogy valaki észbekapott és elvitette innen a sírköveket?  Léteztek egyáltalán? Hogy lehetne ezt kideríteni?

Utolsó utáni esélyként felrémlett, mintha Az erdők élni akarnak blog szerzője egyszer említette volna, hogy éppen a Dráva parti Vízvárra tart Kácsor Laci bácsihoz. Talán egy szemtanú több felvilágosítással szolgálhat! Egy gyors levélváltás után már meg is volt a telefonszám.

Szerencsére Laci bácsi 85 éves korában is kiváló szellemi frissességnek örvend. Elbeszélése szerint ő annak idején, még a '60-as években hévízforrásokat kutatott a Duna medrében, alacsony vízálláskor, az Ínség-szikla környékén. Tőle tudom, hogy annak idején több más partközeli szikla is akadályozta a hajózást, ugyanis a hajóvontató út ott haladt el a Szent Gellért-hegy tövében. Azokat a sziklákat felrobbantották, de az Ínség-sziklát ki tudja miért nem bántották, talán a hévízforrások miatt, vagy talán azért, mert akkor már a gőzösök a Duna közepén haladtak.

A hévízforrások keresésekor teljesen véletlenül találkozott azzal a dunai hajóssal, akinek a darushajója akkoriban öntött új kőszórást a rakpart rézsűje tövébe. A kövek között szép számmal akadtak gótbetűs német sírkövek, márványkeresztek és obeliszkek töredékei. Ekkor készült róluk a könyv illusztrációjának szánt egyetlen fellelhető fénykép.

De melyik lehetett az a temető, melyből a kövek származtak? Budapest egészen az 1860-as évekig német többégű város volt. Temetőiben éppen ezért igencsak gyakoriak voltak a vésett gótbetűs sírkövek. Kácsor László elbeszélése alapján bizonyossá vált, hogy a kövek nem a rakpart építésekor, 1897-ben kerültek oda. Kellett tehát találni egy régi temetőt, melyet a '60-as években valahol a környéken számoltak föl. Ilyen pedig csak egy volt.
 

 
A Németvölgyi temető. 

Ugyan 1912-ben már bezárták, de Budapest ostroma után még temettek a Csörsz utca Alkotás út, Jagelló út által bezárt háromszögbe, mely egykor a főváros legnagyobb sírkertje volt. 1963-ban számolták föl végleg, helyén ma a Gesztenyés kert, a MOM pályák és a Budapesti Kongresszusi központ található. Az évszámok egybevágása miatt nagyon valószínű, hogy ebből a temetőből szállították át az olcsó "építőanyagot" a budai rakpart megerősítésére. Akkoriban persze nem kísérhette az eseményt médiafigyelem és lakossági tiltakozás.

A régi sírkövek pedig feltehetően ugyanott hevernek még mindig, s ha a vízállás alábbszáll, az Ínség-sziklával együtt merülnek újra a Duna habjai fölé. 

Akkor majd gumicsizmában, fényképezőgéppel és dörzsszivaccsal megkeressük őket!

Ajánlott irodalom: Kácsor László: A folyók élni akarnak Gondolat, 1990. 45. p

Geológiai megfigyelések az Ínség-kőnél

írta: Palotai Márton

Annak ellenére, hogy geológusként „csak az” érdekes, ami kalapácsolható, egyszer azon kaptam magam, hogy egyre inkább érdekel a Duna és környéke. Ehhez köze lehet annak is, hogy néhány éve elkezdtem kajakozni. A vízi kalandokhoz pedig érdemes előre informálódni. Ennek kapcsán találkoztam először a Dunai Szigetek bloggal, ami mára alapvető hírforrás lett számomra.

2011 novemberének egyik ködös reggelén figyeltem fel arra, hogy a Szabadság híd budai hídfőjénél kicsit megváltozott a Duna áramlása. Gyanítottam, hogy a legendás Ínség-szikla kezd felszínre bukkanni. Néhány nappal később már kalapáccsal felszerelkezve érkeztem, hogy kicsit utána járjak ennek az apró „szigetnek”. A legendák és a híradásokban is megjelenő ellentmondásos vélemények világában szerettem volna rendet tenni néhány lelkes kollégám segítségével.

A Dunából a Szabadság híd budai hídfője közelében rendkívül alacsony vízállás esetén kiálló szikla az Ínség-kő vagy Ínség-szikla. Nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy megjelenése aszályos időket jelez. A Dunai Szigetek blog már részletesen írt róla, így most csupán a legújabb földtani felismerésekről lesz szó.

A legtöbb leírás a Gellért-hegy triász korú (kb. 210 millió éves) dolomitjával megegyezőnek tartja a kibukkanást. Egy forrás homokkőnek írja le, de több szerző nem foglal állást, valószínűleg azért, mert nem sikerült megvizsgálnia, hiszen általában víz fedi. A XIX. századi megfigyelések és a vízi szeizmikus vizsgálatok alapján az Ínség-kő nagyjából a meder szélességének egyharmadáig követhető a mélyben. A blog korábbi bejegyzésében szeizmikus felméréseken alapuló térképek már szerepeltek, itt egy szeizmikus szelvényt mutatok be a területről, amelyet a Geomega Kft. bocsátott rendelkezésemre. Ezen szépen kirajzolódnak a Duna medréből kiálló sziklaszirtek.

 

2011 novemberében és decemberében az alacsony vízszint lehetővé tette a fő kibukkanás száraz lábbal történő megközelítését. 64 cm-es vízállás mellett a szálkőzet egy kb. 4 méter hosszú, ÉÉNy-DDK-i irányban elnyúlt, lapos háton bukkant 25-30 centiméterrel a vízfelszín fölé. Egy parttal párhuzamos, attól 10-15 méterre a meder középvonala felé húzódó sávban kb. 40-50 méter hosszan a kőzet a vízszint közelébe emelkedett. A sekély területet bejárva a vízmélység átlagosan fél méter volt. A sík domborzatból öt-hat helyen lapos sziklák emelkedtek ki, de többségük (5-10 centiméter híján) nem érte el a vízfelszínt, csak az észak-nyugat felé eső legmesszibb szirt bukkant ki. A képen ezen a sziklán állok. 

 

 

A kőzet szürke, jól osztályozott, középszemcsés homokkő. Szemcséinek anyaga zömmel kvarcitnak tűnt. A szemcsék közt világosszürke mátrix volt. A kőzet rendkívül kemény, ennek ellenére igen porózus. A fő kibukkanás felszínre emelkedő részét 5-10 cm-es sűrűséggel meredek törésrendszer tagolja. A legtöbb törés észak-déli, illetve északnyugat-délkeleti irányú.

Miután a helyszínen megvizsgáltam a kőzetet, laboratóriumban csiszolat készült belőle. Mikroszkóppal megvizsgálva látszott, hogy a már szemmel is jól látható kvarcitszemcsék közötti mátrix szintén kvarcból áll, csak ennek szemcsemérete sokkal kisebb, 100-150 μm körüli (ún. mikrokristályos kvarc). Ezt a mátrixot zegzugos lefutású repedések hálózzák be. A csiszolatban a szemcséknél nagyobb méretű üregek, illetve nyitott pórusok is láthatók. 

Mikroszkópos felvételek az Ínség-kő kőzetéből. A, Zegzugos lefutású repedésrendszer. B, Sugaras-szálas kristályok. C, Kvarc szemcse (fehér) a mikrokristályos mátrixban. D, Szép kvarc kristályok egy üreg belsejében, felületükön saját alakú agyagásvány pikkelyekkel (pásztázó elektronmikroszkópos felvétel)

Mit mondhatunk el tehát erről a kőzetről? Honnan származik? Milyen korú lehet?

A kibukkanás semmiképp nem azonosítható a Gellért-hegy dolomit tömegével, illetve a XIX. századi rakpartépítés előtt nagyobb számban ismert folyóbeli dolomitszirtekkel, amelyek a mélyben most is megtalálhatóak, de a felszínre a folyószabályozás óta nem bukkannak.
A vizsgálat kezdetekor felmerült a gondolat, hogy esetleg mesterséges eredetű anyagról lenne szó. A rakpart építésekor rengeteg betont használtak, amelynek ún. portlandcementje hasonló megjelenésű lehet a fent leírt kőzethez. Néhány egyéb bélyeg mellett a mátrix jellegzetes repedéshálózata, valamint a kőzet rendkívüli keménysége ellenére igen porózus volta elbizonytalanított. Csak egy darab beton lenne az, ami minden alacsony vízállásnál emberek tucatjait vonzza a partra? Számos szakemberrel egyeztetve a következő lehetőségek merültek fel:

• a rakpart építésekor feleslegessé vált betontömbö(ke)t dobtak a Dunába 
• a Duna medrében megcsapolódó szökevényforrásokat próbálták betonozással „elzárni”
• természetes eredetű homokkő, amely a korábban ismertnél nagyobb mértékben át van kovásodva

A mesterséges eredet ellen szól, hogy az Ínség-kőn észlelt törésrendszer jól illeszkedik a Gellért-hegyen tapasztaltakhoz. Végül a részletes mikroszkópos megfigyelés és a műszeres anyagvizsgálatok adták meg a választ. A kovásodás mértékétől eltekintve a kőzetalkotó ásványok és a szöveti bélyegek megegyeztek a Gellért-hegy oldalában gyűjtött mintákéval. Sikerült meghatározni, hogy az Ínség-kő kőzetanyaga azonos a hegy oldalában is megtalálható, a dolomitot fedő eocén korú (kb. 40 millió éves) rétegsor középső-felső szakaszán megjelenő kovás márgával cementált, tűzkőtörmelékes homokkővel. Ez a felismerés lehetővé teszi a Gellért-hegyi Duna-part földtani felépítésének pontosítását.

A szerző:

Palotai Márton vagyok, geológusként az ELTE-n oktatok. Leginkább tektonikával és geofizikai adatok földtani értelmezésével foglalkozom, de a földtan egyéb - elsősorban terepi - vonatkozásai is érdekelnek.

__________________________________________________

Jelen írás létrejöttéhez pótolhatatlan segítséget kaptam Mindszenty Andreától, Kopecskó Katalintól és Poros Zsófiától.

Részletesen megjelent a Földtani Közlönyben (142 évf./3 szám): Palotai M., Mindszenty A., Kopecskó K., Poros Zs. 2012: : Az Ínség-kő geológiája. Földtani Közlöny 243-250. pp.

Felhasznált irodalom:
 

Korpás L., Fodor L., Magyari Á., Dénes Gy., Oravecz J. 2002: A Gellért-hegy földtana, karszt- és szerkezetfejlődése. Karszt és Barlang 1998–1999 (2002), I–II, 57–93.

Magyari Á. 1996: Eocén szinszediment tektonikai jelenségek és üledékképződésre gyakorolt hatásai a Budai-hegységben. Doktori értekezés, ELTE Általános és Történeti Földtani Tanszék, 288 p.

Raincsák Gy.-né 2000: A Budapest 4. sz. metróvonal és környezetének földtani viszonyai. Földtani Kutatás XXXVII/2, 4-19.

Schafarzik F., Vendl A. 1929: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Stadium Sajtóváll. Rt. Budapest, 341 p.

Szenthe I. 2004: A Duna medrében illetve a partvonal mentén tervezett műszaki beavatkozások valószínűsíthető következményei a Gellérthegy térségében fakadó vizekre. tagszem.hu/file.php?fid=34

Tóth T. 2003: Folyóvízi szeizmikus mérések. Doktori értekezés, ELTE Geofizikai Tanszék, p. 107-131.

Duna medrébe süllyedt hegy csúcsa - Az Ínség-szikla

 
Lassacskán a hazai sajtó ingerküszöbét is kezdi elérni a Dunán tapasztalható rendkívül alacsony vízállás. Szerkesztőségek sora küldi ki a partra a fotós kollégákat, hogy illusztrálják a helyzetet. És hová indul a budapesti fotósok legnagyobb hányada? A Ferenc József  - más néven Szabadság - híd tövébe, hogy lencsevégre kapja az éppen előbukkanó Ínség-sziklát. Ez nem csoda, hiszen ha lehet azt mondani, hogy ma Magyarországon a LKV-nak (a megfigyelés kezdete óta mért legkisebb vízállás érték [cm])  van szinonimája, akkor az kétségtelenül az Ínség-szikla, a Gellért-hegy tövében. Felbukkanása mindig rossz jel volt a történelem során, aszályos időt és kevés termést jövendölt. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a szikla csupán a (jég)hegy csúcsa. A Duna felszíne alatt több is rejtőzik ennél!

A Gellért-hegy a múlt század elején (fortepan.hu)

A Gellért-hegy mai dunai oldala már emberi munka eredménye. A rakparti út és a fürdők számára lefaragott sziklák, a telepített erdő, a feltöltött és megerősített part jelentősen átalakította a hegy arculatát. Még az ember előtti időkben a Duna egészen a sziklák lábáig nyújtozott, folyamatosan pusztítva az instabil hegyoldalt. Gyakoriak voltak az omlások, hatalmas kőtömbök hevertek a Duna medrében.

A Gellért-hegy fő tömegét alkotó fődolomit mintegy 220 millió éve a triászban hullámzó tengerben ülepedett le. Később az eocénben (59-34 millió éve) kiemelkedett területe és a dolomit törmelékből breccsa keletkezett. Újabb tengerelöntés következett, melyből kiülepedett a "szokásosnak" is nevezhető budai paleogén rétegsor. Ez a rétegsor a felső-eocén Budai Márgával indul, erre ülepedett ki az alsó-oligocén  (34-28 millió éve) Tardi Agyag. Utóbbi oxigéntől elzárt tengerfenéken keletkezett. Aztán a normál tengeri körülmények között képződött, a téglagyártás kedvelt anyagaként ismert Kiscelli Agyag következett. A rétegsort a Törökbálinti Homokkő zárja. A Gellért-hegy esetében ez a rétegsor meglehetősen hiányos, a pleisztocénben lezajlott kiemelkedés révén a triász rétegek kerülnek a felszínre, míg a fiatalabbak lepusztultak, csupán a Pesti-síkság felé, a Duna medrében kezdenek megjelenni. Itt, a  Budai-hegység egyik legkeletibb pontján, ahol a Duna végül elhagyja a középhegységi tájat, két vető határozza meg a szerkezetet. Az egyik nagyjából párhuzamos a Dunával és megegyzeik az Ördög-árok irányával (ÉNY-DK, ÉÉNY-DDK), míg a másik K-NY irányú és délről határolja a hegy tömbjét. Koruk felső-eocén és miocén, de többségük felújult a pleisztocén során lezajlott újabb kiemelkedésben. A vetők mentén törnek a felszínre a Rácz-, a Rudas- és a Gellért- (régi nevén Sáros) fürdőket tápláló források. A triász rétegek kelet felé lépcsőzetesen vetődnek le a Pesti-síkság alá. A Duna pedig pont oda mélyítette a medrét, ahol a kiemelkedett és lezökkent rétegek határa található. Mindez benne van a földrajz tankönyvekben, fújja minden kisdiák. Most azonban nézzük a Duna mélyére, ahol a Gellért-hegy dolomittömbjeit már halak kerülgetik.
 

1. ábra Mederfenék morfológia egycsatornás szeizmikus mérések alapján, a Gellért-hegytől délkeletre (Tóth T. 2003.)

 
A mederfenék korántsem olyan sík, mint azt várnánk (1. ábra). Ott látjuk a felrobbantott Ferenc József híd roncsait a mai híd alatt. Tőle ÉNY-i irányban látjuk az Ínség-sziklát, körülbelül 70 méternyire (koordinátái:  47°29'9.12"É, 19° 3'8.35"K, 1645,4 folyamkilométer) A képen kihagyott nyugati pillért is egy hasonló sziklára alapozták. A hídtól délnyugatra egy nagy és több kisebb kiemelkedő sziklaszirt látszik. A nagyobbik mintegy 60 méter hosszú és 20-30 méter széles sziklahát. Ha kisvíz idején ráállunk, felsőtestünk kilátszik a vízből. Még középvíz idején is szembetűnő, hogyan befolyásolja az áramlási viszonyokat; hatalmas örvények tölcséreit látni ilyenkor. Valamivel délebbre kisebb (5x10 m) szikladarabok állnak ki a mederfenékből, egy vetővonal választja el őket az északi egységes tömbtől.

 

2. ábra A triász rétegek tengerszint feletti magassága (Tóth T. 2003.)

 
Ha lefejtjük a középideinél fiatalabb üledékeket, előbukkan a víz alatti Gellért-hegy képe (2. ábra). A kétcsatornás szeizmikus mérések szükségességét elsősorban az ide tervezett 4-es metró beruházás indokolta. Vizsgálták ekkor a Gellért fürdő forrásrendszereit tápláló vetők és a triász fődolomit rétegek elhelyezkedését (ezt a legnehezebb átfúrni). Fontos szempont továbbá a várható elmozdulások ismerete, így a vetőrendszerek feltérképezése. A mérések kiértékelése után feltárulhat szemeink előtt a Gellért-hegy lassan Pest alá süllyedő utolsó nyúlványa. A vizsgált terület ÉNY-i sarkában találjuk a dolomit egyetlen olyan kibukkanását, amely a Duna vízszintje fölé emelkedhet - igaz meglehetősen ritkán. Utoljára éppen 8 éve, ősszel. Hát ezért mondhatjuk, hogy az Ínség-szikla csupán a jéghegy csúcsa.
 

Az Ínség-szikla a Gellért-hegy tövében.

Az Ínség-szikla dolomittömbje alig különül el a partra szórt andezittől.

Az Ínség-szikla a száraz novemberi ködben

Azt ma már nagyon nehéz megállapítani, hogy a szabályozás előtt mekkora vízszint kellett ahhoz, hogy a Duna habjai fölé emelkedjen. Nyilván a közlekedés fejlesztése miatt faragtak is belőle, hol robbantással, hol pedig kotrással. Az emberi beavatkozások előtt még szélesebb volt a meder, lassabb a vízáramlás és ebből következőleg a meder sziklaformáit is több recens üledék (homok, kavics) borította. A rakpartok közé szorított, felgyorsult folyású Duna ezeket az üledékeket kimosta, így válhattak ezek a sziklafelszín-formák ennyire élessé. 2011. november 24-én reggel 7 órakor 79 centiméteres vízállást jelzett a Vigadó téri vízmérce. Az Ínség-szikla ekkor nem több mint 20 centivel lehetett a vízszint fölött. Mivel ez az érték csupán közelítés, csak körülbelülre állapítható meg a budapesti 100 centi, mint küszöbérték. Ez lehet az a szint, ami alatt a Gellért-hegy legkeletibb tömbje megmutatja magát.

Jelenleg stagnáló, lassan apadó a Duna vízszintje, érdemes nyomon kísérni a hydroinfo.hu, vagy a vizugy.hu honlapon a vízállást. Ha az előrejelzések kirajzolják a leendő legkisebb vízállást, esetleg érdemes személyesn is ellátogatni az Ínség-sziklához, a magyar kisvizek jelképéhez.