2022. augusztus 16., kedd

Egy mondat a mohácsi partelmosódásról

Alig öt nappal Kossuth Lajos születése előtt kötött ki Mohács mezővárosában a fríz származású német tudós, Ulrich Jasper Seetzen. Afrikába tartó útja során augusztus 28-án szállt hajóra Bécsben és október 16-ig utazott a Dunán, egészen Orsováig. Útja során naplót vezetett, melybe a tájleíráson kívül olvashatunk a folyó magyarországi szakaszának gazdaságáról, társadalmáról, hagyományairól, sőt a megvásárolt áruk értékét is feljegyezte. Különösen tetszett neki például a dinnye. Útleírását magyar és német nyelven 2020-ban adta ki a Balassi Kiadó és a Georg Olms Verlag.
 
A Duna Mohácsnál 1782-ben (maps.hungaricana)

Mohács városánál, 1802. szeptember 14-én, kedden az alábbi mondatot tartotta feljegyzésre méltónak:

Fél 7-kor kötöttünk ki Mohácsnál. A Duna jobb partját itt nagyon alámossa a víz, és néhány közelálló kis házikót ezen a helyen le is kellett már bontani.

Mohácsról szóló mondatának érdemes külön bejegyzést szentelni, mert érdekes dunai eróziós tevékenységről ad hírt, illetve támasztja alá korábbi ismereteinket. De mi okozhatta ezt a partelmosódást, ami már a városka házait fenyegette? Ugyanazok voltak az okok, amelyek 1823 augusztusában a Mohács-Buda országutat alámosták és végső soron új nyomvonalra kényszerítette a forgalmat?  


A XIX. század elején a Mohács és a Csele-patak torkolata között jelentkező igen erőteljes jobb parti alámosódás Mohács városánál már nem éreztette a hatását. Mohács parti házsorait valószínűleg két, 1850 körül eltűnt dunai sziget okozhatta. A Téglagyári-sziget a Sokác-rév felett állt, míg a Sóhivatali-sziget Mohács belvárosával szemben a mai kompnál, vagyis a régebbi sóhivatalnál. E két sziget történetét 2017-ben már bemutattuk, de akkor nem kapcsoltuk azokat a mohácsi parterózióhoz. Pedig a fenti, 1782-es térképen ott a magyarázat szaggatott vonallal. 

A kialakuló zátony, majd sziget kettéosztotta a folyó sodorvonalát, mely közül a jobb oldali parthoz tartó a Mohácsi-szigetet, a bal oldali pedig Mohács városát fenyegette. Ezt valahogy úgy kell elképzelni, hogy a meredek, de laza folyami üledékből álló partot a Duna fokozatosan alámosta, az egyensúlyát elvesztő part aztán leomlott. Fák, kerítések, konyhakertek válhattak ilyen formán a Duna áldozatává, és amikor már a házak kerültek volna sorra, a lakók a költözés mellett döntöttek, a házukat lebontották és biztonságos helyen építették újra. 

A folyóparti házsorokat fenyegető veszély csak a kövezett partfal megépítésével, illetve a második Téglagyári-sziget 1914. februári jégzajlás utáni eltűnésével szűnt meg. E három Mohács-környéki sziget maradványaiból jöhetett létre később a Czigány-zátony, Mohácstól délre.

2022. augusztus 6., szombat

Utazás Weißkirchenbe

1767. április negyedikén Andreas Weiss mindenét elárverezte a breisgau-i Simonswald faluban. A Freiburgtól északnyugatra fekvő Gutach völgyben álló házát Andreas Dorner vette meg 4305 guldenért, ez a ház a mai napig Dorerhof néven ismert. Másnap felkerekedett családjával Ulm felé, hogy ott barátaival együtt az államtól kapott 60 gulden útiköltséggel hajóra szálljanak Magyarország felé. Velük tartott az ugyancsak simonswaldi Martin Gehring is, akinek az unokája később feleségül fogja venni Andreas Weiss egyik dédunokáját. Részben ebből a frigyből is nőtt ki a Dunai Szigetek blog, amelyik ezzel a személyesebb írással ünnepli 13. születésnapját.

Fehértemplomi svábok (forrás: belacrkva.de)

Létezik-e olyan, hogy dunai ember? Lehet-e otthon lenni olyan helyeken, ahol sohasem éltünk? Öröklődhet-e generációkon keresztül a táj szeretete? Köszönhető-e a sváb ősöknek a Dunai Szigetek blog? Kérdések, melyekre talán nincs is (jó) válasz. 

Simonswald Breisgau térképén (forrás)

A Fekete-erdő rajnai, azaz a mi szempontunkból túlsó oldalán fekvő Simonswald mindössze 8 kilométerre található a Breg forrásától. 1767-ben ez a terület még Ausztria része volt Vorderösterreich, azaz Elő-Ausztria néven. A középkorias autonómiákkal rendelkező, területileg széttagolt birtokok közül Simonswald kincstári birtok volt, azaz nem véletlen, hogy az állam elsősorban innen toborzott telepeseket Magyarországra. A Weiss és Gehring és sok más család költözködése csak egy apró részlete volt a második nagy "Schwabenzug"-nak Mária Terézia királynő uralkodása alatt. A telepeseket földdel, adómentességgel, útiköltségmegtérítéssel és házépítési segéllyel csábították elsősorban új hazájukba. A fő útvonal pedig nem más, mint a Duna volt. Ulmtól rendszeres hajójárat indult Magyarországra az egyszer használatos, a végcélon faanyagként hasznosított "ulmi skatulyákon". A második nagy betelepítési hullám kibocsátási területe Baden-Württemberg, Elzász és Lotaringia volt, de érkeztek katolikus családok Csehországból is. Lotaringiából pedig francia anyanyelvű családok is érkeztek a Bánságba, tovább tarkítva a tartomány etnikai térképét. Hasonló származású lehetett a fehértemplomi Philippon család, akik már 1788-ban beházasodtak Gehringékhez.

Elő-Ausztria közigazgatása, pirossal a kincstári birtokok (forrás)

A toborzás és az utazás-szervezés központja ekkoriban Ulm volt, nem véletlenül található itt a Donauschwabische Museum. A hajóra szálló Weiss család élőben láthatta az I. katonai felmérés korabeli Dunát, amely szinte semmiben sem hasonlított a mostanihoz. Valószínűleg jóval nagyobb utat tettek meg a Néra torkolatában fekvő Palánkáig, mint a szabályozás utáni folyamkilométerben mért 1500 kilométeres távolság. A telepesek úti célja ugyanis a Bánság volt, azon belül is Fehértemplom, melyet alig 50 évvel korábban alapítottak újra az első német telepesek. Fehértemplom ugyan nem dunaparti város, de távolságban ugyanannyira van a folyótól, mint Simonswald a Breg forrásától. A városi anyakönyvek egészen 1723-ig mennek vissza, és sokat mesélnek az egyénekből közösséggé szerveződő város műltjáról. Több bejegyzésben azt is feltüntették, hogy az illető telepes honnan származott. 

A "Heimat" emlékezete csak lassan enyészett el az új lakóhelyen. A földrajzi emlékezet sajátos helyi ápolása volt, hogy a szőlőművesek a távolban kanyargó Dunára néző dűlőiket régi szülőföldjük legjobb dűlőiről nevezték el, pl. Kreuzberg", "Heuweg", "Hammelmaus", "Sieglberg" és a "Pfaffenspitz". 

Kilátás Fehértemplomra a szőlőhegyekről (forrás: belacrkva.de)

Dunai svábok persze ma már nincsenek. Fehértemplomban a német világ 1944. október első napjaiban ért véget. A front és a jugoszláv partizánok közeledésének hírére a hajón érkezett svábok közúton kezdtek menekülni. Akik maradtak, jugoszláv koncentrációs táborba kerültek, és ha esetleg túlélték és szabadultak, már nekik sem volt maradásuk. Különösen szomorú a Gehring családba később beházasodott Schubert család története, akik annak idején Csehországból, Grottau-ból (Hradek nad Nisou) érkeztek. A második világháború után, ha maradtak is ott Schubertek, onnan is kitelepítették őket. 

Mindennek nyoma veszett. 

Utódaik szétszóródtak a világban.

2022. július 31., vasárnap

A Zsitva három torkolata

Több mint tíz éve nem foglalkoztunk a Zsitvatorokkal. Utoljára arra a kérdésre adtunk nagy vonalakban választ, hogy hol található a Zsitva folyó torkolata, most egy idei terepbejárás után az a kérdés merült fel, hogy tulajdonképpen hány Zsitva-torkolat van összesen. És az sem biztos, hogy a címben szereplő szám helyes.  

A Zsitva három torkolata, 1990. (fentrol.hu)

1606 óta alaposan átalakult a táj a Zsitva torkolatánál. nem csak a híres tölgy hiányzik, amely alatt a felek aláírták a Tizenöt éve háborút lezáró békét, de a folyó sincs már meg. Egykori medrét kiegyenesítették, a verebélyi autóalkatrész gyáraktól kezdve nyílegyenes nyomvonalon vezetik a Nyitrába. Torkolata emiatt veszítette el a vízhozamát annak idején, de egy öntözőcsatorna, a Pati-csatorna (Patinský kanál) még ezen a szakaszon is emlékeztet a korábbi vízfolyásra. Ezt az öntözőcsatornát korábban egy, mostanában két ponton vezették át az árvízvédelmi töltésen a Dunába és mindhárom pont különbözik egymástól. 

Amikor az árvízvédelmi töltés megépült Komárom és Zsitvatő között valamikor a XIX.-XX. század fordulóján, a Zsitva folyó medrében érkező vízhozamot egy szivattyúk segítségével juttatták át, amikor gravitációs úton ez nem volt lehetséges. A fenti ábrán 1-es számmal látható szivattyútelepet 1896-ban kezdték el építeni és 1898-ban még Magyarországon kezdte meg a működését és dolgozott egészen 1976-ig, de már Csehszlovákiában. A 35 méter magas kéményéről könnyen felismerhető épületegyüttesben két kazán, két gőzgép és két szivattyú kapott helyet. A két szivattyú másodpercenként 3 köbméter vizet tudott átjuttatni a töltésbe épített csöveken keresztül. A budapesti gépgyárakban készült eszközökkel felszerelt telepet 2021-ben újították fel teljes pompájában

A kazánház és a jellegzetes kémény

Vascsövek a töltésben

A szivattyúház a töltés túlsó oldalán

A régi csatorna a töltésen vezető főúttal

Ott, ahol a régi szivattyútelep csatornája visszacsatlakozott a Zsitva medrébe 1976-ig nyílt dunai ártér volt. Feltehetően a bősi erőmű tervezése miatt a Duna partján futó tölést meghosszabbították és ezáltal lezárták az öblözetet. Ekkor épült az új, elektromos árammal működő szivattyútelep (3-as pont) és a kisebb zsilip (2-es számmal), ami a halastó fölösleges vizét engedi a Dunába. 2022. július 10-én ezek közül csak az egyik helyen jelentkezett vízáramlás, méghozzá a kisebbik zsilipnél. A Duna felé lassan áramló víz alig egy méter széles csatornából érkezik, ami az ártéren kiszélesedik 2-2,5 méterre. Ebbe a mesterséges csatornába alacsony dunai vízállásnál is van víz, ami azzal jár, hogy a partja igen meredek. Torkolatának egy része ki van kövezve, van itt kezdetleges horgászstég is.

A csatorna dunai torkolata

A zsilip feletti meder

Némi vízmozgás van azért...

És van itt egy lapvízmérce is

Ezzel szemben az új szivattyúállomásnál nem volt tapasztalható vízmozgás. A csövek alatti medencében volt némi víz, de az ugyanúgy származhatott a Duna magasabb vízállásából is. 1976-ban ez a telep még nem volt meg, valamikor 1976 és 1990 között ástak számára új csatornát a szántóföldön keresztül a korábbi szivattyúteleptől kb. 50 méterre nyugatra. Ezzel kialakult az a bonyolult, mesterséges vízhálózat, ami teljesen felülírta a Zsitva-torkolat eredeti, természetes állapotát. 

Pangó víz a dunai oldalon.

A csövek mérete jelentős vízhozam-kapacitásról árulkodik. 

A szivattyútelep és a csatorna az autóút hídjáról fotózva

Az elmaradhatatlan kövezés és horgészstég a nagyobbik csatorna főági torkolatánál

Így esett meg, hogy egy nemlétező folyónak három dunai torkolatot kellett ásni. 

2022. július 25., hétfő

Helyzetjelentés és képriport a 2022. nyári országos szárazságról


2022. nyarán emberemlékezet óta nem látott szárazság tapasztalható Magyarországon. Sorra száradnak ki a Dunába torkolló patakok, alföldi tavak. Rekordalacsony vízállásokat jelentenek Magyarország nagyobb folyóiról és tavairól, továbbá a mezőgazdaságot országos aszály sújtja. A 2018-as helyzetjelentéshez hasonlóan ezúttal is arra kérjük olvasóinkat, hogy dokumentálják számunkra ezt a jelenséget! 

Ebben a posztban kapna helyet minden dátummal és helyszínnel ellátott fénykép, amelyben bármi rendkívüli dologról (kajaktúra, Dunaágban talált tárgyak, kiszáradt folyószakaszok, patakok, sosem látott zátonyok, stb.) be lehet számolni akár fénykép nélkül is! Továbbá gyűjteni fogjuk az országos médiában megjelent cikkeket, ábrákat, drónfelvételeket, youtube videókat. A bejegyzésben időrendi sorrendben haladunk majd, ahol alul vannak a legkorábbi írások. 

Carte Rouge: Aszályhelyzet Magyarországon 2022. július 24-én (kép forrása: met.hu)


2022. augusztus 11. délután 5 óra.

Amint várható volt a Duna vízállásának fokozatos csökkenése következtében újra láthatóvá vált az Ínség-szikla Budapesten, a Ferenc József híd tövében. 





A szikla valószínűleg már tegnap, augusztus 10-én kilátszott, ugyanis a vízállás ekkor csökkent Budapestnél 92 centiméter alá. Ez azt is jelenti, hogy még soha ilyen korán (nyárutón) nem bukkant elő az Ínség-szikla. Az eddigi legkorábbi kibukkanás 2003. augusztus 12-én történt. A sziklához már megindultak az első látogatók (nem a sirály), de az előrejelzések szerint nem kell sietni, a csökkenő vízállás következtében egyre nagyobb lesz Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa

2022. augusztus 9. 

Zátonyok Esztergomnál 42 centiméteres vízállásnál.


2022. augusztus 8.

Alsógöd, előbukkantak az oligocén szürke kiscelli agyagrétegek a horányi révnél. Vácott mért 5 centiméteres vízállásnál. 60 centiméterre a LKV-tól.

Dunakeszi felé

A Gödi-sziget felé


2022. augusztus 4.

Előbukkantak Szent Mihály zátonyai is Nagymaros és Zebegény között. Könnyű őket megtalálni, oda vezet a kerékpárút és mutatja az utat a folyamkilométer-tábla is. Tarczi Zsófia képei.





Szolnoknál már majdnem 10 centiméterrel van a Tisza vízállása az LKV alatt. Az előrejelzések nem túl biztatóak. Forrás: vizugy.hu


2022. augusztus 1.

Mennyi víz hiányzik a Tiszából? 




2022. július 31.

A mérések kezdete (1939) óta, fokozatos és folyamatos csökkenés mellett a Velencei-tavon is negatív rekordot döntött a vízállás. Pedig tavaly ősszel már a teljes kiszáradás híre járta körbe a teljes magyar médiát ennél magasabb vízállásnál.



2022. július 29.

A kiszáradt Morgó-patak Verőce és Kismaros között (Varga Gergely képei):




2022. július 28.

Az Ipoly a Dobroda-patak torkolata alatti szakaszon Litkénél. Nógrádszakálnál mért rekordalacsony, 20 centiméteres vízállásnál.




A Bajai-csatornát és a Baracskát összekötő kanális, szinte kiszáradva. Kalinka Tamás képei:




2022. július 27.

Zebegényben még csordogál a Malom-völgyi-patak, habár a felső szakaszáról érkezett híradás kiszáradásról. Szávoszt-Vass Réka fotói:






2022. július 26.

Így megy ez. Várhatóan július 30-án újraindul a vasúti közlekedés Nagymaros és Zebegény között, miután sikerült összeszedni a hegyről lejött anyagot és kijavítani a károkat. Valahogy kapcsolni is kellene ezt a hírt a szárazsághoz és a Dunához. Utóbbi nem lesz nehéz, az eset kétségtelenül Magyarország legszebb Duna-szakaszán történt. Errefelé gyakran előfordul, hogy lejön a hegy megnézni a Dunát, mint a szamár, aki innen hordott vizet fel a barlangi remetének. A szamár visszament, ez a részben vulkanikus, részben folyami eredetű anyag (lásd: folyóteraszok) már örökre hiányozni fog a kiszáradó hegyről. Idén tavasszal már porzott a talaj a déli kitettségű lejtőn növő csenevész tölgyfák között. Nem nőtt itt semmiféle aljnövényzet, vagy ha meg is próbált, a lelkes túrázók kitaposták. A talaj nem régi vendég errefelé, az utolsó jégkorszak óta próbál megtelepedni a meredek lejtőn. Először zuzmók, mohák, később csenevész lágyszárúak, bokrok és fák gyökerei alakították át a sziklát humuszos talajjá. Ha ezek a növények nincsenek, talaj sincs. Jön az eső, de már nincs ami felszívja. A csapadék megvonja a vállát, he nem szívja fel semmi, akkor "viszlát!" megy is a Dunához. Nagyokat nevetve idézi fel magában a 16 millió éve átélt hasonlóan vidám mókákat, a laharokat. Régi szép idők, amikor még rendes, hegyek voltak itt! Útközben felszabadító hadseregekhez méltó módon felkap ezt-azt (mindent ami mozdítható). Kiszáradó gyökerek közül port, kitaposott hegyoldalról köveket  és viszi ameddig bírja. Ha elfárad szétszórja és maga indul tovább, a Dunába. Ha újabb eső jön, kezdődik a csúszda-móka elölről. És újra és újra, és megint. So it goes.

Törmelékfolyás Zebegény és Nagymaros között (forrás Mávinform)

Kiszáradt a Dera-patak is. Ez a vízfolyás Pomázt elhagyva, Szentendrétől délre torkollik a Dunába, paramétereit tekintve (vízgyűjtő, vízhozam) hasonló az ugyancsak kiszáradt Aranyhegyi-patakhoz. A Pilis és a Visegrádi-hegység vizeit vezette a Dunába. Kiszáradásának pontos időpontja nem ismert, 2022. július 26-án délelőtt a torkolati szakaszán (kerékpáros híd és Duna között) már nem folyt a medrében víz. Az alábbi négy képet Doroszlai Dénes készítette.





2022. július 25. 

A Duna Felsőgödnél, Vácott mért 0 centiméteres vízállásnál (LKV: -56 cm). 





Még csordogál. A Sződrákosi-patak torkolata.



Kiszáradó patakokat lehet a DryRivers telefonos alkalmazáson keresztül is jelenteni, az applikáció letölthető innen: 
https://play.google.com/store/apps/details?id=com.dryrivers&hl=hu&gl=US

Kiszáradó patakok Magyarországon (https://www.dryver.eu/app)
(a színek nem a helyzet súlyosságát, hanem a jelentett esetek számát jelzik)


Ellentétben az alább bemutatott Aranyhegyi-, és Szilas-patakokkal, a gödi Ilka-patakban a torkolatnál még csordogál a víz. A zsilipnél olybá tűnhet, hogy a Dunán magas a vízállás, és egészen odáig érvényesül a visszaduzzasztás. Azonban ezt a jelenséget egy gát okozza, melyet nem egészen biztos, hogy hódok építettek. 

Gát az Ilka-patakon (2022. 07.25.)

A gát alatti mederszakasz (2022. 07.25.)

Amúgy is alacsony a Duna vízállása az Ilka-patak torkolatánál (2022. 07.25.)


2022. július 24-én 

reggel hat órakor megdőlt az addig mért legkisebb vízállás (LKV) a Hármas-Körösön, a békészentandrási duzzasztó alsó vízmércéjén.
 
A Békésszentandrási duzzasztó 2022.07.24. (forrás)

2022. július 21. Kiszáradt az Aranyhegyi-patak torkolati szakasza, de a felsőbb szakaszokon (Solymár és környéke) is jelezték, hogy nincs vízmozgás. Az élővilág szempontjából fontos pangó vizek még előfordulhatnak az egyenetlen mederesés következtében. 

Az Aranyhegyi-patak torkolati szakasza (fotó: Doroszlai Dénes)

Az Aranyhegyi-patak torkolati szakasza (fotó: Doroszlai Dénes)

Az Aranyhegyi-patak torkolati szakasza (fotó: Doroszlai Dénes)


Július 21. 

Ipoly torkolat Szobnál, -25 centiméteres szobi vízállásnál (LKV: -86 cm), Juhász Katalin felvételei:



Az Ipoly Letkésnél hat centiméterrel a legkisebb mért vízállás alatt (Juhász Katalin)

Az Ipoly Szobnál, a híd alatt (Juhász Katalin)


2021. július 19-20. 

A hírek szerint kiszáradt az észak-pesti Szilas-patak is. A Budapest Halai csoportban megosztott hír apropóján érdemes megemlíteni, hogy a kiszáradó patakokból a természetvédelem csak az őshonos fajokat menti meg, a törpeharcsát, naphalat és egyéb idegenhonos fajokat nem. Magánszorgalomból ne mentsünk halat, mert a szakszerűtlen beavatkozás nagyobb kárt tud okozni, mint amennyi hasznot hoz. Például olyan helyekre is eljuttatja ezeket a fajokat, ahol még nem jelentek meg. Ha valaki ilyet lát, értesítse a helyileg illetékes Természetvédelmi Őrszolgálatot, Budapesten is van ilyen: https://fori.hu/budapesti-termeszetvedelmi-orszolgalat-elerhetosegei

A kiszáradt Szilas-patak (kép forrása: Budapest Halai)

A kiszáradt Szilas-patak (kép forrása: Budapest Halai)

Az élővilág az utolsó pocsolyákba menekül
a kiszáradt Szilas-patakon (kép forrása: Budapest Halai)

Július 7. óta

LKV alatt a Tisza szolnoki vízállása, és a júliusi előrejelzés szerint a hónap végéigtovábbi negatív rekordok várhatók. 

Szolnok, tiszai vízmérce 07.25. Forrás: vizugy.hu


A rendszeres mérések kezdete, a 19. század közepe óta nem volt olyan alacsony a Tisza vízállása Szolnoknál, mint most - csütörtökön mínusz 280 centimétert, péntek reggel pedig mínusz 281 cm-t mutatott a vízmérce.

A Tisza vízgyűjtőjén hetek óta tapasztalt csapadékhiány miatt az üzemeltető KÖTIVIZIG a Kiskörei Vízlépcsőnél alvízi -320 cm-es vízszinttartásra tért át. Kisköre-alsónál az eddig mért legkisebb vízállás (LKV: az adott vízmércén előfordult legalacsonyabb vízállás) értéke - 321 cm, ami 2009. szeptember 29-én fordult elő. Szolnoknál az eddigi legkisebb vízállás 2003. augusztus 21-én volt, amikor - 279 cm-t mutatott a vízmérce. A megyeszékhelyen július 7-én - 280 cm-t olvashattunk le, 8-án reggel pedig - 281 cm-t, s nem kizárt, hogy az elkövetkezendő napokban a folyó vízállása pár centiméterrel tovább csökkenhet. (forrás: KÖTIVIZIG)

Cikkgyűjtemény:

2022.08.16.


2022.08.14 

Kiszáradt a Tápió Jászboldogházánál

2022.08.13

Sorra száradnak ki Európa folyói, veszélyben a Duna halai

2022.08.12. 


2022.08.02

Magyar Hang: Rekordalacsonyra apadt a Velencei-tó vízszintje 

2022.08.01

https://ilovetiszato.hu/2022/08/01/latvanyos-dronfelvetelen-mutatjuk-meg-mennyit-valtozott-a-tisza-vizszintje-kiskorenel
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...