Partra vetett szigetek 5. - Hatos-sziget

Kisvíz-körképen mutatjuk be a Szentendrei-szigetet körülölelő szigetvilág sorsát a 2015. évi alacsony vízállás idején, azért, hogy dokumentálhassuk a állapotokat. Ilyenkor a mellékágak kiürülnek, a víz helyén lágyszárúak zöldellnek. Ez egyfelől siralmas helyzet a pocsolyákban vergődő ottmaradt halakkal, másfelől remek alkalom feltérképezni a többnyire vízzel borított mederformákat. Aprócska sziget a Hatos a Szentendrei-Dunaágban, többnyire víz is veszi körül, lássuk idén ősszel hogyan nézett ki!

A Hatos-sziget déli irányból.

Szentendre legdélebbi szigete, a Hatos/Sárkány valahogy így fest olyankor, amikor szigetként viselkedik. Érdemes összehasonlítani a tavaly nyári állapotokkal, amikor Budapesten mért 165 centiméternél éppenhogy körülvette a Duna. 

Idén ősszel kissé más volt a helyzet, pedig még az egy métert sem érte el a vízállás csökkenése. Mivel a hatos a part domború oldalán helyezkedik el, alapból sekélyebb helyzetben van, mint a szemközti part. Helyzete előre is vetíti a sorsát, beavatkozás nélkül hamarosan összenő majd a parttal. Pedig a mellékága többnyire még víz alatt van, bár a 2015-ös év második felében ilyesmi szinte egyáltalán nem fordult elő. 

A szigettől délre kavicsbordák nyúlnak a folyóba, mintha valaki sóderből épített volna sarkantyút a hajósok kedvéért. Köztük viszonylag mély gödör-öblök találhatók, ahol nem lehet csak úgy áttolni a kerékpárt, sajnos mélységük miatt kerülőt kell tenni. 

Zátony-mintázatok a szigettől délre

A Hatos elsősorban a vízitúrázók számára ismert tájékozódási pont, a horgászok mellett a vadkempingezők hallhattak már róla a blog olvasóin kívül. Nevét amúgy a hatos folyamkilométer tábláról kapta. Viszonylagos ismeretlensége miatt érdekes, hogy egy alaposan kitaposott földút vezet be rá a töltésről. Úgy tűnik a honvédség levonulása óta is járnak be ide gépjárművek. 

A kiszáradt mellékág

Kis szigethez keskeny mellékág tartozik, az is ki volt száradva már jó ideje. Hogy honnan lehet ezt ilyen biztonsággal megállapítani? Úgy, hogy az ősszel lehullott összes levél ott volt a kiszáradt iszapon, legfeljebb a szél halmozta őket át néha, a víz biztosan nem. Legmélyebb pontjain volt némi nedvesség, amely az esővízből, vagy a talaj nedvességéből származhatott. 

Vékony sziget, átlátni a fák között

A Hatos kicsiny sziget, egyszerre rövid és keskeny (~200m hosszú és ~55 m széles), amit a fák sűrűségéből lehet megállapítani. Közöttük így lombhullás után, mint egy fasoron keresztül átderengett a kék ég. 

Kitűzés

A mellékág legalacsonyabb pontját gondos kezek egy karóval jelölték meg az erre vetődő hidrológusok örömére. A legmagasabb pontját pedig egy hevenyészett, a levelek alatt alig észrevehető kőszórás mentén találjuk. Nehéz eldönteni, hogy ez egy hivatalos mellékág elzáró kőgát maradványa, vagy valaki más dobálta össze. Mindenesetre a vízáramlásnak nem nagyon áll az útjába. 

Hová-hová?

A főági part meredekebb, szűkebb a  bejárható szárazulat a víz és a fák között. Bár a már bemutatott földút még éppen elfér. Legkülönösebb része ez a kettős sordonykötél, melyet elnyel a Duna.

A Hatos észak felől

Északi betorkollásánál csillogott némi víz, de a gazok (főként a keserűfüvek) már elkezdték meghódítani ezt a szakaszt is. A beáramló víz által kivájt csatorna megvan, epekedve várva a csapadékosabb időjárást. Éppúgy, mint a Hatos/Sárkány-sziget, melyek érdemes vízi járművel felkeresni középvíz idején is!

A Hatoson/Sárkányon

Szentendre város legdélebbi szigete a vízügyes terminológia szerint a Sárkány-, vízitúrázók számára a Hatos-, a szélsőjobboldali polgártársaink szerint a Szálasi-sziget. Nem mondhatni, hogy a blog eddig még nem foglalkozott vele eleget, először az elnevezése körüli problémakört vettük górcső alá a Földrajzinév-bizottságig elmenve, majd olvasói kommentek segítségével is rekonstruáltuk a kicsiny sziget keletkezésének időpontját és körülményeit. Ezen a nyáron pedig végre sikerült is felkeresni egy rosszul végződött villám-kerékpártúra keretein belül.

Strandoló gólyapár a Sárkány-szigettől délre

 
Igazából nehéz eldönteni, hogy a sziget nevei közül az elsőt, vagy a másodikat használjuk a rendelkezésünkre álló háromból (az utolsót lehetőleg semmiképpen sem), így a döntést az olvasóinkra bízzuk, a bejegyzés végén található demokratikus applikációval lehet véleményt nyilvánítani.

Visszatérve a szigethez íme egy remek fotó róla a 2013 júniusi nagyárvíz idejéből. Ekkor nemogy a mellékágban, de egészen a töltés tetején futó kerékpárútig állt a víz és ebben a vízben az ártéri erdő.

A töltés tetejéről egy földút vezet le az ártérhez, ahol éppen egy parkoló autó mellett pumpálta egy család a gumicsónakot. Keresve sem találhattak jobb helyet, a folyópart itt olyan lapos, hogy szinte adja magát a csónakok vízrebocsátásához. Innen mindkét irányban sűrű, áthatolhatatlan ártéri erdő kíséri a Dunát.

Hatalmas szerencsére 2014. június 28-án Vácott mért 75-78 cm-es (reggel ill. este 7 órás mérés) és Budapesten mért 179 cm-es vízállásnál éppen volt némi átfolyás a mellékágban. Azért nagy szerencse ez, mert így a legkönnyebb meghatározni, hogy egy mellékágnak mekkora a küszöbszintje, azaz hány centiméteres vízállásnál szűnik meg, ill. indul meg újra a vízáramlás. Ehhez pedig nem kellett más tenni - mérőszalag híján - csupán hozzávetőlegesen meghatározni mekkora a legkisebb aktuális vízállás a mellékág két végében. Ami nem bizonyult túlságosan egyszerű feladatnak.

A szentendrei parton nem lehetett végigsétálni, a Duna éppen a parti fák és cserjék tövéig ért. Az ártéri erdőben pedig szinte áthatolhatatlan volt a szemét, uszadék, kidőlt fa, aljnövényzet és szúnyog sűrűsége. Elképzelhető, hogy a nyár elejei TeSzedd mozgalom hullámai ide már nem értek el. A talajt hólepelként borította a nyárfákról hullott szöszmösz, és ez az anyag kifejezetten jól tapad az ember ruházatához is. Egy ponton sikerült kiérni az ártéri erdőből egy talpalattnyi iszapos részre, ahol a mellékágra merőleges ritkás kősort lehetett látni a víz alatt; mintha egy régi keresztgát maradványa lett volna. Ilyet azonban egyik térképen sem jeleztek. Végül egy örökkévalóságnak tűnő háromszáz méter után sikerült átkelni ezen a dzsungelen és kiérni a sziget északi csúcsánál lévő kavicszátonyhoz.

Keskeny csatornán át áramlott a Szentendrei-Duna vize a meglehetősen sekély, zátonyokkal tarkított mellékágba, a legsekélyebb helyen is vádliig ért a víz, ami azt jelentette, hogy ha 30 centimétert apad még a vízállás kiszárad a mellékág és a sziget megszűnik szigetként funkcionálni. Ez Vácnál mért 45-48, Budapesten mért 150 centiméternél következne be.

A Hatos/Sárkány sziget nem tartozik a nagy dunai szigetek közé, mindössze 200 méter hosszú és 55 méter széles, így rövid idő alatt be lehet járni. Partja mindegyik irányban lapos, nincsenek rajta meredek szakadások. Magassága alapján gyakran elboríthatják az árvizek. A sziget belsejében ugyancsak rengeteg szúnyog van, az aljnövényzetet azonban itt első nyaras facsemeték borítják, a levélzetük alapján valamilyen juharféle. Egy, a sziget középvonalában kifeszített drótkötél mellett csak a milliónyi szúnyog érdemel említést. Lassan érthetővé válik miért a Szúnyog-sziget a magyar Duna-szakasz leggyakoribb szigetneve.

A sziget déli csúcsán  - és a szentendrei part mentén - a szukcesszió jelei mutatkoznak. A lapos, iszapos-agyagos területen kanadai aranyvessző, keserűfű és egyéb gyomnövények kezdik meghódítani a frissen lerakott hordalékot. A feliszapolódás és kavicszátony-képződés zónája egészen a szemközi parton fekvő erdősávig tart, melynek előterében a gólyák strandoltak a kezdő képen. Hacsak nem történik drasztikus változás a folyó dinamikájában öregkorunkra itt már ugyancsak áthatolhatatlan ártéri szemetes-szúnyogos erdőt fogunk találni.

Itt is jelentkezett vízáramlás, bár a csatorna mélysége feleakkora volt, mint az északi csúcsnál. Csupán bokáig ért a víz, amiből az következik, hogy a mellékág déli irányból fűződik le először Vácnál mért 65, ill. Budapesten mért 165 centiméternél.

Ha a mellékágban szeretnénk kenuzni, érdemes előtte az adatokat ellenőrizni a hydroinfo.hu honlapon. Kalandvágyók vízitúrázók számára a szemközti part erdőjében is rejtőzik érdekesség: két régen eltűnt sziget. Kerékpárral is könnyű meglátogatni, a Lupa-tavak északi partjainál található az odavezető földút lejárata. 

És a beígért kérdőív: 

online polls

A Sárkány felemelkedése

 

A hangzatos cím mögött mindössze egy aprócska szigetecske rejtőzik Szentendrétől délre, a Dera-patak torkolata alatt. Nevezhetnénk akár a környék legjelentéktelenebb szigetének, hiszen apró mérete és fiatal kora miatt ártéri erdőn kívúl ne nagyon számítsunk másra. Nincsenek itt ősi romok, érdekes szabályozási művek, nyaralók, még egy kiskocsma sincs a túlsó parton. A töltésen futó kerékpárútról észrevehetetlen, csupán a vízitúrázók emlegetik úgy, mint a 6-os szigetet (a nevet egy folyamkilométer tábláról kölcsönözve). Ami valljuk meg valamivel jobb, mintha Szálasi-szigetnek hívnák.

Ilyen nagy méterarányban még nem ábrázolják a szigetet (Pilis térkép 1930.)

Éppen a szigetnév etimológiája a legérdekesebb kérdés ebben az esetben, hiszen egy nagyon fiatal képződménnyel állunk szemben. A sziget elnevezése körüli problémáról a Dunai Szigetek blog történetének első interjújában már volt szó. Akkor azon elmélkedtünk, mit lehet tenni az ellen, hogy ez a nem túl szerencsés elnevezés átkerüljön a köztudatba. Ami persze az internetnek köszönhetően kiirthatatlanul terjed. Nos megvan a megoldás, de erről majd kicsit később. Először vizsgáljuk meg mióta létezik ez a sziget a Szentendrei-Dunában.

Részletesebb térképen már zátony (Angyalos vízisport Bp.- Vác 1930.)

Ha az ember bármit szeretne megtalálni a magyar Duna-szakaszon kénytelen elővenni az Angyalos vízisport térképeket. Igen, még így 83 év távlatából is igaz ez. 1930-ban nem csupán a bejegyzés tárgyát képező sziget elődjének tekinthető zátonyt látjuk (elsőként a történelem során). Szemben vele ott áll egy másik, eltűnő sziget, mely utoljára az első katonai felmérés idején ábrázolták élő mellékággal. Kettejük között pedig ott látható egy másik zátony, melyből ugyancsak egy kifejezetten rövid életű sziget fejlődött ki nagyjából 1935-1975 között.

Gif animációt nem csupán vicces jelenetekre lehet használni, hanem például szigetfejlődés bemutatására is. A rendelkezésemre álló néhány légifotóból összeállított animációból kiderül, hogy a sziget 1951-ben még zátonynak meglehetősen apró volt, 45 m hosszú, 11 méter széles. 1962-ben egy kisvízi időpontban ezek az adatok megduplázódtak. Érdemes megfigyelni, hogy a Duna két oldalán két eltérő irányú szigetfejlődés játszódik le. Mialatt a 6-os sziget zátonyból szigetté válik, addig szemben a nevenincs sziget szépen lassan feliszapolódik és a parti erdőkbe olvad. 2005-ben már nyoma sincs, ellenben a 6-os sziget 190 méter hosszúra és 55 méter szélesre nőtt. (Közben még az Luppa-tavakat is kiásták...)

A két sziget sorsát a Duna kotrás alakította. A Szentendrén át Visegrád és Esztergon felé tartó hajójáratok számára kialakított megfelelő mélységű meder relatív vízszint csökkenést okozott. Így vált geomorfológiai értelemben kifejezetten gyorsan zátonyból sziget és a szigetből parti ártéri erdő.

A 6-os sziget déli csúcsa folyamatosan növekedik folyásirányban, szerencsére a mellékága az év nagy részében még szállít vizet.

Sárkány, a hivatalosnak tűnő elnevezés

Visszatérve a sziget hivatalos nevére, ezen a vízügyi térképen találtam meg az egyetlen hivatalosnak tűnő elnevezést. Sárkány-sziget. A térkép dátumáról nincsen információm, egy biztos: a 2008-ban átadott Megyeri hidat már feltünteti, tehát mindenképpen 5 évesnél frissebb. A térképen ott találjuk a másik névadót a sárgával feltüntetett 6. folyamkilométer táblát.

Az elnevezéssel kapcsolatban ugyanazok a kérdések fogalmazódtak meg bennem, mint a Szálasi-szigettel kapcsolatban. Ki, milyen indíttatásból, milyen hivatalos eljárással nevez el egy szigetet, úgy, hogy az hivatalos térképekre is felkerülhet? Miért pont Sárkány-sziget? 

Remlélem akad majd valaki, aki ismeri ennek a különös névadásnak a történetét és megosztja velünk az információt! Addig is jó lenne, ha a Sárkány-sziget vagy a 6-os sziget elnevezés terjedne el!

 

Végezetül íme a legfrissebb kép a Sárkányról. Így festett a rajta lévő erdő 2013. június 10-én, tetőzéshez közeli időpontban. Még a fákat is meg lehet számlálni rajta. Kép innen: http://map.fototerkep.hu//arviz/ (Az árvíz fotótérképen Szentendrétől a Római-partig)

Frissítés (2013.06.27)

Rákos Péter készítette ezt az ábrát a Sárkány-sziget tágabb környezetéről. Mint evezős, nálam sokkal jobban ismeri ennek a szakasznak a felszínfejlődését, ezért úgy gondolom fontos idéznem a sziget kialakulásáról szóló elméletét, ami a bejegyzésből kimaradt:

"[...] Egyébként a Dera torkolattól délre van egy kőgát. Ez erősen megdobja a vizet, alatta limány is kialakul. Én ezzel is magyarázom az alatta kialakult "anomáliákat" , pl. a Sárkány sziget keletkezését." 

Egy G-gömb (googleearth) ábrát is mellékelt, magyarázattal: