2019. április 11., csütörtök

Hány sziget van a Dunán?


Kétségtelenül ez a legesleggyakoribb kérdés, ami a dunai szigetekkel kapcsolatban felmerül. Régóta terveztem, hogy bizonyos kritériumok alapján összeszámolom őket, de most be kell ismernem, hogy a Duna mentén található védett területeket összekapcsoló DANUBEPARKS hálózat megelőzött. 

912 sziget a Dunán (forrás: http://wildisland.danubeparks.org/#map)

Korábban már más is megelőzött, őt Ortvay Tivadarnak hívták és foglalkozását tekintve katolikus pap volt. 1878-ban a Mathematikai és Természettudományi Közlemények XV. kötetében megjelent "A magyarországi Dunaszigetek alakja és iránya, területnagysága és partmagassági viszonyai" című művében 667 szigetet számolt össze egyedül a magyar szakaszon, Dévénytől Orsováig (Ada Kaleh ekkor még nem tartozott Magyarországhoz). Hasonlóan a WILDislands kezdeményezéshez ő is  szorgalmasan kiszámolta a szigetek területét!

A DANUBEPARKS WILDislands térképes alkalmazásában ennél alig több sziget szerepel a forrástól egészen a deltáig. Ez nem véletlen, a 912 szigetet már a folyószabályozás és a részleges duzzasztás után számolták össze, amikor a szigetek legnagyobb részét már felszámolták a hajózás és az árvízvédelem érdekeire hivatkozva. Ezek a szigetek nem is szerepelnek a leltárban. Mint ahogy azok sem, amelyek a vízerőművek duzzasztó hatása miatt süllyedtek hullámsírba. Sőt érdekes módon hiányoznak a városi, ill. lakott szigetek. A leltárba vett szigetek területe összesen 138 ezer hektár, azaz 1380 négyzetkilométer. 

Szigetek manapság is képződnek a Dunán, a hordalék elsősorban a folyószabályozáshoz kapcsolható műtárgyak hatására ülepedik ki, de pl. az Ipoly torkolatnál a Duna kellős közepén is megfigyelhető dunai szigetek születése. Kiemelkedő természetvédelmi szerepük miatt sok közülük természetvédelmi oltalom alatt áll. Biztosítják az élővilág számára az akadálytalan mozgást; egy ökölógiai folyosót, ahol a lehető legkevesebb emberi hatás éri őket. A folyami zátonyok fontosak a halak ívása, a vándormadarak pihenése szempontjából, a szigeti ártéri erdők zöld szalagja pedig biztonságot nyújt számos fajnak, melyeknek a vizes élőhelyeit a folyótól távolabb már javarészt felszámolták. 

Az első sziget a Dunán, Németorszgban (forrás: http://wildisland.danubeparks.org/#map)

A leltározáson felül a szakemberek — köztük a Duna-Dráva és a Duna Ipoly Nemzeti Park munkatársai* — kategóriákba sorolták a dunai szigeteket: 

  • WILDisland: hosszú távú megőrzés a "vadsziget" kezdeményezés keretein belül. Jelenleg egyik sziget sem tartozik ebbe a kategóriába. 
  • A sziget karakter az érintetlenséget és a természetközeliséget veszi figyelembe: (A) természetes és "vad" azaz érintetlen sziget. 147 ilyet találtak az egész szakaszon, ami az összes sziget 16,1%-a. Szomorú, hogy mindössze hét esik közülük a magyar szakaszra (4,8%). Összes területük hazánkban nem éri el a 43 hektárt. (B) természközeli sziget némi emberi hatással. 238 sziget tartozik ide (26,1%). Magyarországon 52 ilyen sziget található (21,8%). (C) erősen bolygatott sziget erdőművelés, folyószabályozás, infrastrukturális beruházások révén. A legtöbb sziget sajnos ebbe a kategóriába esik (527 sziget)
  • Hidromorfológia: a Joint Danube Survey 3 felmérése alapján, 10 folyam kilométerre lebontva. (1) természetközeli meder (2) alig átalakított meder (3) közepesen átalakított meder (4) súlyosan átalakított meder (5) teljesen átalakított meder. 
  • Sziget kialakilása szerint: (A) természetes módon, áramló vízben keletkezett sziget (B) folyószabályozás, mederviszonyok bolygatása következtében létrejött sziget (C) folyószabályozási létesítményeken — pl. sarkantyú, párhuzammű — létrejött szigetek.
  • A szigetek élőhely szerkezete alapján 94 típust soroltak be hét kategóriába: zátonyok pionír társulásokkal, nyárfaültetvények puhafás ligeterdővel, túlnyomóan mezőgazdaság némi galériaerdővel, sziklás élőhely pionír társulásokkal, puha és keményfás ligeterdő, puhafás ligeterdő, nedves élőhelyek, rétek, puha- és keményfás ligeterdőkkel. 
A WILDislands kezdeményezés egyik újdonsága, hogy a leginkább természetközeli szigeteket (A) díjazni fogják egy olyan tanúsítvánnyal, amelyet a sziget tulajdonosaival egyeztetve ítélnek majd oda. Célja, hogy a Duna határokon átívelő ökológiai folyosó szerepét erősítsék, védjék valamint megőrizzék a szigetek vadon jellegét, a folyó szabad áramlását, amely végső soron a szigetképződést segíti elő. 

A Kolera-zátony adatlapja (forrás: http://wildisland.danubeparks.org/#map)

Természetes szigetek listája Magyarországon:
  1. Kolera-zátony, Vének
  2. Zsidó-sziget, Ács
  3. Helemba-sziget, Esztergom
  4. Helemba-zátony, Pilismarót
  5. Zebegényi-sziget, Zebegény
  6. Szentpéteri-sziget, Tahitótfalu
  7. A Szabadság-szigetcsoport egyik ragja, Mohács

Adathiány, avagy a duzzasztás hatása a dunai szigetekre (forrás: http://wildisland.danubeparks.org/#map)

Néhány észrevétel a végére egyelőre a magyar szakaszra koncentrálva figyelembe véve azt is, hogy ez egy remek kezdeményezés és az alábbi pontokat később is ki lehet javítani:

  • Vannak szigetek amelyek érthetetlen módon lemaradtak. Margitsziget. Óbudai-sziget, hogy a leginkább szem előtt lévőkről essen először szó. Aztán ott van a Szentendrei-sziget, ami azért mégiscsak az egyik legjelentősebb dunai sziget. Talán kizáró ok volt, hogy laknak rajta - de talán érdemes lenne számukra létrehozni egy negyedik "urbanizált sziget" kategóriát. Ebbe beleférhetne a Luppa, vagy a szentendrei Pap-sziget. A Szigetköz is egy érdekes kérdés, ahol olyan szigetek is lemaradtak, amelyet minden oldalról egy másik sziget ölel körül. Aztán ott van pl. a Babakáj-szikla az Al-Dunán, ami nem csak sziget, hanem kultúrtörténeti emlék. A címben feltett kérdésre visszatérve: ennél biztosan több sziget van a Dunán!
  • Sok sziget név nélkül, egy kóddal szerepel. Számomra ez nagyon bosszantó, mert ezek közül szinte mindnek van neve. És most nem arra gondolok, amit a Dunai Szigetek blogon mi magunk neveztünk el, hanem azokra, amelyek akármelyik vízisport térképen szerepelnek.
  • Sok olyan sziget is szerepel a térképen, amely szinte az év egészében a parthoz csatlakozik; ilyenek jellemzően a sarkantyúk alatt képződött zátonyok, amelyek idővel beerdősültek. Terepen ezeket alig lehet szigetként definiálni. Sajnos az is előfordulhat, hogy az adatbázis esetleges frissítésekor szigeteket kell majd kihúzni a listáról.
  • A szigeteket jelölő vektoros poligonok sok helyen szögletesek, elnagyoltak, ami jelentősen torzíthatja a mért területadatokat. Természetesen a szigetek kiterjedése erősen vízállásfüggő, de ha azt feltételezzük, hogy az alaptérképnek vett GoogleMaps felületet digitalizálták az eltérés még akkor is jelentős.
Ha igaz, ami a Duna-Dráva Nemzeti park honlapján megjelent beharangozóban szerepel, miszerint ez az adatbázis később akár revitalizációs munkák alapjául is szolgálhat erről a térképes alkalmazásról még sokat fogunk hallani! 

Mindenképpen dicséret illeti mindazokat, akik ezen dolgoztak. Gratulálunk és köszönjük! 

*A honlapon csak a Duna-Ipoly NP logója található, de a Duna-Dráva NP fb posztja alapján ők is részt vettek a munkában.

Honlapok:

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...