2021. október 13., szerda

Az év dunai szigete - 2021

IN ENGLISH

A Dunai Szigetek blog immár kilencedszer hirdeti meg az Év Dunai Szigete szavazást. 

2021. október 13-tól december 31-ig tart majd a szavazás a három jelöltre.

Kerekzátony-sziget Ráckevén, 2020. győztese

A szavazás fő célja, hogy rávilágítson a közel három ezer kilométeres folyószakasz megannyi kincsére, rávilágítson akár a helyik számára, milyen értékek találhatók közvetlen lakókörnyezetükben. Sokan ugyanis előbb jártak a Seychelles-szigeteken, mint például az alábbiak valamelyikén. Mivel ez már a kilencedik szavazás, úgy tűnik sikerült hagyományt teremteni és a többi "Az Év ...-ja" szavazás mellett ennek a kezdeményezésnek is lassan híre megy nem csak Magyarországon, hanem a környező országokban is.

Eddigi nyerteseink:

2013-ban a váci Kompkötő-sziget
2014-ben az esztergomi Helemba-sziget
2015-ben a kismarosi Kismarosi-sziget
2016-ban a dunaújvárosi Szalki-sziget
2017-ben a Szlovákiába szakadt Csallóköz
2018-ban a soroksári Molnár-sziget
2019-ben a Rácalmási Nagy-sziget
2020-ban a ráckevei Kerekzátony-sziget


Idén ismét két szigetet választottak ki a blog olvasói a kilenc szigetet felvonultató selejtező során; meggyőző fölénnyel a ráckevei Angyali-szigetet és második helyen befutóként az esztergomi Csitri-szigetet. A Dunai-szigetek blog idén a Türr István által megrajzolt, 90%-ban Magyarországon található Mohácsi-szigetet jelöli. Azaz a két egészen magyarországi sziget mellett egy szerb vagy horvát felségterületre átlógó sziget is indul a szavazáson.

ABC sorrendben mutatjuk be a jelölteket, amely egyben folyásirány szerinti sorrend is:


Angyali-sziget, Ráckeve

A városi legenda szerint a sziget Mátyás királytól kapta a nevét, amikor elhajózott mellette angyalinak nevezte az itteni tájat. Az Angyali egy valódi sziget a feszített víztükrű Soroksári-Dunán. Ez a víztükör-stabilizálás a tassi zsilip megépülése óta tette lehetővé a sziget benépesülését. Az 1960-as évektől fokozatosan épült be a sziget és jött létre egy népes közösség, egyre több állandó kitelepülővel, akik egyértelmű többséggel juttatták kedvenc szigetüket a szavazás döntőjébe. Északon hozzá tartozik a nádassal szegélyezett Vesszőzátony-sziget. Érdemes felkeresni, megközelíthető kishajóval a ráckevei oldalról. 


Csitri-sziget, Esztergom

Esztergom legkisebb szigete a Csitri, ha a mellette lévő eltűnt Turán-szigetet nem számoljuk. Érdekessége, hogy mindkét oldalról a Duna mellékága határolja, ugyanis a Táti-szigetcsoportban a Körtvélyes- és a Nyáros-sziget öleli körül. Halacska formája és érdekes neve már a régi térképeken is felbukkan, mellékágait a folyószabályozás jelentősen leszűkítette. 


Mohácsi-sziget
 
Magyarország második legnagyobb szigete kissé hasonlít a harmadik legnagyobb szigethez. A Mohácsi-sziget keleti mellékága, a Baracskai-Duna ugyanúgy csatornázva van, mint a Soroksári-Duna. Egészen az 1870-es évekig ősvadon volt, ahol ártéri erdők váltakoztak mocsaras területekkel, holott a középkorban még tíz lakott település állt rajta. Újratelepülése csak az árvízvédelem kiépülése után kezdődhetett meg. A mezőgazdasági táj érdekes felszínformákat rejt, pl. a Riha kifli alakú egykori folyókanyarulatát, római erődöt, sőt egy szétbányászott mészkőszirtet is Vári-pusztánál. Megközelíthető nyugatról kompon, keletről pedig jópár hídon. Déli része Bezdánig Szerbia része. 


A szavazás 2021. december 31-én éjfélkor zárul. Eredményhirdetés a 2022. év első bejegyzésében!


survey software

2021. október 10., vasárnap

Ötven kép az ötven éve elsüllyesztett Ada Kaleh szigetről

 
1.


Várni a végzetet. Akár ez is lehetne a címe Ergün Koco fotósorozatának Ada Kaleh szigetéről. Ergün egy helyi török volt, aki fényképezőgépével a kitelepítés előtt még egyszer végigfotózta szülőföldjét, esetleg összegyűjtötte a családi fotókat. A képek többsége egy olyan letűnt idillt mutat be, amely mögött már gyülekeznek a viharfelhők. A sziget látszólag még megszokott mindnennapjait éli, de a túlsó parton már vágják az hegyoldalba az új vízszinthez alkalmazkodó infrastruktúrát. Szorgos kezek kalapálják szét tégláról téglára a sziget névadó erődjének kazamatáit, miközben a szél kergeti az égen a felhőket. Kifutnak még a Duna hullámai a partra, de már nincs messze az az idő, amikor ezek a hullámok egyre magasabb térszíneket kezdenek nyaldosni. Elérik a parti lágyszárúakat, körülölelik a kivágott fák tuskóit, óvatosan belépnek az elhagyott, lerombolt házak küszöbén, majd egyre gyorsabb lépésekkel veszik birtokba az erőd folyosóit, ellenségként kúszva fel a falakon. Ez a folyamat nem napról napra ment végbe; a hatalmas tározót csak fokozatosan töltötte fel a felduzzasztott folyó. Éppen ezért nem is lehet Ada Kaleh elárasztásának pontos emléknapot adni, hiszen aközött, hogy az utolsó lakó is csónakba szállt az ismeretlen felé addig, hogy a sziget legmagasabb pontja eltűnt a habokban, évek telhettek el. Ergün Koco képei tehát valamikor az 1960-as évek végén készülhettek.

A szerző végigfotózta a számára kedves és ismerős épületeket, ennek kedvéért még a minaretbe, sőt a szomszédos hegyekbe is felkaptatott, lefotózta a családját, az élő és halott rokonokat, a régi házuk belsőjét, ismerős zugokat, ösvényeket. Közel kétszáz képet készített, s ezek mindegyikét belengi a végleges elmúlás érzete. Ekkor már mindenki tisztában volt vele, hogy nincs többé maradásuk a szigeten. 

 
2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.


További történetek az elsüllyedt szigetről: 

https://dunaiszigetek.blogspot.com/search/label/Ada%20Kaleh

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...