Esztergom lefűződő zöld ága

 

Esztergomban 2026. július 27-én délután egy órakor dőlt meg a nyolc évvel korábbi, a mérések kezdete óta legalacsonyabb vízállás (lkv). Ilyen vízszint esetén kezd el lefűződni a Janus-arcú Prímás-sziget mellékága, a 3,5 kilométer hosszú esztergomi Kis-Duna. Az alapesetben (Magyarországon egyedül ezen a szakaszon) délről észak felé folyó ágban érdekes jelenségeket produkál a még mindig áramló víz, ami nem csak a főágból kap vékony köldökzsinóron keresztül némi vízutánpótlást, de az alsó, városi szakaszon három beömlő is táplálja. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Kis-Duna egyetlen természetes mellékvízfolyása, a Szentléleki-patak kiszáradt, legalábbis a torkolati zsilipen keresztül nem érkezik vízutánpótlás. 

Esztergomban sokáig a 2003. augusztus 30-án mért -2 cm volt a negatív rekord, ez dőlt meg 2018. október 25-én, ekkor -21 centimétert mutatott az esztergomi vízmérce. Az alábbi fényképes beszámoló idejére a vízszint tovább süllyedt, 2026. július 29-én késő délelőtt már -28 centiméter volt az új rekord, de azóta újabb három centiméterrel süllyedt, és az apadásnak még nem látni a végét. -28 centiméternél az esztergomi Kis-Dunának volt némi kapcsolata a főággal a felső (déli) csúcsnál, és valamivel jobban nézett ki helyzet a felső torkolatnál, a Várhegy tövében, de ez a kapcsolat ezekben a napokban teljesen meg fog szűnni. 

A Szent Erzsébet híd alatti szárazulat, normál irányú átfolyással

Moszat-csóvák rajzolják ki a normál vízáramlási irányt a Szent Erzsébet hídtól délre.

Moszat, kavics és kristálytiszta víz a jachtkikötőnél.

Tipikus, őserdei hangulatú Kis-Duna ártéri kúszónövényekkel.

A zöld ötven árnyalata.

Megfeneklett, partra vetett moszat-tutaj.

Mederszűkület a Szentléleki-patak torkolatánál, terjeszkedő szárazföldi lágyszárúakkal.

A Prímás-sziget felső (déli) csúcsa, balra az árapályjelenségeket mutató torkolati szűkület.

A Prímás-sziget főági kavicszátonya zöld telepesekkel.

Pionírnövényzet felülnézetből.

Annak ellenére, hogy a prímás-szigeti mellékágat régen kotorták, meglehetősen egységes képet mutat, a nyílt vízfelület szélességét (5-8 m) és mélységét (50-60 cm) tekintve. Áramlási szűkület, ahol csak keskeny csatornában csordogál a víz, mindössze néhány helyen figyelhető meg a három és fél kilométeres szakaszon. A legtöbbet fotózott szárazulat a Szent Erzsébet hídtól északra található, emellett strandfürdő kiömlőjénél is szűkebb a meder. A déli, természetes szakaszon is vannak ilyen szűkületek, például a déli szigetcsúcsnál, ahol egy elhaladó hajó által keltett hullámzás is meg tudta fordítani a vízáramlás irányát, a Szentléleki-patak torkolatánál a patak által szállított hordalék halmozódott fel, és van egy további szűkület az ÉDUVIZIG gátőrházánál is. Utóbbi két szűkületnél a fényképek készítésének idején a normál folyásiránnyal ellenkező irányba, azaz dél felé mutatkozott vízáramlás. Várhatóan ezek a szűkületek hamarosan eltűnnek, ugyanis az esztergomi árvízvédelmi beruházásokkal párhuzamosan kotorni fogják ezt a medret, eltüntetve azt a moszat-telepek által dominált élénkzöld biomasszát, ami különösen szépen mutatott a szerves hordalék utánpótlás teljes hiánya miatt kristálytisztává váló Kis-Dunában.